Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 68. szám

68. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 707 A készítendő tanulmány közelebbi körülírása: A felsorolt megyéik területére tervezett tanyaközpontoknak a Tanyai Tanács által jóváhagyott jegyzékét a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium 1955. VI. 10. napján kelt 5>81—77/1955. XI. sz. utasításával a megyei tanács vb. város- és községgazdálkodási osztályához megküldte. A tanyaközpontok rendezési tervét jóváhagyásuk alkalmával a megyei tanácsokhoz eljuttatták. Ezen tanyaközpontok egy része ténylegesen a javasolt helyen és megtervezett elrendezéssel létesült és fejlődött ki. Más tanyaközpontok kialakulásában viszont különböző akadályozó körülmények következtében törés történt és néhány épületen kívül további fejlődés nem tapasztalható. Vannak azonban olyanok is. amelyek a javasolt helytől távolabb létesültek. Az újabb külterületi települések területének kijelölésénél és a terveztetések célszerű és reálisabb elvégzéséhez hasznos tanulságul szolgálhat, ha a megtervezett tanyaközpontok megvalósulásával kapcsolatos körülményeket (elősegítőket és akadályozókat egyaránt) a gyakorlati szakemberek feltárják és az ezefkből levonható következtetéseket tanulmányba összefoglalják. II. Városrendezési tervek végrehajtásánál szerzett építésügyi igazgatási tapasztalatok és az ezekből levonható következtetések. A pályázaton részt vesznek: a főváros, a megyei jogú és a járási jogú városok építésügyi szakigazgatási szerveinek dolgozói. Beküldési határidő: 1957. december 10. Céljutalmak: I. díj 3000.— Ft, II. díj 2000.— Ft, MI. díj 1000.— Ft. A készítendő tanulmány közelebbi körülírása: A téma feldolgozásánál alapvető szempont legyen, hogy a városrendezési tervek végrehajtásánál szerzett tapasztalatok alapján levont következtetések — milyen új szabályozást (meglevő jogszabályok módosítása, vagy újak kibocsátása), vagy más intézkedést tesznek szükségessé. A következtetés a tervezés módszerére, irányelveire, mutatószámaira, esetleg építésügyi szervezési vonatkozásokra is kiterjedhet. A tanulmány kidolgozása szempontjából városrendezési tervekkel kapcsolatban végrehajtásnak minősülnek a részletesebb tervezési műveletek (pl. kiviteli tervek), hatósági intézkedések (pl. kisajátítás, építési engedélyek kiadása) és helyszíni munkálatok (pl. kitűzés, tereprendezés, építkezés), amelyek a tervszerinti állapot megvalósításához szükségesek. III. A-már műemlékké nyilvánított és még felveendő emlékek hasznosítására és megóvására javaslat készítése. Eddig műemlékké nem nyilvánított épületek, néprajzi emlékek és műszaki (ipari) épületemlékek felkutatása. A pályázaton részt vesznek: a tanácsi építésügyi szakigazgatási szervek. Beküldési határidő: 1957. december 10. Céljutalmak: 1 db. I. díj: 2000.— Ft, 2 db. II. díj: á 1500.— Ft, 3 db III. díj: á 1000.— Ft. A készítendő tanulmány közelebbi körülírása: A feladat hárem részre bontható: a) A műemlékek, néprajzi és műszaki (ipari) épületemlékek (továbbiakban: műemlékek) pusztulását, avulását és rongálódását igen sok esetben az okozza, hogy azokat valamely gyakorlati célra, vagy egyáltalán nem, vagy pedig nem a műemléki jelleg és jelentőság figyelembevételével hasznosíthatják és tartják fenn. Ennélfogva a nem hasznosított műemlékek fenntartásáról csak központi hitelből, körülményes és nem teljesen kielégítő formában lehet gondoskodni. Ka a műemlékeket maradéktalanul valamely reális és egyben a műemléki jelleget és jelentőséget figyelembevevő célra lehetne használni, azok fenntartásáról (helyreállításáról, állagmegóvásáról) a kezelő, használó szerv gondoskodhatna. A műemlékek hasznosítására és fenntartására vonatkozó javaslat máiéi megalapozottabb és