Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 22. szám

248 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám. ben foglalt szabályoktól. Az ilyen személyeknek a déli határsávból történt kitelepítésük folytán felmerülő földingatlan igényei, illetve kártalanítása ugyanis nem az 1957. évi 10. sz. tvr. 3 § (3) bekezdésében megállapított keretek között, hanem az ott megállapított mértéken felül, illetve teljes mértékben is érvényesíthetők. (29/1936. (IX. 28.) M. T. sz. rendelet 5, illetve 6. §-a.) Meg kell még jegyezni, hogy a 29/1956. (IX. 23.) M. T. sz. rendelet szerinti igények kérdésében nem a községi, hanem a járási tanács vb. dönt elsőfokon, amely ellen azonban fellebbezésnek helye nincs. Az ügyészi óvás vagy egyéb ügyészi intézkedés természetesen nincs kizárva. Felmerülhet a nyugati határsáv létesítésével kapcsolatos hasonló földingatlan igények rendelésének kérdése. Tekintettel arra, hogy a nyugati határsávból történt kitelepítések folytán felmerülő földingatlan igényeket külön jogszabály nem szabályozta, az ilyen igényeket, amennyiben dolgozó parasztokról és dolgozó kisemberekről van szó, az 1957. évi 10. sz. tvr. 3. § (1) bekezdésében meghatározott „más módon kártalanítás nélkül történt igénybevételként kell minősíteni és a 3. § (2)—(3), illetve (4) bekezdéseben megállapított keretek között (gazdasági épületek esetében a 6. § rendelkezéseit is figyelembe véve) a 3/1957. (íl. 3.) F. M. sz. r. 2—9. §-aiban szabályozott eljárás szerint lehet érvényesíteni, illetve kell elbírálni. < b) A mező- és erdőgazdasági ingatlanok tulajdonjogának megszerzése. Az 1957. évi 9. sz. tvr. végrehajtása szempontjából mező-, illetve erdőgazdasági ingatlannak kell tekinteni minden olyan ingatlant, amely a földadókataszteri nyilvántartásban, vagy a telekkönyvben szántó, kert (gyümölcsös) rét, szőlő, legelő, erdő vagy nádas megjelöléssel van feltüntetve. Nem tekinthető mező-, illetve erdőgazdasági ingatlannak a házhely, a lakóházhoz tartozó udvar és lakóházhoz tartozó 800 négyszögülnél kisebb kert. (2/19.57. (II. 3.) F. M. sz. rendelet 1. §-a.) A rendelet nem intézkedik arról r.z esetről, ha a földadókataszteri, illetve telekkönyvi megjelölés között eltérés van. Erre azonban nincs is szükség, mert a rendelkezés vagylagos, tehát ha valamelyik nyilvánkönyv a kérdéses ingatlant a felsorolt művelési ágak valamelj-ikével jelöli} azt az eltérés ellenére is mező-, illetve erdőgazdasági ingatlannak kell tekinteni. A korábbi jogszabály, a 330.100/1943. F. M. sz. rendelet 1. § (2) bekezdésével szemben az új rendelet megszabja a lakóházhoz tartozó és hatósági jóváhagyás nélkül átruházható kert területének felső határát és ezzel megszünteti az ilyen kertek tekintetében eddig észiélt bizonytalanságot. A mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmával, a tulajdonátruházással, egyéb tulajdoni változásokkal (öröklés, osztályos egyezség) kapcsolatos kérdésekről — az 1957. évi 9. sz. tvr-ben és a 2/1957. (II. 3.) F. M. sz. rendelet által megállapított felső határ keretei között — az 1957. évi 10. sz. tvr. 10. §-a, a 3/1957. (II. 3.) F. M. sz. rendelet 12. §-a és a 3/1957. (II. 3.) F. M. sz. rendelet 13., 14. és 15. §-ai rendelkeznek. (A két utóbbi § a tarlalékfoldek és a községi tanács vb. által kényszerhasznosításba vett földek haszonbérletéről intézkedik.) Magánszemély tulajdonában, a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában