Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 51. szám

510 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szám. előtt hirtelen kanyarodik, azt rendszertelenül kormányozza, a vízfolyással keresztbe állítja vagy más csónakot mozgásában akadályoz [220.129/ 1928. B. M. számú rendelet 16. §.], e) kishajón a kishajó-igazolványban megállapított személynél több személyt szállít, illetőleg a vízen közlekedő kishajót, a kishajó-igazolványban megállapított súlyon felül terheli meg [220.129/ 1928. B. M. számú rendelet 16. §.], f) a Dunának az újpesti vasúti hídtól a kelenföldi összekötő vasúti hídig terjedő szakaszán hangtompító készülékkel el nem látott vagy annak kikapcsolásával működő motoros kishajóval közlekedik [323.600 1947. (VIII. 17.) B. M. számú rendelet 11. §.]. 4- §. A folyamrendészeti közeg a tettenért személylyel közölni köteles, hogy a 2—3. §-okban felsorolt valamelyik szabálysértés miatt vele szemben helyszíni pénzbírságot szándékozik kiszabni s amennyiben a helyszíni pénzbírságot nyomban nem fizeti meg, ellene a szabálysértési eljárás megindítása céljából feljelentést tesz. A folyamrendészeti közeg a helyszíni pénzbírság kiszabását mellőzheti, ha a szabálysértés öszszes körülményeinek gondos mérlegelése alapján úgy látja, hogy a tettenért személy figyelmeztetése is megfelelő eredménnyel jár. 6. §. Ha a tettenért személy a helyszíni pénzbírságot nyomban megfizeti, részére a pénzbírság összegének megfelelő 113-ugtát kell átadni, személyazonosságának megállapítását mellőzni kell s nevét a helyszíni pénzbírságról szóló nyugtán feltüntetni nem szabad. 7. §. . (1) A folyamrendészeti közeg a helyszíni pénzbírság kiszabásának mellőzésével a szabálysértési eljárás megindítása céljából feljelentést köteles tenni a tettenért személy ellen, ha a) a helyszíni pénzbírságot nyomban nem fizeti meg, b) szabálysértésének baleseti veszélyessége nagyfokú, c) egyidejűleg a 2—3. §-okban felsorolt több szabálysértést követ el, d) igazolja vagy azt állítja, hogy fiatalkorú, e) területenkívüliségi vagy személyes mentességi jogára hivatkozik. (2) A katonai büntető eljárás hatálya alá tartozó személy ügyét, amennyiben a helyszíni pénzbírságot nyomban nem fizeti meg, a fegyelmi eljárás lefolytatása végett az illetékes elöljáró parancsnoksághoz kell áttenni. 8. §. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kossá István s. k., közlekedés- és postaügyi miniszter. Az igazságügyminiszter 116/1957. (I. K. 15.) I. M. számú utasítása a bíráskodásban résztvevő népi ülnökök díjazásáról.* A bíráskodásban résztvevő népi ülnökök díjazását a Magyar Fcrradajmi Munkás-Paraszt Kormány 3233/1957.-', számú határozatának 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőképpen szabályozom. I. A munkaviszonyban álló népi ülnökök díjazása. 1. Azt a munkaviszonyban álló dolgozót (ideértve a földművesszövetkezet, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezet, kisipari stb. szövetkezet alkalmazottját is), továbbá a kisipari termelőszövetkezet tagját, valamint a háziipari termelőszövetkezet közös műhelyben dolgozó tagját, aki a bíráskodásban népi ülnökként működik közre, ülnöki működése minden napjára átlagkereset illeti meg^ Az átlagkeresetet a Munka Törvénykönyve végrehaitáisa tárgyában kiadott 53/1953. (XI. 28.) M. T. számú rendeletnek (Mt. V.) a 14/1&56. (V. 30.) M. T. számú rendelet 13. §-ával módosított 140. §-a, valamint a 15/1954. MBT—>f SZOT számú határozat alapján, illetőleg a kisipari ter-~ melőszövetkezeti tag (háziipari termelőszövetkezet közös", műhelyben dolgozó tagja) részére a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (O. K. I. Sz.) 3/1955. (O. E. 7.) O. V* számú határozatának I. fejezete alapján kell megállapítani : 2. A munkáltató, illetőleg a kisipari (háziipari) termelő-1 szövetkezet (a továbbiakban együtt: munkáltató) az l.f pontban említett dolgozója, illetőleg tagja (a továbbiakban • •együtt: dolgozó) részére azokra a napokra, amelyeken a dolgozó népi ülnökként a bíróságnál működött, az átlagkeresetet a bérfizetési napokon kifizeti (előlegezi). 3. Az 1. pontban említett dolgozó társadalombiztosítási jogosultsága a munkaviszonya (szövetkezeti tagsága) alapján változatlanul fennáll. Ennek megfelelően a munkáltató a 2. pont szerint előlegezett átlagkeresetből a dolgozót terhelő 3%-cs nyugdíjjárulékot levonja, és az egyébként a munkáltatót terhelő, szintén előlegezett 10%-os tárasdalombiztosítási járulékkal (kisipari, háziipari termelőszövetkezeti tagnál 15%-os társadalombiztosítási járulékkal) együtt számolja el. A munkáltató — a bérfizetések alkalmával — a dolgozó munkabérét (munkadíját) terhelő egyéb levonások teljesítésénél az ülnöki * Az utasítást az érdekeltek sokszorosítva már korába ban megkapták.