Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 56. szám

574 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 56. szám Függetlenül tehát attól, hogy a lakásból kilakoltatar.dó személy a fegyveres testület tagja-e vagy sem, az 1955. évi 22. sz. tvr. 7. § (1) bek. 7. pontja értelmében a rendőri karhatalom jogosult és köteles a végrehajt ásnál az eljárás zavartalanságát biztosítani. Megjegyzendő, hogy a lakásügyi hatóság a R. 80. § (5) bek. értelmében a rendőri karhatalmat ftsak jogosult, de nem köteles igénybevenni. A rendőri karhatalom igénybevétele nélkül történt végrehajtás tehát — az egyéb rendelkezések megtartása esetén — nem törvénysértő. 59. Csereszerződésen alapuló kiutaló határozat végrehajtásának elrendelése a bíróság hatáskörébe, a végrehajtás foganatosítása azonban a bírói ítéletnek megfelelően a lakásügyi hatóság jogkörébe tartozik. A Vhr. 23. §-a akként rendelkezik, hogy a lakáscsereszerződés nem teljesítéséből, vagy nem szerződésszerű teljesítéséből eredő vitáfe eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. A cserélő felek megállapodásán alapuló kiutaló határozatok végrehajtását a lakásügyi hatóság nem rendelheti el. A lakásügyi hatóság a csereszerződé.t megvizsgálja, hogy megfelel-e a R-ben, illetve a Vhr-ben foglalt rendelkezéseknek (R. 11. §-ában foglaltak alapján nem kell-e megtagadni a jóváhagyást, a tulajdonos hozzájárult-e a cseréhez, stb.). A lakásügyi hr.tóság abban az esetben, ha a lakáscserének törvényes akadálya nincs, illetőleg mérlegelési jogkörében úgy látja, hogy a cserét nem indokolt megtagadni, meghozza a kiutaló határozatát. A R. 10. § (1) bek. a lakásügyi hatóság jóváhagyásától teszi függővé a nem szabad rendelkezésű lakásra venatkozó lakáscsereszerződés érvényességét. A jóváhagyás tehát lényegében alaki érvényességi kellék. A jóváhagyás alapján hozott kiutaló határozat alapjául szolgáló csereszerződés tartalmi érvényességének a vizsgálata (hogy ti. az a polgári jog szabályainak megfelel-e) a bíróság hatáskörébe tartozik, függetlenül attól, hogy a lakásügyi hatóság megállapítása szerint az igazgatási jog nem gördít akadályt a lakáscsereszerződés jóváhagyása elé. Ha a cserélő felek valamelyike a szerződésnek nem tesz eléget, ennek rendszerint az az oka, hogy annak tárta !mj érvényessegét vitatja. Ezt pedig csak a bíróság döntheti el. A bíróság döntéséig viszont a lakásügyi hatóság a végrehajtást nem foganatosíthatja. A R. 80. § (2) bekezdése értelmében a lakásügyben hozott bírói határozat végrehajtása a. lakásügyi hatóság feladata. Ebből a szempontból közömbös, hogy a bí-ói határozat személyi, illetőleg állami tulajdonban álló házban levő lakás cseréjére vonatkozik. Ha a felek a szerződés érvényességét nem vitatják, annak eleget is kívánnak tenni, ezért a bírósághoz sem fordulnak, azonban a csere lebonyolítását harmadik személy akadályozza, akkor a felek közös kérelmére a bkásügyi hatóság is jogosult a végrehajtásra. Az önkényes lakásfoglalással kapcsolatos kérdések. 60. Az önkényes lakásfoglalót az általa 1956. október 23. napja és december hó 31. napja közötti időben elfoglalt lakás bérlőjéül nem lehet kijelölni, ha hajléktalannak tekintendő ugyan, de az elfoglalt lalcás személyi tulajdonban ven. közületi elhelyezés céljára igénybevett lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (nyaraló, üzlethelyiség, műhely, raktár, stb.) továbbá — Budapest kivételével — szolgálati lakás, végül a fegytestületek kezelésében álló zárt lakótelepen levő lakás. Az 1027/1957. (III. 2.) Korm. sz. határozat értelmében az önkényes lakásfoglalót az általa 1956. október 23. és december 31-e közötti időszakban elfoglalt lakás bérlőjéül kellett kijelölni, ha hajléktalannak volt tekinthető. A határozat 10. pontja Budapesten lehetővé tette, hegy a nem munkaköri szolgálati lakás bérlőjét is a lakásügyi hatóság jelölhesse ki 1957. április 30. napjáig. A határozat a R-ben és a Vhr-ben a