Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)
1957 / 18. szám
18. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 205 nös gondot kell fordítani annak lehető pontos megállapítására, hogy a (7) bekezdésben körülírt feltételek tényleg megvannak-e. A körülmények tisztázása céljából az adózót esetleg külön is meg kell hallgatni. A körülmények pontos megállapítására különösen nagy gondot kell fordítani, mert a nehéz lakásviszonyok mellett csupán az együttlakás ténye maga még nem lehet döntő arra, hogy az együttlakó rokonok közös háztartásban is élnek, vagyis, hogy az esetleg kénytelenségből egy lakásban élők a háztartás szempontjából is egy gazdasági egységet alkotnak. (9) A nem törvényes házassági kötelékben élőket és azok családtagjait — az egyéb feltételek fennforgása esetében — közös háztartásban élőknek kell tekinteni és együtt kell adóztatni. (10) A családfő háztáji gazdasága területét össze kell vonni a közös háztartáshoz tartozó azoknak a családtagoknak a földterületével, akik nem tagjai mezőgazdasági termelőszövetkezetnek és az összevont földterület után kell az adót a családfő terhére kivetni. így kell eljárni abban az esetben is, ha mind a családfő, mind a közös háztartáshoz tartozó családtagok termelőszövetkezeti tagok, de a családnak együttesen egy kataszteri holdnál nagyobb háztáji gazdasága van. (11) A családfő terhére kivetett adóért a közös háztartáshoz tartozók egyetemlegesen felelősek. Állandó és ideiglenes adómentesség. 4. §. Mentesek a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója alól: a) azok a külföldi állampolgárok, akiknek adómentességét nemzetközi egyezmények biz.osííják; Vr. 9. §. A külföldi állampolgárok adóztatása tekintetében felmerülő vitás kérdésekben a pénzügyminiszter döntését kell kérni. b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részéről eltartásban (járadékban) részesülő termelőszövetkezeti tagok a háztáji gazdaságuk után; Vr. 10. §. A termelőszövetkezet részéről eltartásban (járadékban) részesülő termelőszövetkezeti tag azonban a tulajdonában (haszonélvezetében) lévő ló (öszvér) darabszáma szerint járó adót köteles megfizetni* c) az állami tartalékszőlők és tartalékgyümölcsösök haszonbérlői a haszonbérelt tartalékszőlők és tartalékgyümölcsösök után; Vr. 11. §. A tartalékszőlők és tartalék-? gyümölcsösök haszonbére magában foglalja a mezőgazdasági lakosság általános yúvcúc-. lemadóját is. Az adómentesség csak a haszonbérelt tartalékszőlő és taítalékgyümöl-! csös területe után járó adóra vonatkozik. d) azok, akik által használt valamennyi földterület összesen négyszáz négyszögölnél kisebb, a földterület után; Vr. 12. §. Az adómentességet az állami tartalékterületből haszonbérelt földekre és az ezekkel azonos elbírálás alá vonandó par-? lagveszélyes (Vr. 31. §.), valamint az illet-* ményföldekre (Vr. 32. §.) és az egyéb címeken használt földrészletekre külön-külön kell megállapítani. Annak elbírálásánál, hogy a földterület 400 négyszögölnél ki-* sebb-e, csak a gazdaságilag használható és adóztatható [Vr. 17. § (2—4.) bekezdés] földn területet szabad figyelembe venni. Az adón mentesség az adózó tulajdonában (haszonélvezetében) lévő ló (öszvér) darabszáma szerint járó adóra nem vonatkozik. e) azok, akik által használt földterület kataszteri tisztajövedelmének egy kataszteri holdra eső átlaga egy aranykoronát nem halad meg, a földterület után. Vr. 13. §. Azt, hogy a kataszteri tisztajövedelem egy kataszteri holdra eső átlaga az egy aranykoronát meghaladja-e vagy sem, müvelésiág csoportonként [Tvr. 8. § (3) bekezdés és Vr. 20. §.] kell elbírálni. Az adómentességet egyrészt az állami tartalékterületből haszonbérelt földekre és az ezekkel azonos elbírálás alá vonandó parlagveszélyes, valamint illetményföldekre, másrészt az egyéb címeken használt földrészletekre külön-külön kell megállapítani. Az adómentesség az adózó tulajdonában (haszonélvezetében) lévő ló (öszvér) darabszáma szerint járó adóra nem vonatkozik. 5. §. Az újonnan telepített gyümölcsös és erdő, továbbá a zárt, összefüggő területen újonnan tc'epített szőlő ideiglenesen mentes a mezőgazdasági