Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 56. szám

56. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 569 tulajdonos a saját műszakilag összefüggő lakásának egy részét adja bérbe, az így keletkező jogviszony az albérlettel esik egy tekintet alá. [R. 65. § értelemszerű alkalmazásával, de figyelemmel a R. 75. § (3) bek. utolsó mondatára is.] 36. Ha .a személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás megüresedik, vagy abba a tulajdonos "a R. 28. §-ára alapított felmondás útján költözik be, a lakásban visszamaradt albérlőt a lakásügyi hatóság jogosult kilakoltatni. Abban az esetben, ha a tulajdonos azon a címen költözhet be a lakásba, mert az megüresedett, vagy a tulajdonos a R. 28. §-a alapján mondotta fel a bérleti jogviszonyt, a visszamaradt albérlőinek az elhelyezéséről a lakásügyi hatóság köteles gondoskodni. Ez esetben ugyanis az albérlőt a R. 44. § (5) bekezdésére figyelemmel jogcím nélkül visszamaradt személynek kell tekinteni [80. § (3) bek.]. Az albérlőt másik albérleti szobába is ki lenét helyezni. Ha azonban a tulajdonos a R. 62. §-ában biztosított felmondási jogát gyakorolja (megfelelő cserelakást ajánl fel), az albérlő elhelyezéséről a Vhr. 22. §-ában foglaltak szerint kell gondoskodni. Igaz, hogy a R. 44. § (5) bekezdése szerint a bérbeadónak a bérlővel szemben hatályos felmondása az albérlőre is vonatkozik és ez a rendelkezés nem tesz különbséget abból a szempontból, hogy a R. 28. §-a vagy a 62 §-a állapján *történik-e a felmondás. Minthogy azonban a bérlő elhelyezéséről a 62. § alapján történő felmondás esetén a tulajdonos gondoskodik (cserell-ikási juttatása útján), ezért az albérlő elhelyezése tekintetében értelemszerűen a Vhr. 22. §-át kell alkalmazni. Ez esetben ugyanis a felmondás jogcíme az, hogy a tulajdonos a saját házába kíván beköltözni; Ilyenkor a bérlő és a vele együtt lakó személyek — köztük az albérlő — nem valósított meg felmondási okot. Ezért a R. és a Vhr. a tulajdonost kötelezi arra, hogy a bérlő — és értelemszerűen a vele együtt lakó személyek — részére megfelelő cserelakást biztosítson. 37. Ha a bérlő az egy^szőbából és mellékhelyiségekből álló bérleményéből a szobát adja albérletbe, az albérletbe adott lakószoba nem vehető igénybe. A Vhr. 96. § (1) bek. értelmében csak akkor lehet igénybevenni az albérletbe adott lakószobát, ha a bérlemény túlnyomó részét (legalább 2/3-át) hasznosították albérletbeadás útján és a lakrész a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladja. Abban az esetiben tehát, ha az egyedül élő bérlő egy szobás lakásából a szobát albérletbeadás útján hasznosítja, de ő is a lakásban lakik (valamelyik mellékhelyiségben), a szobát az albérlő részére nem lehet igénybevenni, mert a szoba, nem haladja meg a bérlő jogos lakásigényének mértékét. Mivel egyszobás lakásban társbérletet létesíteni nem lehet (mellékhelyiségre önálló társbérleti jogviszony nem létesíthető), igénybevétel esetén a bérlő hajléktalanná válna. Éppen úgy nem lehet igénybevenni akkor sem az albérletbe adott szobákat, ha pl. a bérlő család három főből áll és a 2 szobás lakás mindkét szobáját albérlet útján hasznosítják, ugyanakkor azonban ők is a lakásban laknak. Az elmondottakból azt az általános következtetést kell levonni, hogy a bérlő a jogos lakásigényét meg nem haladó lakószobák túlnyomó részét is albérlet útján haszr.rsíthatja anélkül, hogy azt az albérlő részére igénybe lehetne venni. Ebből íoíyóan az ilyen albérleti jogviszonyt semmisnek tekinteni nem indokolt. A lakás egészének bérbeadás útján történő hasznosítása viszont csak akkor éli fenn, ha a bérlő a lakást, illetőleg mellékhelyiségeit egyáltalán nem használja (máshol lakik). Ez esetben a lakás igénybevehető. 