Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 22. szám

250 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám. Az öröklésnél probléma merülhet íel a hagyatéki osztályos egyezség jóváhagyásával és az állam vételi jogának gyakorlásával kapcsolatban. Az 1957. évi 10. sz. tvr; 10. § (4) bek. szerint a hagyatéki osztályos egyesség jóváhagyása megtagadható, ha az osztályos egyesség folytán valamelyik örökös a felső halárt meghaladó ingatlanhoz jutna Az 1957. évi 9, sz. tvr. 1. § (3) bek. szerint ilyen esetben az államnak vételi joga van és a 2/1957. (II. 3.) F. M. sz. rendeiet 3. § (3) bekezdése szerint a tanácsi szervek 30 napon belül kötelesek nyilatkozni, hogy ezt a jogot érvényesíteni kívánják-e, vagy sem: Felmerül az a kérdés, hogy a járási mezőgazdasági osztály megtagadhatja-e az osztályos egyesség jóváhagyását az előbbi címen abban az esetben, ha ugyanakkor a vételi jogot nem kívánja érvényesíteni? Vagy fordítva: mi a helyzet akkor, ha a tanácsi szervek olyankor mondanak le a vételi jogról, amikor az osztályos egyesség jóváhagyását az ^lőbbi oknál fogva tagadták meg? A jogszabályok és osztályos egyesség jóváhagyásának megtagadását (1957. évi 10. sz. tvr. 10. § (4) bek.) és az elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozattételt (2/1957. III. 3.) F. M. sz. rendelet 3. § (3) bek.) külön-külön és egymással össze nem kapcsolt igazgatási aktusként (halároíat) tárgyalják és az osztályos egyesség jóváhagyásának megtagadásából maguk a jogszabályok nem vonnak le olyan következtetést, hogy a jóváhagyás megtagadása egyben a vételi jog érvényesítésére irányuló szándék kinyilvánítását is jelenti. Ilyen esetben pl. arról is lehet szó, hogy az illetékes hatóság az osztályos egyesség jóváhagyását nem engedélyezi, mert valamelyik örökös földingatlana a megengedett felső határ fölé emelkednék, ugyanakkor az állam vételi jogát nem kívánja gyakorolni, hanem az osztásos egyességet tartalmazó szerződést visszaadja az örökösöknek, olyan megfelelő módosításra, amely szerint egyik szerző fél földingatlana sem emelkedik a megengedett felső határ fölé és így az osztályos egyesség jóváhagyható lesz. Itt meg kell azonban jegyezni azt, hogy egy személy öröklése (tehát nem osztályos egyesség) esetén a jóváha-gyás megtagadása egyben az állami elővételi jog érvényesítésének kinyilvánítását is jelenti, illetve az állami elővételi jog gyakorlása nélkül a jóváhagyás nem tagadható meg. , Ellenkező értelmezés jogbizonytalanságra vezetne, vagy az igazgatási szervek részéről éppen a joggal való viszszaélésre is adhatna lehetőséget, ami a mezőgazdasági ingatlanok tulajdonviszonyainak rendezettségéhez fűződő érdekek miatt nyilvánvalóan nem kívánatos. Ez utóbbi esetben feltétlenül szükséges, hogy az ügyész óvással is beavatkozzék, kezdeményezze a törvénysértő határozat hatályon kívül helyezését, megváltoztatását vagy kiegészítését. Végül állást kell foglalni a mezőgazdasági ingatlanokra vonatozó tulajdonjog szerzés engedélyezésével kapcsolatos jogorvoslat kérdésében. A tulajdonjog megszerzésének engedélyezése, (jóváhagyása) a járási tanács vb. mezőgazdasági osztályának hatáskörébe tartozik. A jogszabályok sehol sem szólnak a járási mezőgazdasági osztály határozata elleni jogorvoslatról, a fellebbezés lehetőségéről. Minthogy azonban a fellebbezés kifejezett kizárásról sem tartalmaz rendelkezést, nyilvánvaló, hogy az ilyen hatáskörben hozott határozatot elsőfokú határozatnak kell tekinteni, amely ellen a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályához fellebbezésnek van helye. Az államigazgatási eljárást általánosan szabályozó jogszabályunk ugyan nincs, az általános jogelveknek és jogfejlődésünk irányának azonban ez felel meg. Ezt a jogalkotási gyakorlat is alátámasztja azzal, hogy pl. a 23/1956. (IX. 8.) M. T. sz. rendelet az elsőfokon hozott határozat elleni fellebbezés kizárásával kifejezetten rendelkezik. c) A termelőszövetkezetek feloszlásával, valamint a ter~ melöszövetkezetekböl kilépőkkel való elszámolással kapt csolatos kérdések. Földjoglálások. , Az 1956. októberi események nyomán — de szórványosan már az 1956. nyárvégi, ősz eleji tagosítások után is — több községben — a dolgozó parasztok és más személyek is önkényesen elfoglalták, birtokba vették a korábban termelőszövetkezeti táblába betagosított földjüket, sőt egyes esetekben azon munkalatokat is kezdtek. Több helyen ez a körülmény jelentősen hozzájárult termelőszövetkezetek feloszlásához is. E téren a törvényes rend helyreállítása, majd a most megjelent jogszabályok szerint a kérdések végleges rendezése elősorban az illetékes igazgatási szervek feladata. Az ügyészségek az igazgatási szervek ilyen tevékenységét a szükséges esetekben támogassák. Egyes esetekben jfolgári pert is kezdeményezhetnek; kiemelkedő, igen indokolt esetekben (erőszak alkalmazásával történt földfoglalást stb.) büntető eljárás indítása is szükséges. Termelőszövetkezeti vagyontárgyak elvitelével, birtokbavételével, továbbá az elszámolással kapcsolatos kérdések. Az októberi-novemberi események során részben a termelőszövetkezetek feloszlásával kapcsolatban, részben attól függetlenül is több helyen fordult elő a termelőszövetkezetek különböző vagyontárgyainak önkényes elvitele, illetve birtokbavétele (pl. épületekben való beköltözés). A vagyontárgyak önkényes elviUlében résztvevők között voltak tsz. tagok, régebben kilépettek és a tsz.-en teljesen kívül álló személyek is. Több esetben a vagyontárgyak elvitele nagymértékben károsította meg a termelőszövetkezetet, vagy hozzájárult feloszlásához is. Más esetekben a vagyontárgyak elvitele a termelőszövetkezetek feloszlása során történt. A vagyontárgyakat elszállító személyek — á tsz. tagjai, vagy korábban kilépettek és más kívülállók — nem várták meg a felszámolás szabályszerű ~lW8nyolítását. Több helyen a tsz. tagság egy része nem a feloszlás mellett, hanem a csökkent létszámmal való további működés vagy az újjáalakulás mellett foglalt állást. A többség azonban kimondotta a feloszlást és a tsz. vagyont úgy osztotta fel, hogy a további működés mellett szavazó tagságot, vagyis a megmaradó tsz.-et jelentősen megkárosította, vágyképpen annak további működését lehetetlenné tette. Az ilyen esetben természetesen a megmaradó tsz. tagság, illetve a tsz. a kilépett tagokkal vagy más személyekkel szemben, akik jogtalanul vettek birtokba tsz. vagyontárgyakat (pl. nagyobb értékű felszerelések, állatok elvitele, épületek birtokba vétele stb.), forduljon a bírósághoz keresettel, illetve egyes esetekben a rendőri szervekhez büntető feljelentéssel. Az ügyészi szervek kérjenek tájékoztatást a megyei szakigazgatási szerveknél és a termelőszövetkezetek me-