Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 68. szám

708 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 68. szám. V. Városképjavítással (pl. portálok, tatarozás, kis építészeti elemek és mérnöki létesítmények, stb.) szerzett gyakorlati tapasztalatok. A pályázaton részt vesznek: a főváros, a megyei és a járási jogú városok építésügyi szakigazgatási szervei. Beküldési határidő: 1957. november 3i0. Céljutalmak: I. díj 3CO0.— Ft, II. díj 2000.— Ft, III. díj 1OC0.— Ft. A készítendő tanulmány közelebbi körülírása: Sck városiban lehetőség van arra, hogy a városképet' alkotó elemek, tényezők megfelelő elhelyezésével, illetőleg alkalmazásával, vagy a meglevő adottságok célszerű, egyben szakszerű átterveztetésével, a legtöbbször szerény anyagi eszközök felhasználásával igen lényeges városképjavítást elérjünk. Az iiyen — esetleg dokumentált (fényképekkel és vázlatokkal) — tapasztalatok átadása más városok részére hasznos segítséget, iránymutatást szolgáltathat. Jelentőséget és időszerűséget nyer a kérdés azáltal lis, hogy az idegenforgalom terén várható fejlődés mind több városunkra és mind intenzívebben kiterjed. A helyes, egyöntetű értelmezés és célszerű feldolgozás érdekében szükségesnek tartom a jelenleg használt városrendezési nomenklatúrának néhány, a városkép általános meghatározására, fajtáira, elemeire, a városképi kialakításának szempontjaira vonatkozó fogalmazását idézni: „Városkép. (Általában.) Város egészének, vagy részeinek térbeli, vizuális megjelenése, illetve ennek képszerű ábrázolása. összvároskép. (Látkép.) A város egészének, nagyobb város esetén jelentősebb részének is külső, vagy belső kilátópcntból szemlélt, illetve ábrázolt képe. Részleges városkép. (Utcakép.) Város kisebb részleteinek külső, vagy belső nézőpontból szemlélt, illetve ábrázolt képe. (Utak, utcák esetében: utcakép.) Külső városkép. Város egészének, vagy részeinek külső nézőpontból szemlélt, illetve ábrázolt képe. Belső városkép. Város részeinek belső nézőpontból Szemlélt, illetve ábrázolt képe. Várossziluett. Város egészének, vagy részének általában külső nézőpontból szemlélt illetve ábrázolt, körvonalakra korlátozott síkszerű képe. Városrelief. Az összvároskép válfaja, melyben a város települési alkatának térbeli, mélységi, illetve magassági viszonyai domborodnak ki. Városképi elem. Olyan, általában formai egészként érvényesülő létesítmény, létesítményrész, vagy térbeli természeti adottság (épületsor, épület, torony, kapuzat, szobor, híd, fasor, fa, víztükör, stb.), amely adott városképben még meghatározó jelentőséggel bír, de önmagában városképet nem alkot. Kompozíciós elem. Település egésze, vagy részei kompozíciójában még meghatározó szereppel bíró jelentősebb városképi elem, hangsúly, esetleg városépítészeti együttes. (Utak, terek, középületek, hangsúlyos beépítés, stb.) Kis építészeti elem. Városképi elemnek is tekinthető, belső térrel szükségképpen nem bíró kisebb építmények, továbbá képzőművészeti, kertészeti alkotások és a városképet gazdagító egyéb kisebb létesítmények. (Pavillon, pergola, lépcsőzet, szobor, díszkutak, medence, lámpaoszlop, stb.) Városképi tényezők. Városképi elemekből, illetve viszonylataikból eredő tényezők, amelyek jellegzetes városképi hatást tesznek. (Folt, szín, tömeghatás, térhatás, távlati hatás, stb.) Kompozíciós tényezők. Kompozíciós elemek viszonylataiból eredő térbeli, vagy időbeli tényezők, amelyek a kompozíció jellegét