Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 76. szám

76. szám. TANÁCSOK KÖZT.fiNYE 783 Hatálybalépés. 23. §. (1) A jelen rendelet 1957. évi december hó í. napján lép hatályba. (2) A jelen rendelet hatálybalépésével a mérgek forgalcmbahftataláról és felhasználásáról szóló 62/ 1953. (XII. 20.) M. T. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 8.300—23/1953. (Eü. K. 1954. 1.) Eü. M. számú utasítás, valamint a 2/1955. (IV26.) Eü. M. számú és az 1/1956. (V. 4.) Eü. M. számú rendelet hatályát veszti. Dr. Doleschall Frigyes s. k., egészségügyi miniszter. Az igazságügyminiszter 132/1957. (I. K. 21.) I. M. számú utasítása a népi ülnökök működésével kapcsolatos feladatokról. (Nem teljes szöveg.) Alkotmányunk 37. §-a érte'mében: ,a bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek". A Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló 1S54. évi II. törvény 8. § (1) bekezdése szerint: „az ítélkezésben a hivatásos bírákat és a népi ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelességek terhelik". A népi ülnökök a dolgozó nép legközvetlenebb képviselői ez ítélkezésben, a do'gozó nép igazságérzetét és jogérzékét érvényesítik, s ezzel is előmozdítják, hogv az ítélkezés ne szakadjon el az élettől. A népi ülnökök élettapasztalatukkal és a termelés egyes ágaiban való jártasságukkal is nagymértékben segítik elő a bíróság munkájának eredményességét. A népi ülnökök működésének célja csak akkor valósulhat meg, ha ennek a jogszabá'yokban meghatározott valamennyi előfeltételét biztosítjuk számukra. Gondoskodni kell arról, hogy a népi ülnökök jogaikat minél szélesebb körben gyakorolják és kötelezettségeiket, maradéktalanul teljesítsék. IT. 1. A bíróság elnökének feladatai a népi ülnökök pótválasztásánál: a) Ha a 74/1954. (XII. 4.) M. T. számú rendelet* szerint pótválasztásra van szükség, a bíróság elnöke erre vonatkozóan — a rendes szolgálati úton — javaslatot tesz az Igazságügyminisztériumnak. Az Igazságügyminisztérium hozzájárulása esetén a pótválasztást megfelelő módon elő kell készíteni. b) A bíróság elnöke a pótválasztás előkészítése érdekében a megválasztandó ülnökök létszámát az illetékes tanáccsá! és pártbizottsággal egyetértésben arányosan szétosztja a bíróság területén működő egyes üzemek, vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, társadalmi szervek, állami szervek stb. (a továbbiakban: üzem, vagy üzemek) között — figyelembe véve természetesen a nem üzemi dolgozók közül megválasztandó népi ülnököket (pl. dolgozó parasztokat stb.) is — és pontosan megállapítja, hogy egy-egy üzem hány jelöltre tegyen javaslatot. fi A bíróság elnöke gondoskodik arról, hogy az egyes üzemek a dolgozóik közül megválasztandó ülnökök létszámánál nagvobb számú jelöltet állítsanak, hogy ilven módon a tanács a jelöltek közül a legalkalmasabbakat választhassa meg. A jelölések megszervezésénél arra kell törekedni, hogy a megválasztandó ülnökök minél nagyobb * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1954. évi 76. száma közli. része a bíróság székhelyén lakó dolgozók közül kerüljön ki, s hogy ne legyenek nagyobb számban olvan ielöltek. akiknek lakóhelyéről a bírósás nehezen közelíthető meg. d) A jelölések előtt a bíróság elnöke, vagy az általa megbízott bíró — lehetőleg a tanács egyik ezzel megbízott tagjával együtt — keresse fel a népi ülnökök választásánál számbajövő üzemet és annak vezetőjével, valamint pártszervezetének képviselőjével beszélje meg, hogy az üzem politikailag öntudatos, kellő élettapasztalattal