Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 56. szám

566 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 56. szám bek. b) pontja], a bérleti jogviszonyt a lakásügyi hatóság határozata alapján a bérbeadónak és a bérlőnek a szerződése hozza létre. A szerv kezelésében álló lakótelepen (lakóházban) levő lakások bérlőit tehát a szerv vezetője jelöli ki [R. 7. §. (I) bek.], a R. 8. §. (2) bek. alapján azonban a szolgálati [lakáshoz juttatott dolgozó a bérleti szerződést a lakásügyi hatóság kiutaló határozatának kézhezvétele után kötheti jneg a szerv által megbízott gondnokkal, házkezelővel Vagy ügyintézővel (Vhr. 7. §. b) pontja.) A szerv kezelésében álló lakótelepen levő szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezések tehát — eltekintve az 50. §-ban szabályozott esettől — csak abban térnek el az egyéb szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezésektől, hogy a .munkaviszony megszűnése esetén a munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakások kiürítésére vonatkozó szabályokkal egyezően kell eljárni. (R. 49. §.) Itt kell megieeyezni, hogy a fegyveres testületek zárt lakótelepein (lakóházaiban) levő lakásokra a R. és Vhr. hatóivá nem terjed ki [R. t. § (2) bek. b) pont]. Ha azonban a fegyveres testületek kilakoitatás foganatosítása iránt keresik meg a lakásügyi hatóságot, akkor utóbbi a R. 49. §-a szerint tartozik eljárni, minthogy a fegyveres testületek zárt lakótelepei (lakóházai) lényegében a szerv által kezelt lakóteleppel (lakóházzal) esnek azonos elbírálás alá. 22. A fegyelmi úton elbocsátott dolgozónak a szolgálati lakásra vonatkozó bérleti jogviszonyát helyre kell állítani, ha a bíróság az azonnali hatályú elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte és a munkáltató később a dolgozóval szemben más — a munkaviszonyt nem megszüntető — fegyelmi büntetést szabott ki. A szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony (R. 48. §.) csak a fegyelmi úton történt elbocsátás esetén szűnik irieg. Következésképpen, ha a fegyelmi ríton való elbocsátást kimondó határozatot a bíróság hatólyon kívül helyezi és az elbocsátás helyett a fegyelmi hatóság enyhébb fegyelmi büntetést (alacsonyabb munkakörbe helyezést stb.) szab ki. a bérleti jogviszony megszüntetésének megszűnt a jogalapja, illetőleg úgy kell tekinteni, mintha a bérleti jogviszony nem is szűnt volna meg. Egy törvénysértő és hatályon kívül helyezett, elbocsátást kimondó határozatból foiyóan az elbocsátáshoz fűződő joghátrány ugyanis tiem tartható fenn. Amennyiben a dolgozó a fegyelmi elbocsátást kimondó határozat hatályon kívül helyezése iránt keresettel fordul a bírósághoz, helyes, ha a dolgozónak a szolgálati lakásból történő kihelyezésére a bírói eljárás befejezéséig a szervek nem tesznek intézkedést. Tekintettel arra, hogy a fegyelmi határozat megváltoztatása után a törvényes állapot gyors helyreállítása a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony vonatkozásában nehézségekbe ütközhet és ennek következtében a dolgozót — esetleg huzamosabb ideig — jogalap fnéikül továbbra is joghátrány érheti, az ügyészség is élhet olyan javaslattal, hegy a lakásügyben a bírói - ljárás befejezéséig' függesszék fel a végrehajtást. Ha a kilakoitatás a bíróság döntése előtt már megtörtént, akkor a lakás jóhiszemű bérlőjének jogviszonyát nem lehet megszüntetni. Ez esetben a törvénysértést úgy kell orvosolni, hogy a dolgozónak a szolgálatadó szerv más hasonló értékű — szolgálati lakást juttat. 23. A szolgálati lakást juttató szervet megillető egyszeri bérlőkijelölési jog gyakorlása során a szerv csak a munkaVCV. 