meghatározzák. (Arány, kontraszt, szimmetria, ritmus, mellé- és alárendeltség, ismétlés, változatosság, stb.) Városképi hangsúly. Hangsúlyos városképi elem. (Adott városképben, általában helyzete, tömege, aránya, vagy kiképzését folytán a környezethez képest fokozottan érvényesülő városképi elem. (Torony, emlékmű, stb.) Hangsúlyos beépítés. A városképben jellegzetes helyen, általában fclbb utak, terek mentén, a beépítésnek fokozott tömegű, vagy igényesebb kiképzésű kialakítása. Építészeti kapcsolat. Városképi, vagy kompozíciós elemek között építészeti, esetleg képzőművészeti, vagy kertészeti eszközökkel létesített térbeli, vizuális kapcsolat. Városkapu. Főútvonalnak a város béépített területéhez, vagy központjához való beérkezési pontján, továbbá pályaudvarok előtt, hídfőknél a (beépítésnek kétoldali, általában szimmetrikus és az érkezési irányból nézve hangsúlyos kialakítása. Építészeti tér. Építészeti eszközökkel (épületek, kis építészeti elemek, burkolatok), meghatározott formaként kialakított tér. Városépítészeti együttes, összetartozó városképi elemeknek meghatározott városi tartalommal (pl. központ, felvonulási út, lakótelep) bíró, építőművészeti értékű formai egysége. (Pl. egységesen beépített út, útszakasz, tér, egységes épületcsoport.)" Amennyiben a pályázók a kiírással kapcsolatban felmerülő kérdéseket kívánnak tisztázni, a kérdéseket az Építésügyi Minisztérium Város- és Községrendezési Főosztálya címére (Bp. V., Beloiannisz utca 2—i. sz.) küld-* jék be. Az egyes témákhoz megadott meghatározások és szem* pontok a tanulmány kidolgozásához csak irányításul és elindításként szolgálnak. A részletesebb feldolgozást az építésügyi szakigazgatási szervek főleg gyakorlati példák és tapasztalatok felhasználásával, igénybevételével végezzék el, azzal a céllal, hogy építésügyi szabályzatok, ter-i vezési irányelvek számára is kellő alapozást adjanak. A tanulmányok terjedelme: az I—IV. (báiTnelyíke) — lehetőség szerint — mintegy 20 gépelt oldal legyen, melyből 2 példány befűzve küldendő be az Építésügyi Minisztérium Város- és Községrendezési Főosztálya címére. (Bp. V., Beloiannisz u. 2—4. sz.) A minisztérium fenntartja magának a jogot arra, hogy a beérkezett pályamunkák minősége szerint egyes díjakat esetleg ne adjon ki, vagy több díjat összevonjon. Céljutalom csak az elfogadható mértéket megütő tanulmány alapján kerül kifizetésre. A tanulmiányt beküldő szakigazgatási szerv vezetője a tanulmányhoz mellékelje a jutalmazásra javasolt dolgozó (vagy dolgozók) névsorát, a nevek mellett a végzett tevékenységet is részletezze, indokolja meg. Lux László s. k., építésügyi miniszterhelyettes^ Vásárváltozások. Jászberény (Szolnok) október 20-a helyett október 26— 27-én, Jászalsószentgyörgy (Szolnok) október 21-e helyett november 4-én, Jászfényszaru (Szolnok) október 22-e helyett november 5-én, Jászárokszállás (Szolnok) október 15-e november 12-én, Jánoshida (Szolnok) október 24-e helyett november 21-én; Egyed (Győr) október 20-a helyett október 19-én, Igal (Somogy) október 27-e helyett október 28-án, tart országos állat- és kirakodóvásárt. öszi vásárok. Jászberény (Szolnok október 26-án és 27-én, Törökszentmiklós (Szolnok) november 2-án és 3-án. Az október 12—13-ra hirdetett sárospataki őszi vásár elmarad. Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága. Kiadja: Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat. 6041 /3 — Zrínyi Nyomda, Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. — Felelős: Bolgár Imre.