Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 22. szám

22. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 249 ladná meg. A felső határ 25 holdon aluli megállapí­tását a tanácsi szervek ilyen esetben valószínűleg a szerző fél gazdasági, családi körülményeivel, életviszo­nyaival indokolják. E körülmények értékelése igazgatási mérlegelési jogkörbe tartozik, ezért ilyen esetben óvás bejelentésére és általában ügyészi beavatkozásra alap nincs. Ha arra merülne fel adat, hogy az igazgatási mér­legelés körébe tartozó körülmények elbírálásával bizo­nyos egyoldalúság, célzatosság, vagy éppen részrehajlás érvényesül, ebben az esetben az ügyész az észlelt jelen­ségek alapos feltárása mellett kezdeményezze a felettes szakigazgatási szervek által tartandó szakvizsgálat lefoly­tatását. A járási tanács vb. igazgatási osztálya földtulajdon szer­zésre vonatkozó döntésének további, szorosabb feltéleleit szabják meg az élők közötti tulajdonátruházás eseteiben az 1957. évi 10. sz. tvr. 10. § (1)—(3) bek. rendelkezései. Az élők közötti tulajdonátruházás eseteiben ugyanis az engedélyezés szempontjából nem csupán az 1957. évi 9. számú tvr. 1. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a 2/1957. Pl. 3.) F. M. számú rendelet 2. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit kell figyelembe venni, hanem az 1957. évi 10. számú tvr. 10. § (1)—(2) és (3) bekezdésében foglal­takat is. Az 1957. évi 10. számú tvr. 10. § (3) bekezdésében foglalt korlátozás ugyanis abban az esetben is irányadó, ha a szerző fél földingatlanának terjedelme a tervezett újabb ingatlanszerzéssel nem haladná meg az 1957. évi 9. számú tvr. 1. §-a és a 2/1957. (II. 3.) F. M. számú ven­delet 2. §-a által megállapított felső határt. Az engedélyek kiadásánál is irányadó, hogy 1 kat. hold erdő, termőszőlő, vagy gyümölcsös 5 kat. hold mezőgazda­sági ingatlannak felel meg. Ezt a rendelkezést azonban a mezőgazdasággal nem élethivatásszerűen foglalkozók esetében nem lehet alkalmazni. Ezek tehát az 1 kat. hol­das, illetve 1 kat. hold 400 négyszögöles határon belül művelési ágra való tekintet nélkül szerezhetnek földterü­letet. [1957. évi 10. sz. tvr. 10. § (1)—(3) bek.] Az összefüggő zárt terület fogalmát a jogszabály nem határozza meg. Ennek helyes értelme az, hogy ha a szerző félnek nincs ingatlana, 1 kat. hold 400 négyszögölig sze­rezhet összefüggő, zárt területet alkotó ingatlant, ha pe­dig már van ingatlana, azt az azzal összefüggő és zárt területet képező ingatlannal egészítheti ki 1 kat. hold 400 négyszögölre. Adás-vétel, csere, ajándékozás esetén a szerző fél kö­teles a járási mezőgazdasági osztály engedélyét kérni. Az írásbeli kérelemhez csatolni kell a szerződést, továbbá a lakóhelye szerinti illetékes községi végrehajtóbizollság­nak a kérelmező foglalkozását, családi állapotát, lakó­helyét, a vele közös háztartásban élő családtagok nevét, a saját és a vele közös háztartásiban élő családtagok tu­lajdonában, vagy bármilyen címen használatában levő ingatlanok területét, művelési ágát és kataszteri tiszta jövedelmét feltüntető igazolását. [3/1957. F. M. sz. r. 12..