Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 60. szám

610 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 60. szám. kezdésének a) pontjában említett kizáró ok kiutalás ellenére nem áll fenn. c) Az államosított ház volt tulajdonosának azt kell tekinteni, akit a telekkönyv az 1950. évi 25. tvr. illetve az 1952. évi 4. tvr. hatálybalépésekor tulajdonosként feltüntetett. A telekkönyv közhitelességének elvéből következik, hogy valamely ingatlan tulajdonosának azt a személyt kell tekinteni, akit e telekkönyv tulajdonosként feltüntet. Figyelemmel azonban arra, hogy ingatlan tulajdonjogát telekkönyvön kívül is meg lehet szerezni, a telekkönyvi állapot néha nem a valóságos tulajdonost tűnteti fel. Erre van figyelemmel a 17/1957. (IV. 21.) P. M. sz. rendelet 1. §-a, amikor meghatározza a házingatlan mentesítésére jogosult személyek körét. A hivatkozott rendelet 1. § (3) bekedése értelmében — a fentieknek megfelelően — volt tulajdonosnak azt a személyt kell tekinteni, akit a telekkönyv 1952. február 17-én, illetőleg 1950. július 28-án tulajdonosként feltüntetett. De — szemben a telekkönyvi állapottal — tulajdonosnak kell tekinteni azt is, aki tulajdonjogát jogerős hagj'atékadó végzéssel, vagy pedig a tanács végrehajtó bizottsága által kiállított „Értesítés a közjegyző részére a hagyaték leltározása céljából" című okirattal igazolja. Ezen túlmenően a tulajdonossal esik egy tekintet alá, aki kötelmi jog címén szerzett igényt arra, hogy a tulajdonjogot javára a telekkönyvben bekebelezzék, és ezt a vonatkozó tvr.-ek hatálybalépését megelőzően illetékkiszabás végett bemutatott tulajdonátruhá/ó szerződéssel igazolja. Álláspontom szerint ezenkívül egyéb közokiratokat is el kell fogadni igazolásként. Fentiekből következik, hogy az 1957. évi 28. tvr. alkalmazása szempontjából is elsősorban a telekkönyvi állapot az irányadó, azonban mód van a telekkönyvön kívüli tulajdonszerzés igazolására is. Az állami tulajdonba vett lakóház mentesítését tehát elsősorban a volt telekkönyvi tulajdonos kérheti, ha azonban a telekkönyvi állapot a valóságos helyzetté; nem egyezik, akkor az említett körben más személyek is igénnyel léphetnek fel. Amennyiben a házingatlant állami tulajdonba vették, azonban ezt a telekkönyv nem tünteti fel. akkor a volt tulajdonos, annak ellenére, hogy telekkönyvi tulajdonos, mégsem valóságos tulajdonos, ezért a mentesítést kérelmeznie kell. d) Ha a tanács végrehajtó bizottsága valamely állami lulojdonban levő házingatlan tulajdonjogát adásvételi szerződéssel magánszemélyre ruházta át, a vevő tulajdonjogát a vb. államigazgatási úton, egyoldalúm nem szüntetheti meg. A tanács végrehajtó bizottsága az állam képviseletében jogosult arra, hogy állami tulajdonban levő házingatlanokat magánszemélyeknek eladjon [4/1954. (XI. 4.) V. K. G. M. sz. rend.]. Ilyen esetekben a végrehajtó bizottság nem mint államigazgatási szerv, hanem mint a Magyar Állam képviselője jár el és köt valamely állampolgárral kétoldalú, visszterhes polgári jogi ügyletet. Az így megkötött adás-vételi szerződés alapján a vevő tulajdonjogát a telekkönyvbe bekebelezik. Az ilyen kétoldalú jogügyleten alapuló tulajdonszerzést az egyik szerződő fél sem hatálytalaníthatja egyoldalúan, hanem azt a polgári jogi szabályoknak megfelelően csak a bíróság előtt támadhatja meg. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha az adásvételi szerződés megkötésénél a tanácsi szervek túllépték az államigazgatási szabályok kereteit. Az adásvételi szerződést egyoldalúan hatálytalanító végrehajtó bizottsági határozat tehát törvénysértő és az ellen óvás benyújtásának van helye. Hadirokkantak és hadiözvegyek utazási kedvezménye. (Nem teljes szöveg.) 11916411957. 1/5. B. szám. A megvont utazási kedvezmények visszaállításáról szóló 1004/1957. (I. 8.) Korm. sz. határozat 2. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségével egyetértésben a hadigondozottak (hadirokkantak és hadiözvegyek) utazási kedvezményére vonatkozóan a MÁV az alábbi rendelkezést adja ki: I. 1. A vak hadirokkantak az összes vonalakra érvényes szabadjegyet, kísérőik 509í-os menetjegy váltására jogosító igazolványt kapnak. A szabsdjegyért, mely egyben a kísérő részére 50%-os utazási kedvezmény igénybevételére is jogosít, személyenként és évenként 60—60 Ft, összesen 120.— Ft térítési díj fizetendő. 2. Az I. járadékosztályú 1009c-os és a H. járadckcsztályú 75%-os hadirokkantak korlátlan 50%-os utazási kedvezményt kapnak, évenként és igazolványonként 60.— Ft .térítési díj ellenében. 3. Az 1. és 2. pontban felsoroltakkal közös háztartásban együttélő felesége és az igényjogosult által eltartott, vele együttélő, 18 évnél fiatalabb édes, mostoha vagy örökbefogadott gyermeke korlátlan 50%-os kedvezményre jogosult évenként és igazolványonként 60.— Ft térítési díjért. (Nevelésbe vett gyermekeket az utazási kedvezmény nem illeti meg.) A tanulmányát folytató gyermek tanulmányainak tartama alatt, legfeljebb azonban 24j életéve betöltéséig jogosult a kedvezményre,