Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 18. szám

206 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 18. szám. lakosság általános jövedelemadója alól. Az ideiglenes adómentesség a telepítés befejezését követő évvel kezdődik és gyümölcsösnél hat évig, erdőnél húsz évig, szőlőnél pedig né{*y évig tart. Vr. 14. §. Erdőre, illetőleg gyümölcsösre és szőlőre ideiglenes adómentesség csak abban az esetben engedélyezhető, ha az erdőigazgatási, illetőleg a mezőgazdasági szakigazgatási szervek a telepítést előzetesen engedélyezték és a telepítés az engedélyben foglaltaknak megfelelően, szakmailag is helyesen történt. Vr. 15. §. (1) Az újonnan telepített erdő, illetőleg gyümölcsös és szőlő ideiglenes adómentességét az adózónak az adót kivető tanács vb. pénzügyi szervétől írásban kell kérni. A kérelemhez csatolni kell az újonnan telepített erdő, illetőleg gyümölcsös és szőlő fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács arra vonatkozó igazolását, hogy a telepítés az engedélyben foglaltaknak megfelelően és szakmai szempontból helyesen történt-e. (2) Az újonnan telepített erdő esetében az igazolást a tanács a területileg illetékes erdőgazdaság (erdészet) indokolt javaslata alapján adja ki. (3) Az ideiglenes adómentesség kérdésében az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve határoz. Határozata — a kézbesítést követő 15 nap alatt — fellebbezéssel támadható meg. A jogerős határozat egy példányát az illetékes földnyilvantartó szervnek meg kell küldeni. (4) Az engedélyezett ideiglenes adómentességekről az adót kivető tanács vb. pénzügyi szerve nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásban az erdő, illetőleg a gyümölcsös és a szőlő használójának nevét és lakcímét, a telepítési engedély számát, valamint az ideiglenes adómentesség kezdő és záró évét kell feljegyezni. Vr. 16. §. A Tvr. hatálybalépése előtti időben telepített erdőnél, illetőleg gyümölcsösnél és szőlőnél az ideiglenes adómentesség kezdetének időpontját a telepítés befejezését követő évtől kezdve kell számítani, az ideiglenes adómentességet azonban csak a még le nem járt évekre lehet engedélyezni. Az adó alapja és mértéke. 6. §. A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója két részből áll: aj a növénytermelés átlagjövedelme alapján megállapított egy kataszteri holdra eső adótételből; b) a lovak (öszvérek) darabszáma alapján megállapított adótételből. 7. §. (1) A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának a növénytermelés átlagjövedelme alapján fizetendő tételeit a Minisztertanács állapítja meg. Ennek alapján a pénzügyminiszter az adózók által használt valamennyi földterület a) nagyságára; bj művelési ágára; cj művelési ágankénti átlagos kataszteri tisztajövedelmére figyelemmel évenként állapítja meg az egyes járások (megyei jogú és járási jogú városok és főváros) adózói által fizetendő adóösszegeket. (2) A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának a lovak (öszvérek) után darabszám szerint járó tételeit a Minisztertanács állapítja meg. (3) Az adótételeket aj egyrészt a használt földterület nagyságára (birtokcsoportra), művelési ágára (művelésiág csoportra) és művelési ágankénti átlagos kataszteri tisztajövedelmére (minőségi csoportra) tekintettel; bj másrészt a lovak (öszvérek) darabszámához igazodóan fokozatosan emelkedőén kell megállapítani. (4) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknak a mintaalapszabályban meghatározott háztáji gazdaságai után a 6. § a) pontja szerint fizetendő adótételt — a (3) bekezdés a) pontjától eltérően — művelési ágra való tekintet nélkül, a községi (városi) átlagos kataszteri tisztajövedelemre tekint tettel egységesen kell megállapítani.