személyek (tulajdonosok), illetőleg szerveik (közületek) részére biztosított jogokat (beköltözési jog, bérlőkijelölési, bérbeadási jog stb.) erre az időre sem függesztette fel, kivéve a Budapesten levő szolgálati lakások vonatkozásában. Tekintettel továbbá arra, hogy a határozat elfoglalt lakásokról beszél, nem alkalmazható abban az esetben, ha nem lakás céljára épült, illetőleg szolgáló (iroda, műhely, nyaraló sibb.j helyiséget foglaltak el önkényesen. A (határozat 4. és 6. pontja kifejezetten előírja a lakásügyi jogszabályok rendelkezéseinek, betartását. Az 1027/1957. (III. 2.) Korm. sz. határozat alapján tehát az önkényes lakásfoglaló — a Budapesten levő nem munkaköri szolgálati lakások kivételével — csak olyan lakás bérlőjéül jelölhető ki, melyek bérlőjének kijelölésére egyébként is a lakásügyi hatóság jogosult. A határozat 5. pontja — szemben a 35/1956. (IX. 30.) M. T. sz. r. 80. § 6. pontjában foglaltakkal — az önkényes beköltöző részére szükséglakás biztosítását teszi kötelezővé abban az esetben is, ha nem volt hajléktalan* de előző lakásába nem helyezhető vissza. Ezt a rendelkezést azonban nem kötelező alkalmazni azokkal szemben, akik nem tanácsi rendelkezés, alatt álló lakást foglaltak el, mivel a határozat nem korlátozta a tulajdonosok, illetőleg szervek jogait. Az ilyen esetekben tehát a R., illetőleg a Vhr. rendelkezéseit kell alkalmazni. Akkor is az előbbiekben vázolt eljárásnak van helye, ha a ház tulajdonosa (egyeneságbeli rokona) foglalta el önkényesen a nem lakás céljára épült, illetőleg közületi elhelyezés céljából igénybevett helyiséget. 61. Ha a tulajdonos a házában megüresedő tanácsi rendelkezés alatt álló lakásba előbb költözik be, mint a lakásügyi hatóság őt a lakás használójául kijelölte volna, önkényes lakásfoglalónak kell tekinteni, ha a Zakós használójául történő kijelölésének törvényes akadálya van. A személyi tulajdonban levő* tanácsi rendelkezés alatt álló lakás használójául, ha az megüresedik, a R. 58. §-a értelmében a tulajdonost, illetőleg egyeneságbeli rokonát kell kijelölni. A R. 6. § (1) bekezdése kifejezetten akkor ad jogot a lakásba való beköltözésre, ha a bérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő már megkötötte. A bérleti szerződést a R. 3. § (1) bekezdéséből és a R. 57. §-ából folyóan a lakásügyi hatóság kiutaló határozata után lehet megkötni. A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás vonatkozásában, ha a tulajdonos költözik be, bérleti szerződést ugyan nem kell kötnie, de a használóul elismerő tanácsi határozatnak meg kell előznie a beköltözést. (Vhr. 126. §.) Ugyanis a lakásügyi hatóság jogosult, illetőleg köteles a határozat meghozatala előtt eldönteni azt, hogy a lakás megüresedett-e, avagy nem, azaz a tulajdonos beköltözési jogával élhet-e vagy sem. A lakásügyi hatóságnak többek között vizsgálnia kell, hogy a lakást mentesítésre jogot adó ck nélkül hagyták-e el [R. 34. § (1) bek., Vhr. 71. §], továbbá azt, hogy a lakás szolgálati lakás-e és a R. 66. § (2) bekezdésére, illetőleg a Vhr. 132. §-ára figyelemmel indokolt-e törölni a lakás szolgálati jellegét stb. A fentiekből következik, hogy ha a tulajdonos a lakásügyi hatóság, határozata előtt költözik be a Míkásiba, magatartása jogellenes. Ha azonban a lakás használójául történő kijelölésének nincs törvényes akadálya (kizáró ok nem forog fenn, a lakás nem szolgálati lakás, nem közületi elhelyezés céljára igénybevett lakás, nem üzlethelyiság, raktár), vagyis a R. 58. §-a értelmében a tulajdonost a lakás használójául kell kijelölni, a határozat meghozatala előtt történt beköltözése esetén sem lehet vele szemben a R. 80. § (6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni. A R. 60. § (2) bek. ugyanis kifejezetten kimondja, hogy az 5. § (2) bekezdésében foglaltak — ti. az önkényes beköltözés — nem akadályozzák meg a tulajdonosnak (egyenes-ágbeli rokonnak) a lakás használójául való kijelölését.