38. Amennyiben a lakás túlnyomó része volt albérlet útján hasznosítva és a lakószobák száma a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladja, a Vhr. 98. §-ában i — az újabb albérletbeadás céljára — biztosított nyolc nap nem illeti meg a bérlőt. A R. 41. § (2) bekezdése értelmében a lakás egészére vagy túlnyomó részére létesített albérleti megállapodás semmis. Ebből a rendelkezésből következik, hogy ha az albérletbe adott szobák száma a lakószobák számának 2/3-át eléri, az albérlő részére a szobát igénybe lehet venni, illetve a Vhr. 96. §-a szerint kell eljárni, feltéve ha az a bérlő jogos lakásigényének a mértékét meghaladja. Ha az ilyen albérleti lakrészről a lakásügyi ha-óiág tudomást szerez, de az albérlőt nem jelölheti ki társbérlőül, vagy az nem kéri, előzetes igénybevételnek van helye. Az előzetes igénybevétel önmagában azt jelenti,hogy a szobát megüresedés esetén ismét albérletbe adni nem lehet. E rendelkezésből, valamint abból, hogy az ilyen szobát az albérlő otílakása esetén is igénybe lehet venni [Vhr. 96. § (1) bek. a)—b) pont], következik, hogy az újabb semmis albérletbeadás céljára a Vhr. 98. §-ában biztosított nyolc napos határidő nem illeti meg a bérlőt. Az albérleti szoba megüresedése és igénybevétele esetén a bérlőt természetesen megilleti a társbérlő kijelölésiének, ületve a lakás elcserélésének joga. [R. 37. § (1) bek., Vhr. 9G. § (2) bek.]. A Vhr. 86. § (3) bek. ugyanis csak arra az esetre vonatkozik, amikor a szobát az abban lakó albérlő részére veszik igénybe. Ha a bérlő a lakás túlnyomó részét albérletbe adta ugyan, de a lakószobák száma a jogos lakásigényének a mértékét nem haladja meg, üresedés esetén sem válik a lakószoba (lakrész) igénybevehetővé, tehát azt ismételten albérlet útján lehet hasznosítani nyolc napon túl is. 39. Ha több személy közösen bérel egy lakószobát más-* nak a cérleményében, akkor albérlőnek, nem pedig ágy-* bérlőnek minősülnek. Albérlet esetén a bérlő lakásának egy részét, tehát annak egy vagy több helyiségét engedi át használatra másnak pénzfizetés ellenében. Agybérlet esetem nem helyiség, hanem, csak az ágy használatának átengedéséről van szó, ugyanezt a helyiséget ugyanakkor mások (többnyire maga a bérlő, esetleg más ágybérlő) is használják. Ha több személy közösen bérel egy helyiséget, vagyis azt teljes egészében kizárólag ők használják, akkor nem ágybérlet, hanem albérleti jogviszony áll fenn. Az ilyen közös albérlők nemcsak a bérlővel, hanem egymással is jogviszonyban állnak, ezzel szemben az ágybérlők csak a bérlővel állanak jogviszonyban, egymásr.al azonban nem. Az ilyen közös albérlet létesítésének nincs törvényes akadálya. Ez következik pl. a Vhr. 96. § (1) bek. b) pontjából is, mely szerint a túlnyomó részben albérlet útion hasznosított lakásnak arra a szobájára, melyben több albérlő lakik, közös kérelemre bérlőtársi jogviszony létesíthető. Meg kell jegyemi, hogy az ágybérletre a R. és Vhr. szabályai nem terjednek ki. A bérlő és az ágybérlő közötti jogviták a bíróság hatáskörébe tartoznak. A lakás mentesítésével kapcsolatos kérdések. 40. A Vhr. 71. § alkalmazása szempontjából ismert helyen tartózkodónak kell tekinteni a bérlőt, ha hollét téröl a lakók, szomszédok, ismert rokonok, illetőleg a kerületi bejelentő hivatal (rendőrség) a lakásügyi haíóságnak felvilágosítást tudnak adni. A Vhr. 71. §-a arra kötelezi a lakásügyi hatóságot^ hogy az elhagyott lakás ismert helyen tartózkodó bérlőjét felhívja, hogy a lakásának mentesítését nyolc napon belül kérheti. A jogszabályok ismeretének hiánya miatt számos esetben előfordul, hogy a bérlő — bár a lakását mentesítésre jogot adó okkal hagyja el — mentesítést nem kér. Ezért helyes a Vhr. 71. §-ának az említett rendelkezése. Az említett célnak megfelelően az „ismert helyen tartóz-