Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 22. szám

22. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 247 Vegyes rendelkezések A Legfőbb Ügyészség közleménye. 1. A földtulajdonra, a földhasználatra és az ingaüanferga lomra vonatkozó jogszabály ok alkalmazásának egyes kérdései. (Kivonatos közlés.) a) A mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezése. A mezőgazdasági ingatlanak tulajdoni és használati viszonyai terén jelenleg fennálló vitás kérdések rendezésével az L957. évi 10. sz. tvr. és a végrehajtásáról kiadóit 3/1957. (II. 3.) F. M. sz. rendelet foglalkozik. E kérdések rendezésénél elsőrendű érdek a mezőgazdasági termelés folyamatosságának biztosítása. Ezért a megjelölt jogszabályok kimondják, hogy az 1956/57. gazdasági évben minden termelő részére annak a törvényesen kialakított földterületnek zavartalan használatát kell biztosítani, amelyen a tvr. hatályba lépésekor gazdálkodik, illetve amelyet a termelőszövetkezetből történt kilépése esetén részére kijelöltek, V3gy 1957. március l-ig kijelölnek. [1957. évi 10. sz. tvr. 1. § (2) bek.J. Az előbbi szempontból törvényesen kialakított, vagyis az 1956/57. gazdasági évben folyó gazdálkodás érdekében biztosítandó területnek az 1956. év októberéig történt tagosítások alapján kialakult területet kell tekinteni Ezek szerint minden termelő számára annak a földterületnek Laszaálatát kell biztosítani, amely az 19ŐS. év őszéig lefolytatott tagosítások nyomán, vagy termelőszövetkezetből történt kilépése után -kijelölés folytán van használatában. E rendelkezések csupán az 1956/57. gazdasági évre. a vitás földtulajdoni és földhasználati kérdések végleges rendezéséig (1957. X. 1.) tartó átmeneti időszakra szólnak. Az előző évek során történt tagosítások, földrendezések, igénybevételek, kisajátítások, stb. ínyomán keletkezett vitás kérdéseket, sérelmeket az előbbi, átmeneti időre szóló rendelkezésektől függetlenül felül kell vizsgálni, és rendezni kell 1957. október l-ig. E felül vizsgálat és rendezés során azonban szintén az 1956. október 1-ét megelőzően fennállott és törvényesen kialakított birtoklási állapotot kell kiinduló alapul venni. [3/1957. (II. 3.) F. M. sz. rendelet 3. § (1) bek.]. Az 1957. évi 10. sz. tvr. 3. §-a az 1949. szeptember után végrehajtott tagosítások, földrendezések, közérdekű igénybevételek vagy eg3'éb módon kártalanítás nélkül történt igénybevételek nyomán fennálló jogsérelmek orvoslásáról, a 4. § az 1951. auguszus 1. után felajánlott földek visszaadásának lehetőségéről rendelkezik. Itt meg kell jegyezni, hogy a földtulajdoni és használati kérdések rendezésére felhasználható és előzőleg számba vett [3/1957. (II. 3.) F. M. sz. r. 3. § (1)—(5) bek] területekből elsősorban a kártalanítások céljára kell felhasználni, a földvisszaadás céljára az ezután fennmaradó területeket lehet fordítani. r3/1957. (II. 3.) F. M. sz. r. 3. § (7) bek., valamint 9. § (1) bek. d) és e) pr nt.J Vitákra adhat okot az 1957. évi 10. sz. tvr. 3. §-ában szabályozott kártalanítás. Az (1) bek. szerint — az ott meghatározott időpcVtt *tán igénybevett földjükért — csali dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek kaphatnak kártalanítást. A jogszabály nem egyéni gazdálkodókról^ vagy földtulajdonosokról szól, ezért szó szerint úgy lehet értelmezni, hogy kulákok, vagy egyéb kizsákmányoló, ellenséges elemek a 3. § szerinti kártalanítást nem kaphatnak. Erre az értelmezésre enged következtetni a 4. § is, amely a felajánlott földek visszaadására ad lehetőséget abban az esetben, ha a kártalanítások rendezése után ilyen célokra fordítható földterület még marad. Ez azt is jelenti, hogy kulákok és más osztályidegen elemek a földtulajdoni viszonyok rendezése során nem kártalanítás, hanem földvisszaadás címén kaphatnak földet. A jogszabály ilyen értelmezése lényegében gyakorlatilag is megfelel a fennálló helyzetnek, figyelembevéve azt, hogy az említett személyek általában valóban földfelajánlás vagy elhagyás útján váltak meg. földjüktől, vagy annak egy részétől. Egyébként a földkártal&nítási kérelmek elbírálását a 3/1957. (II. 3.) F. M. sz. r. a községi tanács vb-ra bízza. Az elbírálás során a kérelmeket a kártalanítás indokoltságának megfelelően sorolni kell és ugyanebben a sorrendben az érdekelteket meg kell hallgatni. [3/1957. (II. 3.) F. M. sz. rendelet 4. § (1) és (3) bek.]. A kártalanítási kérelmek felülvizsgálata folyamán a községi vb-nak joga van bármely kérelmező kérelmét a sorrendben előbb vagy hátrább sorolni. A községi vb-nak ilyen mérlegelési jogkörbe tartozó tevékenységébe tehát ügyészi beavatkozásra nincs alap. Amennyiben azonban az ügyészi szervek e téren nagyobb számú hibás, egyoldalú vagy részrehajló mérlegelést észlelnek, helyes, ha az illetékes szakigazgatási szervek által lefolytatandó szakvizsgálatot kezdeményeznek. Kérdés merülhet fel a fcártűíanítás mértékének csökkentésére vonatkozó lehetőséggel kapcsolatban is [1957. évi 10. sz. tvr. 3 § (4,) bek.) A kártalanításnak a községi vb. által megállapított mértékéről az érdekelt állampolgár a községi vb-tól közvetlen értesítést is kap. az öss-tes kártalanításokról hozott vb-határozat reá vonatkozó kivonatának kézbesítésévei. [3/1957. (II. 3.) F. M. sz. r. 9. §L (2) bek.} Az ilyen határozatkivonatot úgy kell tekinteni, mint az érdekelt személy esetében, konkrét ügyben hozott határozatot (egyedi aktus). Ezt a jogszabály is így tekinti, mert ez ellen a fellebbezési jogot kifejezetten megadja [3/1957. (II. 3.) F. M. sz. r 9. § (3) bek.j.Ez ellen az érdekelt fél bármiiyen címen, tehát akár jogszabálysértés miatt, akár egyébként történt érdeksérelem miatt fellebbezhet. A volt déli katérsáv létesítésével érintett személyek mezőgazdasági ingatlannal kapcsolatos igényeinek rendezéséről már korábbi jogszabály, a 29/1956. (IX. 8.) M. T. sz. rendelet intézkedik A rendelet szerint az ilyen személyeknek a rendeleten alapuló igényeit, tehát földingatlanra vonatkozó igényeik is, nem az 1957. évi 10. sz. tvr.-bcn és a 3/1957. II. 3.) F. M. sz rendeletben megállapított határidőkig, hanem 1957. december 31-ig érvényesíthetők. Az érvényesíthető igények mértéke és az érvényesítés módja is eltér a 10. tvr.-ben és végrehajtási rendelet-