Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 51. szám

51. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 511 működés napjaira előlegezett átlagkeresetet munkabér4 ként (munkadíjként) köteles számításba venni. 4. A népi ülnökként működő dolgozó ülnöki működése napjaira a munkáltató által kifizetett (előlegezett) átlagkeresetet és társadalombiztosítási járulékot a munkáltató részére — a 11. pontban foglalt kivétellel — az Igazságügyminisztérium költségvetése terhére meg kell téríteni. 5. A munkáltató a- népi ülnökként működő dolgozója ülnöki működésének befejezése után a jelen utasítás melléklete szerint kiállított értesítésen az előlegezett átlagkereset és társadalombiztosítási járulék összegéről értesíti azt a bíróságot, amelynél a népi ülnök működött. Az értesítés-űrlapot a népi ülnök részére — a munkáltatóhoz való továbbítás végett — az ülnöki működés megkezdésekor annak a bírósági tanácsnak a vezetője adja át, amely tanácsban a népi ülnök a működését megkezdte. 6. A munkáltató az 5. pontban említett értesítésen köteles feltüntetni a népi ülnökként működő dolgozója nevét, beosztását (munkakörét), lakáscímét, az egy napra eső átlagkeresetét, az ülnöki működés miatt mulasztott munkanapokat naptár szerint megjelölve és összesen, az ülnöki működés időtartamára előlegezett teljes összeget és az előlegezett társadalombiztosítási járulékot, valamint annak a számlának a számát és elnevezését, amelyre az előlegezett összeget meg kell téríteni. Az értesítést ahhoz a bírósághoz kell megküldeni, amelynél a dolgozó népi ülnökként közreműködött. 7. A bírósághoz megküldött értesítésnek az ülnöki működési napok igazolására szolgáló részén azoknak a bírósági tanácsoknak a vezetői, amely tanácsokban a népi ülnök működött, a 16. pontban említett jegyzék alapján feltüntetik azokat a napokat, amelyeken a népi ülnök a bíróságon működött és ennek alapján a bíróság elnöke a népi ülnöki működésééi eltöltött összes napok számát igazolja. Az igazolási záradékkal ellátott értesítést az illetékes bírósági gazdasági hivatalhoz (a továbbiakban: BGH) kell továbbítani. 8. A 7. pont szerint igazolási záradékkal ellátott értesítés alapján a BGH az igazolt napok száma és az egy napra eső átlagkereset alapján kiszámított megtérítendő munkabért (munkadíjat), valamint az ez után számított, megtérítendő társadalombiztosítási járulékot a munkáltató részére az értesítésen feltüntetett számlájára — az összeg rendeltetésének és részletezésének feltüntetésével — átutalja. 9. Ha az értesítésen a munkáltató által feltüntetett, illetőleg a bíróság elnöke által igazolt ülnöki napok száma között eltérés mutatkozik, erről a BGH az átutalás alkalmával a munkáltatót értesíti. 10. Ha a népi ülnökként közreműködő dolgozó — a megbízatása után — a részvételével megkezdett és későbbi időben folytatott tárgyaláson működik közre, az átlagkereset előlegezésére és megtérítésére a 2—9. pontokban foglaltak az irányadók. Ilyen esetben a munkáltató — az átlagkereset kiszámításánál — a dolgozó részére az átlagkereset kiszámítása szempontjából figyelembe veendő időszakban népi ülnöki közreműködés folytán előlegeze'.t átlagkeresetet is elért keresetként köteles számításba venni. 11. A vállalatok alkalmazotti munkakörben foglalkoztatott dolgozói és a költségvetésből gazdálkodó szervek költségvetésileg rendszeresített állásra kinevezett dolgozói, továbbá a társadalmi szervek dolgozói részére ülnöki működésük idejére a munkáltatójuk által kifizetett munkabért (átlagkeresetet) az Igazságügyminisztérium költségvetése terhére megtéríteni nem kell. 12. A népi ülnökként közreműködő dolgozót azokra a napokra, amelyeken az ülnöki működése a munkakörére vonatkozóan megállapított napi munkaidőn kívüli időre vagy szabadságidejére esik, a munkáltatójától részére járó munkabéren (a szabadságidőre járó munkabéren) felül az ülnöki tevékenysége minden napjára negyvenkét forint napidíj illeti meg. Ilyen esetben a napidíjat a munkáltatónak a napi munkaidőre (szabadságidőre) vonatkozó igazolása alapján lehet kifizetni. II. A munkaviszonyban nem álló népi ülnökök díjazása. 13. Az a népi ülnök, aki nem áll munkaviszonyban (ideértve a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai és a háziipari termelőszövetkezetek bedolgozó tagjai sorából választott népi ülnököt is), ülnöki működése minden napjára negyvenkét forint napidíjban részesül. 14. A 12. és 13. pontban említett népi ülnökök részére a napidíjat annál a bíróságnál kell kifizetni, amely bíróságnál az ülnök működik; a megyei (fővárosi) bíróságnál és a megyei (fővárosi) bíróság székhelyén levő más bíróságnál működő népi ülnökök részére az illetékes BGH fizeti ki a napidíjat. A napidíj kifizetése az ülnöki működés után megállapított járandóságokról kiállított utalvány [307/1956. (I. K. 6.) I. M. l/l. számú közlemény mellékletét képező bírósági nyomtatványok jegyzéke 11; sorszámú nyomtatvány] alapján tört mik. 15. A 12. és 13. pontban említett népi ülnökök ülnöki minőságükben betegség esetére biztosításra és nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezettek, ezért a részükre kifizetésre kerülő ülnöki napidíjból csupán l°í,-os jövedelemadót kell levonni. ÍI7. Vegyes rendelkezések. 16. A bíróságoknál a napidíjra jogosult népi ülnök műfei'-dásének igsznlására szolgáló jegyzéket [307/195-6. (I. K: 6.) I. M. 1/1. számú közlemény mellékletét képező bírósági nyomtatványok jegyzéke 10. sorszámú nyomtatvány] valamennyi népi ülnökre vonatkozólag vezetni kell. 17. Az ülnöki napidíjat, a munkáltató részére megtérítendő előlege.ett átlagkeresetet és társadalombiztosítási járulékot egyaránt az ülnöki napidíjak fedezetét biztosító költségvetési rovat terhére kell elszámolni. 18. A népi ülnök utazási költségére, kiküldetési járandóságára, ellátási költségére vonatkozólag a 92/1952. (X; b.) M. T. számú rendelet 9. §-ában foglaltak az irányadók. 19. A jelen utasítás rendelkezéseit 1957. évi július hó I. napjától kezdve kell alkalmazni. Egyidejűleg a 2/1954. (I. K. 2.) I. M. számú utasítás 27. pontja megfelelően módosul. ér. Kovács Kálmán s. k.. a miniszter első helyettese.