Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)
1957 / 60. szám
60. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 609 A külkereskedelmi miniszter 2/1957. (VIII. 29.) K. K. M. számú rendelete az ajándékküldemények vámkedvezményéről szóló 1/1957. (II. 20.) K. K. M. számú rendelet* módosításáról. A vámjog szabályozásról szóló 1954. évi 16. számú törvényerejű rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben az alábbiakat rendelem: 1. §• (1) Az ajándékküldemények vámkedvezményéről szóló 1/1957. (II. 20.) K. K. M. számú rendelethez mellékelt ajándéktárgy-tarifa 51. tételszáma alatt felsorolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz (nagyothalló készülék hozzátartozó elemek, gyógyszemüvegek, stb.) vámtétele 20% helyett 10%. (2) Az 1/1957. (II. 20.) K. K. M. számú rendelet 1. §-ának (5) bekezdése hátílyát veszti. 2. §• A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Incze Jenő s. k., külkereskedelmi miniszter. * A rendeletet a Tanácsok Közlönye ezévi 11. szánna közli. Az élelmezésügyi miniszter és a SZÖVOSZ Igazgatósága elnökének 58/1957. (Élip. É. 32.) Élm. M. számú együttes utasítása a borfelvásárlással kapcsolatos kérdések rendezéséről. A piac rendjének helyreállítása végett a bor felvásárlását az ország egész területére szóló érvénnyel — a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben — időlegesen az alábbiak szerint szabályozzuk: 1. 1957. augusztus 20-tól október 31-ig a földművesszövetkezetek saját szükségletükre bort nem vásárolhatnak. A szövetkezeti vendáglátóipari hálózat ellátása az állami pincegazdaságokon keresztül központi árualapból történik. 2. Az utasítás megszegése, vagy kijátszása esetén a visszaélési elkövető dolgozó ellen fegyelmi eljárást kell indítani. 3. A földművesszöveíkezetek az általuk korábban felvásárolt bort a MÉSZÖV engedélye alapján más földművesszövetkezeínek átadhatják. 4. Jelen utasítás megjelenésével egyidejűleg a 9/1957. (Élip. É. 9.) Élm. M. számú együttes utasítás* érvényét veszti. Nyers Rezső s. k, Sághy Vilmos s. k., a SZÖVOSZ Igazgatóságának élelmezésügyi elnöke. miniszterhelyettes. * Az együttes utasítás a Tanácsok Közlönye ezévi 17. számában jelent meg. Vegyes rendelkezések A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSA. , Lakásügyi kérdések. a) A szolgálati lakás jellege akkor sem szűnik meg, ha a szerv alkalmazásában nem álló személyt jelöl ki annak bérlőjéül. A 15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 103. §-a értelmében a szerv szolgálati lakást alkalmazásában nem álló személy részére csak a v^rr. 109. és 113. §-ában meghatározott esetekben juttathat vagyis akkor, ha a bérlő halála esetén a lakásban a ojrleti jogviszony folytatására jogosult személyek maradtak vissza, továbbá, ha a munkaköri szolgálati lakásban lakó vagy a szerv kezelésében álló lakótelepen (lakóházban) levő lakás bérlőjének munkaviszonya megszűnik. Ez eselben a szolgálati lakásban olyan személyek laknak, akik a szervvel nem állanak munkaviszonyban, a szerv mégis szolgálati lakást juttathat nekik cserelakásként. Ez a cserelakás továbbra is szolgálati lakás marad, de a szerv a dolgozót innen újabb cserelakás biztosilása esetén sem mozdíthatja ki [Vhr. 109. (3) bek. R. 49. §. (2) bek.] A szerv a lakás felett nem rendelkezik..Ez alatt a bérlő sem cserélheti el a lakást és arról nem mondhat le. Ha azonban az ilyen lakás megüresedik, akkor annak bérlőjét ismét a szerv jogosult kijelölni. b) Állami, társadalmi, vagy szövetkezeti szerv használ lalában állónak kell tekinteni az olyan lakóházat is, melynek használatától a szervet törvénysértő módon fosztották meg. Az 1957. évi 28. tvr. végrehajtása során több olyan államosított lakóháznak a mentesítését kérték, melyek az ellenforradalmi események következtében különböző ál-; lami, szövetkezeti, vagy társadalmi szervek használaiából kikerültek és abba a volt tulajdonos vagy más költözött be. Az ilyen házingatlanoknál a mentesítés szempontjából a törvényes, nem pedig az ellenforradalmi események eredményeképpen fennálló tényleges állapot az irányadó. Ha tehát az ilyen házingatlanról a közületi elhelyező szervek nem mondanak le, és azt nem bocsátották a lakásügyi hatóság rendelkezésére, azt a tényleges állapot ellenére közület használatában állónak kell tekinteni, természetesen olyan terjedelemben, amilyenben azt a közület törvényesen is használhatta. Megjegyzem, hogy amennyiben a közület — az ellenforradalmi eseményektől függetlenül — a neki kiutalt helyiségeket ténylegesen huzamos időn át nem használta és nem is használja, akkor'a 1957. évi 28. tvr. 3. § (2) be-