rendelkező, feddhetetlen életű dolgozói kö'ül kiket tartanak alkalmasnak a népi ülnöki feladat elláiására. Ez után örs~e kell hívni az üzem dolgozóit, ismertetni kell előttük a népi ülnöki megbízás jelentőségét és a megbeszélés eredményéhez képest javaslatot kell kérni a dolgozóktól arra. hogy kiket jelöljenek az üzem dolgozói közül az ülnökvá'asztásra e) A bíróság elnöke gondoskodik arról, hogy az üzem vezetője a megválasztásra illetékes tanáccsal közölje az ülnökjelöltek legfontosabb személyi adatait (név, születési hely és idő, pontos lakcím, foglalkozás és munkahely, az utóbbi utca és házszám megjelölésével). Ezeken kívül lehetőié? fel kell tüntetni a javasolt személyre jellemző egyéb lényeges személyi adatokat is. Gondoskodni kell arról, hogy a javas'atok a megválasztó szervhez legkésőbb az ülnökválasztó tanácsülés előtt két héttel megérkezzenek. f) A népi ülnökök megválasztása után a bíróság elnöke felkéri az illetékes tanácsot, hosy a megválasztott népi ülnökök névjegyzékét három réldánvban készítse el. A névjegyzék a megvá'asztott népi ülnökről a következő adatokat tartalmazza: név, születési helv és idő, pontos lakcím, foglalkozás és munkahely (az xitóbbi utca és házszám megjelölésével). A névjegyzék egy-egy példánvát meg kell küldeni az Igazságügyminisztériumnak és az illetékes bíróság elnökének, egy példány pedig a tanácsnál marad. A tanács végrehajtób'zottságát arra is fe' kell kérni, hogy értesítse a népi ülnököket megválasztásokról és arról, hogy melyik bírósághoz választották meg őket. Fel kell hívni az ülnök figj'elmét arra. hogy ha működésére sor kerül, erről a bíróság elnökétől külön értesítést fog kapni, s hegy köteles a munkahelyében vagy 'akóhelyében történt bármely változást az illetékes bíróság elnökének haladéktalanul bejelenteni. g) A népi ülnöki feladat ellátására méltatlanná VTTV alkalmatlanná vált személyek visszahívása végett a 92/ 1952. (X. 5.) M. T. számú rendelet 7. § (11 bekezdés? értelmében a bíróság elnökének a népi ülnököt megvála^-tó tarácshoz kell fordulnia. 2. A népi ülnökök behívásánál a következők szerint kell eljárni: a) A népi ülnökök a bírósági eljárásban a bíróság elnöke által megállapított sorrendben vesznek részt. A népi ülnököket egy évben legfeljebb egy hónapra lehet i^énybevenni; ezt az időt fontos okból kivételesen me-? lehet. hcss'?bbít?ni. A hónaD folyamán eliáró népi ümök^icet a bíróság elnöke jelöli ki és osztja be a vezetése alatt álló bíróságon működő tanácsokhoz. A termelő munka zavarta'anságának biztosítása érdekében ügyelni kall arra, hogy ugvanabból az üzemből a megválasztott ülnököknek lehetőleg arányos része kerüljön ugyanabban az időszakban behívásra. b) A kijelölt népi ülnököket működésük idejéről — lehetőleg a működés megkezdése előtt egy hónappal — értesíteni kell. Az első ízben behívott népi ülnök részére meg kell küldeni ,.a Magyar Népköztársaság igazsásszolgáltatása" című ülnöki tájékoztatót is. A népi ülnök értesítésével egyidejűleg a behívásról tájékoztatni kell az ülnököt alkalmazó üzem vezetőiét, egyben fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a népi ülnöki tisztség ellátása az ülnökké megválasztott dolgozó törvényes kötelessége és e köte'ezettrég teljesítéséhez fontos állami és politikai érdek fűződik. Abban az esetben, ha az üzem vezetni-- elfogadható indok alapján a behívott ülnök mentesítését kéri és a felmentés kivételesen megadható, a bíróság elnöke a legrövidebb időn belül köteles a mentesített ülnök helyett más népi ülnököt behívni.