Tanácsok közlönye, 1957 (5. évfolyam, 1-89. szám)

1957 / 7. szám

TANÁCSOK 7. szám. szerzésére, amelynek területe — beszámítva a saját és vele közös háztartásban élő személyek tulajdonában lévő mezőgazdasági ingatlant — nem haladja meg az 1. kat. holdat, összefüggő zárt terület esetén az 1 kat. hold 400 négyszögölet. (2) A föld tulajdonjogának megszerzése szempontjából egy kat. hold erdő, vagy termő szőlő, illetőleg gyümölcsös öt kat hold mezőgazdasági ingatlannak felel meg. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni termőszőlőnek vagy gyümölcsösnek a jelen § (1) bekezdésének b) pontja alapján történő megszerzése e.setén. (3) Az (1) bekezdésben megállapított kereteken belül több alkalommal is lehet engedélyt kiadni, azonban az ilymódon megszerzett területek összesen nem haladhatják meg az 5, illetőleg az 1 kat. holdat, összefüggő zárt terület esetén az 1 kat. hold 400 négyszögölet. (4) A hagyatéki osztályos egyezséget jóváhagyás végett be kell mutatni a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályának. A mezőgazdasági osztály a jóváhagyást csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az osztályos egyezség a magánszemélyek által megszerezhető mező- és erdőgazdasági földteriiletek felső határának megállapításáról szóló 1957. évi 9. számú törvényerejű rendelet rendelkezéseibe ütközik. (5) A föld elidegenítésére irányuló szerződés alapján a tulajdonjogot csak az (1) bekezdés szerinti engedély, illetőleg a (3) bekezdés szerinti jóváhagyás megadása után lehet a telekkönyvbe bejegyezni. (6) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt létrejött, de a korábbi rendelkezések szerint jóvá nem hagyott adásvételi, ajándékozási, csereszerződés, vagy hagyatéki osztályos egyezség alapján az ingatlanszerző vagy jogutódja az ingatlan tulajdonjoga átruházásának engedélyezését, illetőleg a hagyatéki egyezség jóváhagyását kérheti, ha az ingatlan tényleges használatában van és az (1), illetőleg a (3) bekezdésben megállapított feltételek fennállanak. 11. §. (1) Magántulajdonban lévő és termelőszövetkezet, vagy termelői társulás használatában nem álló földjét bárki haszonbérbe adhatja, illetőleg részesművelés útján hasznosíthatja. (2) A haszonbérelhető terület élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személyek esetében a 20—25 kat. holdat, nem élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személyek esetében az 1 kat. holdat nem haladhatja meg, figyelembevéve a saját és velük közös háztartásban élő személyek tulajdonában lévő, haszonbérelt vagy egyébként használt összes mezőgazdasági területet is. A 10. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a haszonbérlet tekintetében is alkalmazni kell. (3) Állami gazdaságok és termelőszövetkezetek területi korlátozás nélkül vehetnek földet haszonbérbe. (4) A haszonbérleti szerződés feltételeit a felek a polgári jog szabályai szerint szabadon állapítják meg. A szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás nem kell, a szerződés írásbafoglalására és bejelentésére vonatkozó kötelezettség azonban továbbra is érvényben marad. (5) A közsé'gi kezelésben lévő állami tartalékföldeket csak 1957- október 1. után lehet öt, szőlő és gyümölcsös esetében tíz évig terjedhető időtartamra haszonbérbe adni. Állami tartalékföldre kötött és a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése után lejárt haszonbérleti szerződéseket — az 5. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel — a haszonbérlő kívánságára — legfeljebb öt, illetőleg tíz évi időtartamra meg kell hosszabbítani. 12. §. (1) A termelőszövetkezetbe bevitt haszonbérelt földek után az 1953 57. gazdasági évtől kezdődően a termelőszövetkezet kdleles a földtulajdonos és a belépett tag között a szerződésben megállapított haszonbért fizetni. (2) Ha a haszonbérlet időtartama lejárt és a tulajdonos a haszonbérletet meghosszabbítani nem kívánja, részére az állami tartalékföldből lehetőleg azonos művelési ágú és azonos értékű csereföldet kell adni. Amennyiben ez nem lehetséges, a 2. § b), illetőleg c) pontja szerint kell eljárni. Vegyes rendelkezések. 13. §. Gazdálkodási területüknek megfelelőbb kialakítása céljából önkéntes megállapodás alapján a termelőszövetkezetek, termelői társulások és állami gazdaságok egymással és a magántulajdonban lévő — termelőszövetkezet, vagy termelői társulás használatában nem álló — földek tulajdonosaival kölcsönösen megegyezhetnek a haszná-1 latukban, illetőleg a tulajdonukban lévő földek kicserélésére. 14. §. (1) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése után azt, aki valamely mezőgazdasági ingatlant tulajdon, haszonélvezet, haszonbérlet vagy más jogcímen használ — a kisajátítás, a rendkívüli veszély (árvíz, földrengés stb.) idejére való ideiglenes igénybevételt, valamint a jelen törvényerejű rendeletben, más törvényben vagy törvényerejű rendeletben megállapított eseteket kivéve — csak a bíróság határozata alapján lehet az ingatlan birtokából kimozdítani. (2) A mezőgazdasági ingatlan tulajdonjogával vagy használatával kapcsolatosan a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése után keletkezett mindennemű jogvita — ha a törvény vagy törvényerejű rendelet kivételt nem tesz — a bíróság hatáskörébe tartozik. (3) E § rendelkezéseit nem lehet alkalmazni állami szervek, intézetek, intézmények és vállalatok egymás közötti vitás ügyeiben. 15. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel büntethető az, aki a) a földtulajdon, földhasználat és kártalanítás rendezését végző szervek munkáját akadályozza vagy meghiúsítja;