levő ilyen ingatlannal együtt — a föld minőségétől függően — legfeljebb 20—25 kat. hold mező- és erdőgazdasági földterület lehet. Erdőt, termöszőlőt és gyümölcsöst ötszörösen kell számítani. [1957. évi 9. sz. tvr. I. g (1)—(2) bek.jV Az erdő, gyümölcsös és szőlő felszorzott értékelésére vonatkozóan [1. § (2) bek.] szükséges megjegyezni azt, hogy az 1. § (1) bekezdésében megállapított és már a magúnszemély tulajdonában levő mezőgazdasági ingatlanok erdő-, gyümölcs- vagy szőlőtelepítéssel — a felszorzás folytán — mintegy a felső határ fölé való növelé* sénck a jogszabályok szerint akadálya nincs. Ez egyéb* ként az erdősítéshez és a gyümölcs-, illetve szőlőtelepí-! 'éshez fűződő általános népgazdasági érdekeknél fogva érthető is, másrészt- a földingatlanra vonatkozó tulajdonszerzés engedélyezését az illetékes hatóságok egyébként is a konkrét esetben, a tulajdonszerzés időpontjában fennálló körülmények alapján döntik el. Végül az erdősítéssel, gyümölcs- vagy szőlő telepítéssel járó beruházásokat is* merve, gyakorlatilag nem valószínű — az öröklés eseteit kivéve —, hogy azzal egyidejűleg íöldingatlanszerzésre is sor kerülne. Megjegyzendő azonban, hogy a felszorozott értékelésnek és pl. a vételi engedély ilyen címen való megtagadásának csupán már termő szőlő vagy gyümölcsös esetében van helye. Még nem termő (újonnan tele-* pítelt) szőlő és gyümölcsös esetében a felszorzott értéke-» lésnek és a vételi engedély ilyen címen való megtagadásának nincs helye. A 2/1957. (II. 3.) F. M. sz. rendelet 2. <f (1) bek. szerint a magánszemély által megszerezhető erdő és mezőgazdasági ingatlan nagyságát — a felső határok között — a járási tanács vb. mezőgazdasági osztálya határozza meg. A jáiási mezőgazdasági osztály ezt a megállapítást nem általában, egész községre vagy egyéb területekre (tájegység, határrész stb.) előre megadott keretszám, irányszám alapján teszi meg, hanem mindig az egyedi, konkrét esetekben, amikor földingatlan tulájdenában változás történik (adós-vétel, ajándékozás, öröklés, csere stb). Ez nyilván* valóan következik az említett § (2) bekezdéséből, amely szerint a megszerezhető ingatlan felső határának megállapításánál — a 20—25 kat. hold között — olyan körülményeket kell figyelembe venni, amelyek mindig csak egyedi ügyekben vetődhetnek fel és csak egyedi esetenként értékelhetők. A megszerezhető földterület felső határa akkor lehet 25 hold, ha a meglevő és megszerezni kívánt földterület kataszteri tiszta jövedelme holdankint átlagosan 12 aranykorona, vagy ennél kevesebb. A felső határ 20"holdnál kevesebb bármilyen magas kataszteri tiszta jövedelem esetén sem lehet. Az a rendelkezés, amely szerint a megszerezhető földterület felső határa 25 kat. hold lehet, ha a meglevő és megszerezni kívánt .földterület kat. tiszta jövedelme átlagosan nem haladja meg a 12 aranykoronát, nem azt jelenti, hogy ebben az esetben a 25 kat. holdig terjedő in-* gatlanszerzést mindig engedélyezni kell, hanem azt, hogy csak ebben a keretben engedélyezhető az ingatlanszerzés. Hogy az illetékes hatóság az egyedi esetben engedélyezi-e vagy sem, azt a szerző fél egyéb, kifejezetten személyi körülményei alapján döntik el, Panaszok érkeznek amiatt, hogy a tanácsi szervek a megszerezhető ingatlan felső határát 25 kat. holdon alul állapították meg, annak ellenére, hogy a földterület átlagos kat, tiszta jövedelme a 12 aranykoronát nem ha-