Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 42. szám

42. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 409 Ennek megtörténtét az újítási napló megfelelő rovatába be kell jegyezni. A kifüggesztett közlemény nem tartalmazhat utalást az újító által javasolt megoldásra. A kifüggesztés időtartama 8 nap 6. §. Az újítási javaslat elbírálása. (1) A javaslat elbírálására hivatott vállalat (állami szerv) vezetője a kifüggesztési haláridő utolsó napjától számított 30 napon belül köteles a javaslat felől érdemben határozni. Ha a vezető az érdemi határozathozatal előtt szakvélemény beszerzését tartja szükségesnek, arra vonatkozóan a kifüggesztés időtartama alatt legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével köteles intézkedni. A szakvélemény beérkezése után 15 napon belül a javaslat felöl érdemben határozni kell. (2) A vezető határozatában a javaslatot a) kísérletre (próbára) alkalmasnak, vagy b) megvalósításra alkalmasnak minősíti, vagy c) elutasítja. (3) A vezető határozatáról a javaslattevőt írásban értesíti. Az elutasító határozatot indokolni kell. Elutasítás esetében a javaslattevő a helyi * szakszervezethez fordulhat. Ha a szakszervezet a határozat felülvizsgálását látja szükségesnek, a vezető elutasító határozatát 8 napon belül felülvizsgálni tartozik. Ha az elutasító határozatot nem a vezető hozta, a felülvizsgálatot a vezetőnek kell elvégeznie f(5) bekezdés]. (4) Az újítások gyors elbírálásáért, tervszerű bevezetéséért, illetőleg a bevezetés előfeltételeinek biztosításáért, továbbá az újítási díjak határidőn belül történő folyósításáért a megvalósító szerv vezetője, ezenfelül — ügykörén belül — minden dolgozó felelős. Az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzése a gazdasági munka szerves része. (5) A megvalósító szerv vezetője az újítási ügyek intézését a főmérnök (műszaki vezető) hatáskörébe utalhatja. Ez azonban a vezetőt nem mentesíti az ellenőrzéssel járó felelősség alól. (6) Az újító kérésére — lehetőség szerint — módot kell adni arra, hogy — munkaidőn kívül — az üzemi berendezés felhasználásával újítási javaslata megalapozására kísérleteket folytathasson. Ilyen munkáért az újító munkabérre igényt nem tarthat. (7) Az újítási javaslat tartalmát mindaddig nem szabad nyilvánosságra hozni, amíg az előző bekezdések szerinti határozatot a vezető meg nem hozta. Ha pedig a javaslatot találmányként az Országos Találmányi Hivatalhoz is bejelentették, azt nyilvánosságra hozni mindaddig nem szabad, amíg azt az Országos Találmányi Hivatal közzé nem tette, vagy a nyilvánosságrahozatalra engedélvt nem adott. (8) Az újítót ügyének állásáról megfelelően tájékoztatni kell. 7. §• Összeférhetetlenség. (1) Saját és hozzátartozó (rokon) újítási javaslatának ügyintézésében hivatalos tevékenységet senki sem fejthet ki. Hozzátartozó alatt az 1954; evi VI. törvénnyel módosított 1952. évi III. törvény (polgári perrendtartás) 13. §-ának (2) bekez-f désében felsorolt személyeket kell érteni. (2) Az igazgatónak, helyettesének, a főmérnök-nek, a főkönyvelőnek a vállalat munkaterületére vonatkozó újítási javaslatát döntés és további eljárás céljából a közvetlen felettes szervhez kell felterjeszteni. 8. §. Szerződéskötés az újítóval. (1) Ha a vállalat (állami szerv) vezetője a javas-* latot kísérletre, illetőleg megvalósításra alkalmas-* nak minősíti, az újítóval kísérletre, illetőleg meg-; \alósításra vonatkozó szerződést köt. Ha az újítás szerzője több személy (brigád vagy egyéb munkaközösség), a vállalat (állami szerv) vezetője a szerződést valamennyi újítóval köteles megkötni. Ilyen esetben a díj az újítókat a szerződésben megjelölt arány szerint illeti meg. A szerződéskötés előtt a lehetőséghez képest tisztázni kell a várható népgazdasági eredmény és az esetleg szükséges ráfordítások nagyságát, továbbá a megvalósítás szempontjából fontos egyéb körülményeket (pl. a minőség kérdését, az egyéb vállalatok termelésére gyakorolt kihatásokat). (2) A kísérletre vonatkozó szerződésnek a szükséghez képest tartalmaznia kell. a) annak a legkisebb műszaki, illetőleg gazdasági eredménynek megjelöl ését, amelynek eléré-* sét a kísérletnek igazolnia kell, b) azt, hogy a vállalat (állami szerv) a kísérletek, illetőleg a rajzok elkészítése során az újító közreműködésére igényt tart-e, c) az újító közreműködése esetén azt, hogy az újító milyen munkák elvégzése fejében, milyen ellenértéket kap, továbbá, hogy az ellenérték mikor, milyen részletekben kerül folyósításra, d) azt a kikötést, hogy az újító — amennyiben a rajzok elkészítésében, illetőleg a kísérlet lefolytatásában nem működik közre — jogosult a rajzokat, kísérleti eredményeket megtekinteni, ej a kísérleti költségkeret nagyságát, a kísérlet megkezdésének és befejezésének előrelátható időpontját, j) a kísérletért a vállalat (állami szerv) részéről felelős személy megjelölését, g) azt, hogy kell-e kísérleti naplót vezetni és azt ki vezeti, h) a kísérlet szempontjából lényeges egyéb adatokat. (3) A kísérlet eredménytelensége esetén a vezető az újítási javaslatot elutasítja. Ha a kísérlet eredményeként további kísérletek mutatkoznak szükségesnek, a további kísérletek tekintetében az újító és a vállalat (állami szerv) vezetője a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő újabb kísérleti szerződést kötnek. (4) Ha a kísérletek eredménye szerint a javaslat megvalósításra alkalmas, illetőleg, ha a javaslat kísérlet nélkül is alkalmas a megvalósításraj az