reálisan végrehajtható legyen, térjen ki a tulajdonos, illetve a kezelő (használó) szerv, ennek hiányában a műemlék helyén (pl. ha közterületen van, a város, község) pontos megnevezésére is. Ha egyes műemlékeknél a jelenlegi kezelés (használat) módja következtében a műemlék ép és változatlan fenntartása — a kezelő szerv megváltoztatása nélkül — nem biztosítható, illetve a fenntartás veszélyeztetve van, a javaslatban erre a körülményre is utalni kell. b) A megóvás módjaira a szakigazgatási szerv saját tapasztalatai alapján esetLeg példákra hivatkozva olyan ' javaslatot készítsen, ami az általában ismert és használatos megóvási módoktól eltér, műszakilag és költségfedezet szempontjából reálisan végrehajtható és alkalmas arra, hogy tapasztalatcsereszerűen az ország más területén levő emlékek megvédési módozatául alapul szolgáljon. c) Az eddig műemlékké nem nyilvánított, illetőleg nyilvántartásba fel nem vett műemléképületek és műemlékjellegű épületek, néprajzi építészeti emlékek és műszaki (ipari) épületemlékek a célfeladatot elkészítő építésügyi szakigazgatási szerv által felkutatandck és jellemző adataik felveendők abból a célból, hogy a hivata*los műemléki szervek mint javaslatot kezeljék és azokkal kapcsolatban végleges álláspontot alakíthassanak kii A műemlékekkel kapcsolatos rendelkezéseket az 1949. évi 13. sz. tvr. tartalmazza. A műemlék fogalmát a tvr. a következőképpen határozta meg: „Műemlék a földben, vagy a föld felszínén levő minden olyan építmény (épület, épületrész, földmű) és tartozéka, amelyet kiemelkedő történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi jelentőségre tekintettel műemlékké nyilvánítanick." Az emlékek felkutatásával kapcsolatban feltétlenül szakszerű megítélésre kell törekedni és kerülni kell az aránylag kisebb jelentőségű témák felvételét, illetőleg emlékké való nyilvánításának javasolását, nehogy túlzott számú bejelentés mennyiségében a lényegesek elvesszenek. A már műemlékké nyilvánított épületek (építmények) jegyzéke a tanácsoknál rendelkezésre áll. Általában a műemlék kérdés érvényesítését a várhatóan fokozódó idegenforgalom is szükségessé teszi, ennek érdekében a műemlékvédelemmel kapcsolatos rendelkezések végrehajtása, illetve betartása a kérdés megoldását segítené elő. IV. Építési övezetek kérdésének gyakorlati megvilágít tása vidéki városaink viszonylatában. A pályázaton részt vesznek: a megyei jogú és a járási jogú városok építésügyi szakigazgatási szerveinek műszaki dolgozói. Beküldési határidő: 1957. december 15. Céljutalmak: I. díj 3000.— Ft, II. díj 2000.— Ft, III. díj 1C0O.— Ft. A készítendő tanulmány közelebbi körülírása: Az építési övezet fogalmát a jelenleg használt városrendezési nomenklatúra a következőkép határozza megs „A beépítési területeknek olyan része, amelyre terv, illetve építési szabályzat a beépítés jellege, módja tekint tétében egységes szabályokat állapít meg." A városok területének építési övezetekre bontása a fővároson kívül csak néhány városunkban történt meg, holott a fokozatos fejlődés szükségessé teszi, hogy a városok területe a legelemibb területfelhasználási felbontásokon túl (lakóterület, ipari terület és más rendeltetésnek megfelelő felosztás) a különböző építési szempontokból (beépítési mód, szintek száma, párkánymagasság, úthálózat, közművesítés, sziluett-kialakítás, kompozíciós igények, stb.) egységes szabályozást nyerjen. A kérdés feldolgozását különösen időszerűvé teszi, hogy a kidolgozás alatt álló Országos Építésügyi Szabályzat és ezt követően annak alapján készítendő építésügyi tanácsrendeletek részére a vidéki városok viszonylatában is. a szabályozás szempontjai részben gyakorlati eredmények, részben helyi elgondolások alapján helyes irányban kialakuljanak.