1 n, továbbá i szolgálati lakásában lakó és kiköltöztethető személyek (családok) közül jelölheti ki a lakás bérlőjét. A R. 46. §-ának (4) bekezdése a szolgálati lakást juttató szervnek egyszeri bérlőkijelölési jogot biztosít a szolgálati lakáshoz jutott dolgozó előző lakására. Ez a rendelkezés inem alkalmazható, ha a dolgozó előző lakása más szerv szolgálati lakása, illetőleg ha személyi tulajdonban álló házban levő lakás. Kénlés, hogy a szervet megillető egyszeri bérlőkijelölési jog általános bérlőkijelölési jogj-e, vagy pedig a szerv a szolgálati lakásra vonatkozó rendekezések szerint jelölheti ki az egyébként nem szolgálati lakás bérlőjét. t A Vhr. 103. §-a kimondja, hogy „a szerv szolgálati lakást alkalmazásban nem álló személy részére csak a Vhr. 109. és 113. §-ában meghatározott esetekben (a szolgálati lakásban visszamaradt személyek, a munkaköri szolgálati lakásban lakó személyek) juttathat. Az egyszeri bérlőkijelölési jog nem rontja le ezt a szabályt, bár ez a jog nem szolgálati lakásra vonatkozik. A szolgálati lakás egész rendszerének, a szerv részire biztosított jogoknak az a célja, hogy a szerv a munkaerőszükségletének biztosítását elősegítse azzal is, hogy a dolgozókat a munkahelyhez közel, megfelelő lakáshoz juttathassa, így a dolgozó nyugodt munkafeltételeit a termelés érdekében biztosítsa. A Vhr. 103-. §-ának idézett rendelkezése pedig kifejezetten tikja — az ott említett kivételektől eltekintve —, hogy a szerv alkalmazásában nem álló személynek juttasson szolgálati lakást. Ebből következőén az egyszeri bérlőkijelölési jogát a szerv csak ugyanolyan körben gyakorolhatja, mint ha a felszabaduló lakás szolgálati lakás lenne. Az ettől eltérő értelmezés ugyanis azt eredményezné, hogy a szerv nem szolgálati lakásra nagyobb és céljaiban indokolatlan hatáskört kapna, mint a saját szolgálati lakása vonatkozásában. A kiutaló határozatot egyébként ez esetben is a lakásügyi hatóság hozza meg a R. 7. ós §-ában foglaltak figyelembevételével. 24. A szolgálati lakás bérlőjéül a szerv által kijelöli személy részére — amennyiben a bérlőül történő kijelölésének törvényes akadálya van (jogos lakásigényét meghaladja stb.) — a lakásügyi hatóság csak a szerv felett felügyeletet gyakorló ^miniszter (országos hatáslwrű szerv vezetője) döntése után köteles kiutaló határozatot hozni. A R. 8. § (1) bekezdése a lakásügyi hatóságoknak kötelesságévé teszi annak ellenőrzését, hogy a szerv a bér'ő kijelölésénél a jogszabályoknak megfelelően járt-e cl. A lakásügyi hatóságnak egyben joga, hogy ha a szerv a bérlő kijelölésénél a lakásbérletre vonatkozó rendelkezéseket nem vette figyelembe, a kiutaló határozat meghozatala előtt a szerv figyelmét erre felhívja. Amennyiben a szerv vezetője a lakásügyi hatóság észrevételét nem fogadja el és a kijelölést nem módosítja, a lakásügyi hatóság intézkedés végett megkeresi a szerv felett felügyeletet gyakorló minisztert, illetőleg az országos hatáskörű szerv vezetőjét. A Vhr. 16. §. (2) bekezdése szerint, ha a szerv vezetője a lakásügyi hatóság észrevételeit nem fogadja el, a lakásügyi hatóság a kijelölt bérlő részére a lakást kiutalja. Ez a rendelkezés akként értendő, hogy a lakásügyi hatáság csak a főfelügyeleti hatóság (mint a szolgálati lakással rendelkező szerv legfelsőbb szerve) döntése után köteles a bérlő kijelölésére. Ez esetben a szerv által korábban, illetőleg — ha a főfelügyeleti szerv elfogadja a lakásügyi hatóság észrevételét — a később kijelölt más személy részére kell a jatoást kiutalni. A R. és a Vhr. említett két rendelkezéséből nem volna helyes azt a következtetést levonni, hogy ha a bérlőt közvetlenül kijelölő szerv nem fogadja el a lakásügyi hetós^g észrevételét, akkor a főfelügyeleti szerv döntésétől függetlenül ki kellene utalni a kijelölt bérlőnek a szolgálati lakást. Az ilyen értelmezés ugyanis azt eredményezhetné, hogy a kiutaló határozat után a miniszter mégis más munkavállaló kijelölésére utasíthatná az alárendelt szerv vezetőjét, amely esetben a szolgálati lakásból ki kellene költöztetni a szerv által kijelölt bérlőt, amire viszont nincs törvénj'es lehetőség. Ez alól csak a munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás a kivétel, amely esetben viszont a lakásügyi hatóság kiutaló határozatára sincs szükség, egyedül a végrehajtás tartozik a lakásügyi hatóság hatáskörébe. Ha a szolgálatadó szerv főfelügyeleti szerve törvénysértő módon jelölte ki a bérlőt, akkor ez ellen az intézkedés ellen ügyészi óvásnak lehet helye. Ezt a lakásügyi hatóság is kezdeményezheti az ügyészségnél.