§ (4) bek.] Az 1957. évi 10. számú tvr. 10. § (1) bek. a szerző féllel közös háztartásban élő' személyekről, a 3/1957. F. M. számú rendelet 12. § (4) bek. pedig családtagokról tesz említést. Mivel a megszerezhető földterület felső határát meg­állapító 1957. évi 9. számú tvr. 1. §-a ugyancsak család­tagot említ, nyilvánvaló, hogy pontatlan szövegezés tör* tént és helyesen „személyek" megjelölés alatt a család­tagokat kell érteni. A 3/1957. (II. 3.) F. M. számú rendelet 12. § (4) bek; általánosságban, tehát minden esetre írja elő, hogy a tulajdonban álló mellett a bármilyen címen használat­ban álló ingatlanok területét stb.-it is igazoltatni kell. Ezzel szemben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az 1957. évi 10. számú tvr-nek a megszerezhető földterület felső határát megállapító 10 §-a csak az élethivatás­szerűen földműveléssel foglalkozók esetében mondja ki, hogy a tulajdonban álló mellett a haszonbérelt, vagy egyébként használt ingatlanokat is figyelembe kell venni a felső határ megállapításánál, míg a földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozóknál csak a tulajdonban levő ingatlan figyelembevételét írja elő. Ez a megkülönböztetés indokolt, mert különben már 1 holdas haszonbérlemény is kizárná, hogy a második csoportba tartozók ingatlant szerezzenek. Az pedig, aki nagyobb területet, esetleg a felső határt megközelítőt haszonbérel, már szükségképpen élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozik, így az első csoportba tartozik. A 10. számú tvr. 10. § (1) bek. a) és b) pontjaiban meg­határozott esetekben az élők közötti jogügylettel történő földingatlanszcrzéshez az engedélyt a tanácsi szerveknek meg kell adniuk, természetesen figyelembe véve a (3) be­kezdésben foglalt korlátozó rendelkezéseket, valamint az 1957. évi 9. számú tvr. 1. § (2) bekezdésében és a 2/1957; (II; 3.) F. M. számú rendelet 2. §-ában foglaltakat. Meg­jegyzendő, hogy az élethivatásszerűen földműveléssel fog­lalkozók és a mezőgazdasági szakemberek kategóriájában a mezőgazdasági ingatlanok tulajdonjogának megszerzése tekintetében a jogszabályok nem tesznek különbséget a dolgozó parasztok és más, szintén élethivatásszerűen föld­műveléssel foglalkozó személyek között. E keretek között a szerző fél engedély iránti kérésének teljesítése kötelező, a jogszabályban meghatározott feltételeken kívül álló körülmények alapján való igazgatási mérlegelésnek nincs helye; ilyen feltételek között az engedélyezés megtagadása esetén óvásra van alap. A magánszemélyek által megszerezhető mező- és erdő­gazdasági földíerületek felső határára vonatkozó általá­nos rendelkezéseken belül bizonyos mértékig eltérő sza­bályok érvényesülnek az örö/c!ésseí történő tulajdonátru­házásra. A jogszabályok az élők közötti földtulajdonszer­zés eseteiben különbséget tesznek a földműveléssel élet­hivatásszerűen és nem élethivatásszerűen foglalkozó sze­mélyek között (1957. évi 10. sz. tvr 10. § (1) bek. a) és b) pont). Az öröklés útján való földtulajdonszerzés vonatko­zásában ilyen megkülönböztetés nincs, vagyis öröklés út­ján a földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személyek is az 1957. évi 9. sz. tvr, 1. § (1) és (2) bekezdé­sében, valamint a 2/1957. (II. 3.)) F, M. sz. rendelet 2, §-ában meghatározott határig szerezhetnek földtulajdont,­ha az állam vételi jogát nem érvényesíti. A vételi jog gyakorlása esetén ez átvételre kerülő föl-i det a hagyatékhoz tartozó földek közül az örökös jelöli ki.­Az állam által megvásárolt ingatlanért a kisajátításra vonatkozó kártalanítási szabályok szerint megállapított árat kell fizetni. (2/1957. (II. 3.) F. M sz. rendelet 3 § (5) bek)

Next

/
Thumbnails
Contents