Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)
1957 / 76. szám
784 TANÁCSOK KÖZLÖNYE76. szám. c) A népi ülnököket ülnöki működésük megkezdése előtt — rendszerint az első tárgyalási napjuk előtti napra, általában a rendes hivatali munkaidő kezdetére — kell behívni. Az ülnökök e en a napon a bíróság elnöke előtt leteszik a hivatali esküt. Az eskü letclele után a bíróság elnöke tájékoztatja őket feladataikról és a munkájuk megkezdéséhez feltétlenül szükséges ismeretekről, különösen a hivatali titoktartás, a kizárás é; az elfogultság Szabályairól. A behívott ülnökökkel ismertetni kell a bíráskodásban résztvevő népi ülnökök díjszásáról szóló 116/1957. (I. K, 15.) I. M. számú utasítás* és a jelen utasítás őket érintő rendelkezéseit. Az ülnököket a ^z"'kSéghez képest tájékoztatni kell az Hős^crű ítélkezési feladatokról is. A bíróság e'nöke gondoskodjék arról, h^gy az ülnökök ezen a napm néhány tárgyalás n hallgatóként résztvegyenek és hogy azck a népi ülnökök, ak'k működésüket a következő na^cn megkezdik, kellőképpen megismerkedjenek az ügyekkel, amelyeket másnap tárgy lni fognak. 5. A népi ülnökök beszámolói. a) A bíróság elnöke segítse elő, hogy a népi ülnökök működésük befejeztével munkahelyükön számoljanak be dolgozótársaiknak a bíróságon végzett munká.,ukr. 1 cs tapasztalataikról. A bíróság elnöke és a hivatásom lírák megfelelő anyag rendelkezésre bocsátásával, esetleg vázlattal és az ülnöki beszámolók tervezetének átnézésével segítsék elő a népi ülnökök üzemi beszámolóinak megtartását. Helyes, ha a népi ülnök beszámolóján a bíróság elnöke, vagy az elnök által kiküldött hivatásos bíró is résztvesz. b) Az ülnöki beszámoló lehetőleg az ülnök saját üzemének munkájához, az üzemben dolgozók életéhez közelálló jogeseteken, példákon mutassa be, hogyan segíti elő a bíróság munkája a társadalmi tulajdon védelmét, az állampolgárok jogainak biztosítását, a szocializmus építését. A beszámoló foglalkozzon ezzel kapcsolatban a népi ülnök szerepének jelentőségével és az üzem dolgozóinak feladatával is. c) Helyes és célszerű, ha az ülnökök az üzemükben megtartott termelési vagy más értekezleteken — a felmerült kérdésekkel kapcsolatban — számolnak be a bíróságon s érzett tapasztaltaikról. A bíróság elnöke és a hivatásos bírák ezekhez a felszólalásokhoz ugyanúgy adjanak meg minden segítséget, mint a szervezett ülnöki beszámolókhoz. III. A elen utasítás a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a népi ülnökökkel való foglalkozástól szóló 4/1954. (I K. 3.) I. M. számú utasítás és az ennek módosításáról szóló 106/1955. (I. K. 8.) I. M. számú Utasítás dr. Nezvál Ferenc s. k., igazságügyminiszter. * Az utasítást a Tanácsok Közlönye ezévi 51. száma közli. Vegyes rendelkezések A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELVI ÁLLÁSFOGLALÁSA. Hátralékos haszonbér természetbeni szolgáltatása. Ha a haszonbérlő a szerződés szerint haszonbér címén terménynek természetbeni szolgáltatására van kötelezve, a hátralékos haszonbér megfizetése iránt indított perben a haszonbérlőt általában természetbeni szolgáltatásra kell kötele mi. A természetbeni szolgáltatás helyett pénzbeli egyenérték megítélésének akkor van helye, ha a haszonbérlő hiteltérdemlően igazolja, hogy természetbeni szolgáltatásra hibáján kívül nem képes (pl. elemi kár). Közlemény. A mellékfoglalkozásban és a második állásban kapott munkabérnek a nyugdíjba való beszámítása. Több oldalról felmerült az a kérdés, hogy az öregségi, a rokkantsági és az özvegyi nyugdíj összegének megállapításánál a mellékfoglalkozásban ^s második állásban kapott munkabért milyen esetben lehet figyelembe venni. A felmerült kérdést a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1954. évi 28 számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 69/1954. (XI. 2.) M. T. számú rendelet* 25. §-a szabályozza A mellékfoglalkozásban és a második állásban kapott munkabért a nyugdíj összegének megállapításánál az alábbi két esetben lehet figyelembe venni: 1. A mellékfcgla'kozásban és a második állásban kapott munkabért teljes egészében csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a dolgozó a második állásban, illetőleg mellékfoglalkozásban is megszerezte a nyugdíjra való jogosultságot, tehát a mellékfoglalkozásban (második állásban) is legalább 10 éve, rokkantsági és özvegyi nyugdíi esetében — életkortól függően — legalább 2—10 éve biztosításra kötelezettként dolgozott. 2. Ha a dolgozó mellékfoglalkozásában (második állásában) nem szerezte meg a nyugdíjra jogosultságot, az itt kapott munkabért vagy annak egy részét csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a dolgozó heti munkaideje a főfoglalkozásában (első állásában) munkakörére (foglalkozására) előírt teljes törvényes munkaidőnél kevesebb. A mellékfoglalkozásból (második állásból) származó keresetet ebben az esetben olyan mértékben lehet figyelembe venni, amilyen mértékben a mellékfoglalkozás (második állás) a dolgozó heti munkaidejét a teljes heti törvényes munkaidőre kiegészíti, például: a dolgozó heti munkaideje főfoglalkozásában (első állásában) az arra a munkakörre egyébként előírt törvényes heti 48 órai munkaidővel szemben csak heti 36 óra. Emellett van egy mellékfoglalkozása, amelyben heti munkaideje 24 óra. Ebben az ese'jben a mellékfoglalkozásban járó munkabérnek heti 12 órára (36 4- 12 — 48 óra) eső hányadát, tehát a példa esetében a felét lehet a főfoglalkozásban kapott munkabérhez hozzászámítani. Abban az esetben természetesen, ha a dolgozó a mellékfoglalkozásban (második állásban) is megszerezte a nyugdíjra jogosultságot, a munkabér beszámítása nem a 2. pontban, hanem az 1 pontban foglaltak szerint történik, tehát a munkabért — a főfoglalkozásban (első állásban) előírt heti munkaidőre tekintet nélkül — teljes egészében be lehet számítani. A fentiekből következik tehát, hogy a mellékfog! zásban (második állásban) kapott munkabért csak abban az egy esetben nem lehet beszámítani, ha a dolgozó heti munkaideje a főfoglalkozásban (első állásban^ az arra előírt törvényes munkaidőt eléri és a mellékfog1 a'kozásában (második állásában) a nyugdíjra jogosultságot nem szerezte meg. A mellékfoglalkozásban (második állásban) kcpott munkabér beszámítását — a nyugdíjigény bejelentésével egyidejűleg — az SZTK illetékes megyei alközpontjától kell kérni. * Az idézett törvényerejű rendeletet a Tanácsok 'Közlönye 1954. évi 59., a minisztertanácsi rendeletet az 1.954. évi 68. száma közli. Szerko/ti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. 6531 /3 — Zrínyi Nyomda, Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 7