Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 22. szám

22. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 249 ladná meg. A felső határ 25 holdon aluli megállapítását a tanácsi szervek ilyen esetben valószínűleg a szerző fél gazdasági, családi körülményeivel, életviszonyaival indokolják. E körülmények értékelése igazgatási mérlegelési jogkörbe tartozik, ezért ilyen esetben óvás bejelentésére és általában ügyészi beavatkozásra alap nincs. Ha arra merülne fel adat, hogy az igazgatási mérlegelés körébe tartozó körülmények elbírálásával bizonyos egyoldalúság, célzatosság, vagy éppen részrehajlás érvényesül, ebben az esetben az ügyész az észlelt jelenségek alapos feltárása mellett kezdeményezze a felettes szakigazgatási szervek által tartandó szakvizsgálat lefolytatását. A járási tanács vb. igazgatási osztálya földtulajdon szerzésre vonatkozó döntésének további, szorosabb feltéleleit szabják meg az élők közötti tulajdonátruházás eseteiben az 1957. évi 10. sz. tvr. 10. § (1)—(3) bek. rendelkezései. Az élők közötti tulajdonátruházás eseteiben ugyanis az engedélyezés szempontjából nem csupán az 1957. évi 9. számú tvr. 1. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a 2/1957. Pl. 3.) F. M. számú rendelet 2. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit kell figyelembe venni, hanem az 1957. évi 10. számú tvr. 10. § (1)—(2) és (3) bekezdésében foglaltakat is. Az 1957. évi 10. számú tvr. 10. § (3) bekezdésében foglalt korlátozás ugyanis abban az esetben is irányadó, ha a szerző fél földingatlanának terjedelme a tervezett újabb ingatlanszerzéssel nem haladná meg az 1957. évi 9. számú tvr. 1. §-a és a 2/1957. (II. 3.) F. M. számú vendelet 2. §-a által megállapított felső határt. Az engedélyek kiadásánál is irányadó, hogy 1 kat. hold erdő, termőszőlő, vagy gyümölcsös 5 kat. hold mezőgazdasági ingatlannak felel meg. Ezt a rendelkezést azonban a mezőgazdasággal nem élethivatásszerűen foglalkozók esetében nem lehet alkalmazni. Ezek tehát az 1 kat. holdas, illetve 1 kat. hold 400 négyszögöles határon belül művelési ágra való tekintet nélkül szerezhetnek földterületet. [1957. évi 10. sz. tvr. 10. § (1)—(3) bek.] Az összefüggő zárt terület fogalmát a jogszabály nem határozza meg. Ennek helyes értelme az, hogy ha a szerző félnek nincs ingatlana, 1 kat. hold 400 négyszögölig szerezhet összefüggő, zárt területet alkotó ingatlant, ha pedig már van ingatlana, azt az azzal összefüggő és zárt területet képező ingatlannal egészítheti ki 1 kat. hold 400 négyszögölre. Adás-vétel, csere, ajándékozás esetén a szerző fél köteles a járási mezőgazdasági osztály engedélyét kérni. Az írásbeli kérelemhez csatolni kell a szerződést, továbbá a lakóhelye szerinti illetékes községi végrehajtóbizollságnak a kérelmező foglalkozását, családi állapotát, lakóhelyét, a vele közös háztartásban élő családtagok nevét, a saját és a vele közös háztartásiban élő családtagok tulajdonában, vagy bármilyen címen használatában levő ingatlanok területét, művelési ágát és kataszteri tiszta jövedelmét feltüntető igazolását. [3/1957. F. M. sz. r. 12..§ (4) bek.] Az 1957. évi 10. számú tvr. 10. § (1) bek. a szerző féllel közös háztartásban élő' személyekről, a 3/1957. F. M. számú rendelet 12. § (4) bek. pedig családtagokról tesz említést. Mivel a megszerezhető földterület felső határát megállapító 1957. évi 9. számú tvr. 1. §-a ugyancsak családtagot említ, nyilvánvaló, hogy pontatlan szövegezés tör* tént és helyesen „személyek" megjelölés alatt a családtagokat kell érteni. A 3/1957. (II. 3.) F. M. számú rendelet 12. § (4) bek; általánosságban, tehát minden esetre írja elő, hogy a tulajdonban álló mellett a bármilyen címen használatban álló ingatlanok területét stb.-it is igazoltatni kell. Ezzel szemben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az 1957. évi 10. számú tvr-nek a megszerezhető földterület felső határát megállapító 10 §-a csak az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozók esetében mondja ki, hogy a tulajdonban álló mellett a haszonbérelt, vagy egyébként használt ingatlanokat is figyelembe kell venni a felső határ megállapításánál, míg a földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozóknál csak a tulajdonban levő ingatlan figyelembevételét írja elő. Ez a megkülönböztetés indokolt, mert különben már 1 holdas haszonbérlemény is kizárná, hogy a második csoportba tartozók ingatlant szerezzenek. Az pedig, aki nagyobb területet, esetleg a felső határt megközelítőt haszonbérel, már szükségképpen élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozik, így az első csoportba tartozik. A 10. számú tvr. 10. § (1) bek. a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben az élők közötti jogügylettel történő földingatlanszcrzéshez az engedélyt a tanácsi szerveknek meg kell adniuk, természetesen figyelembe véve a (3) bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezéseket, valamint az 1957. évi 9. számú tvr. 1. § (2) bekezdésében és a 2/1957; (II; 3.) F. M. számú rendelet 2. §-ában foglaltakat. Megjegyzendő, hogy az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozók és a mezőgazdasági szakemberek kategóriájában a mezőgazdasági ingatlanok tulajdonjogának megszerzése tekintetében a jogszabályok nem tesznek különbséget a dolgozó parasztok és más, szintén élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személyek között. E keretek között a szerző fél engedély iránti kérésének teljesítése kötelező, a jogszabályban meghatározott feltételeken kívül álló körülmények alapján való igazgatási mérlegelésnek nincs helye; ilyen feltételek között az engedélyezés megtagadása esetén óvásra van alap. A magánszemélyek által megszerezhető mező- és erdőgazdasági földíerületek felső határára vonatkozó általános rendelkezéseken belül bizonyos mértékig eltérő szabályok érvényesülnek az örö/c!ésseí történő tulajdonátruházásra. A jogszabályok az élők közötti földtulajdonszerzés eseteiben különbséget tesznek a földműveléssel élethivatásszerűen és nem élethivatásszerűen foglalkozó személyek között (1957. évi 10. sz. tvr 10. § (1) bek. a) és b) pont). Az öröklés útján való földtulajdonszerzés vonatkozásában ilyen megkülönböztetés nincs, vagyis öröklés útján a földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személyek is az 1957. évi 9. sz. tvr, 1. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 2/1957. (II. 3.)) F, M. sz. rendelet 2, §-ában meghatározott határig szerezhetnek földtulajdont,ha az állam vételi jogát nem érvényesíti. A vételi jog gyakorlása esetén ez átvételre kerülő föl-i det a hagyatékhoz tartozó földek közül az örökös jelöli ki.Az állam által megvásárolt ingatlanért a kisajátításra vonatkozó kártalanítási szabályok szerint megállapított árat kell fizetni. (2/1957. (II. 3.) F. M sz. rendelet 3 § (5) bek)