Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 3. szám

50 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám. I. .4 tanácsok kíwMtflindfc fedezés?. 1. A tanácsok 1956. évi kiadásait elsősorban a rés/ükre átengedett bevételekből kell fedezni. Átengedett bevételek a tanács és a tanácsi intézmények saját bevételei, to­vábbá a tanácsi vállalatok nyereség és egyéb befizetései. Az átengedett bevételek a 3. i>ontban meghatározott eset kivételével teljes egészében (100°/9-baa) illetik meg a ta­nácsokat. 2. Az átengedett bevételekből nem fedezhető kiadások (hiány) fedezete: a) Községi, járási jogú városi tanácsoknál, menyei jogú városi kerületi és megyei jogú városi tanácsoknál: n hiány 60%-ának fedezésérc állami hozzájárulás, a fennmaradó 40%-ának fedezésére pedig együttesen ke­zelt adók szolgálnak. Abban az esetben, ha a hiány 40%-nt az együttesen ke­telt adók nem fedezik, a különbözet fedezésére állami hoz­zájárulást kell igénybevenni. Ezzel az összeggel az egyéb­ként igénybevehető állami hozzájárulás összege növel­hető. b) Járási tanácsoknál: a hiány 70",'u-ának fedezésére állami hozzájárulás, a fennmaradó 30%-ának fedezésére pedig együttesen ké­selt adók szolgálnak. Ha a hiány 30%-át az együttesen kezelt adók nem fede­zik, a különbözet fedezésére állami hozzájárulást kell Jgénybevenni; c) Megyei tanácsnál: a hiány 10%-ának fedezésére együttesen kezelt adók, a fennmaradó 90%-ának fedezésére pedig az alábbi sor­rend szerint igénybevehető szabályozó bevételek szolgál­nak: tanácsi vállalatok forgalmi adói, magánosok forgalmi adói, kisipari szövetkezetek forgalmi adói, földművesszövetkezetek forgalmi adói. Abban az esetben, ha a felsorolt bevételek teljes egé­szükben sem fedezik a hiányt, a fedezetlen részt állami hozzájárulásból kell biztosítani, d) A fővárosi tanácsnál: a hiány fedezésére az alábbi sorrend szerint igénybeve­hető szabályozó bevételek szolgálnak: együttesen kezelt adó, magánosok forgalmi adói, kisipari szövetkezetek forgalmi adói, földművesszövetkezetek forgalmi adói; Ha a felsorolt bevételek teljes egészükben sem fedezik • hiányt, a fennmaradó részt tanácsi vállalatok forgalmi adóiból kell biztosítani, e) A fővárosi kerületi tanácsoknál: a hiány fedezésére az alábbi sorrend szerint igénybe­vehető szabályozó bevételek szolgálnak: együttesen kezelt adó, magánosok forgalmi adói; Ha a kiadások fedezésére az átengedett bevételek és az együttesen kezelt adók, valamint a magánosok forgalmi adói teljes összege sem elegendő, a különbözet fedezéséről a kisipari szövetkezetek forgalmi adójából dotáció formá­jában kell gondoskodni. 3. Minden tanácsnál biztosítani kell az együttesen ke­zelt adók beszedésében az érdekeltséget. Ennek érdekében a malmi bevételek és vállalati nyereségbefizetések figyel­men kívül hagyásával mutatkozó hiány 20%-át (megyénél 10%-át) együttesen kezelt adókból kell fedezni. Ezután kell a nyereségbefizetés összegét íigyelembevenni, s csak a még fennmaradó hiány erejéig lehet állami hozzájáru­lást megállapítani. 4. A kórházak, szülőotthonok kiadásainak a fedezetét teljes egészében állami hozzájárulásból kell biztosítani, n. Az állami hozzájárulás és cdórésirspdés megállapítása 1. Az adórészesedós mértékének megállapítása a negyed­évi költségvetési gazdálkodási tervben jóváhagyott bevé­telek é.s kiadások egybevetése alapján jelentkező hiány­nak megfelelőéi) történik. Az állami hozzájárulás ós adórészesedés megállapításá­hoz szükséges negyedévi szabályozási tervet a Tájékoz­tatóban foglaltak szerint az L, illetőleg 2. számú minták­nak megfelelően kell elkészíteni. A szabályozási tervet — az adórészesedés mértékét — a felettes tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osz­tálya hagyja jóvá. A megyei (fővárosi, megyei jogú vá­rosi, továbbiakban megyei) összesített és a központra vo­natkozó szabályozási tervet — adóié>ze*edés mértékét — a megyei pénzügji osztály a tárgynegyedév első hónap­járjak 20-ik napjáig jóváhagyás céljából köteles a Pé.i­ÜÍÍÍ minisztériumhoz beküldeni. 2. A negyedévi beszámolójelentések alapján pótlólag megnyitásra kerülő hitelek fedezése állami hozzájárul^­ból történik. Az ehhez szükséges állami hozzájárulást a megyei tanács vb. pénzügyi osztálya á beszámolójelentéí k értékelése után igényli a Pénzügyminisztériumtól. ÜL As állami hozzájárulás és adórészietedét rendelkezési «­bocsátása. Az állami hozzájárulást a Pénzüttf-mmisztérium L^t i részleteklen bocsátja rendelkezésre, az állami hozzájárulás elosztási r.'amián. Az állami hozzájárulásnak az egyes ta­nácsok rendelkezésére bocsátásáról a megyei tanács vbi pénzügyi osztálya közvetlenül, illetőleg a járási ál'ami hozzájárulás elosztási számlák útján gondoskodik; A megállapított adórészesedési kulcsok alapján a járáfci és városi pénzügyi osztályok adókönyvelő csoportja 10-én, 20-án és 30-án utalja az egyes -an ácsok költségvetési számlájára az azokat megillető adórészesedést. IV; Eljárás a bevételi tervek módosítása esetén. Abban az esetben, ha a megye negyedévi bevételi ter­vén módosítás történik, az egyes tanácsok adórészesedési kulcsát módosítani nem kell. Az adóbevételi tervek csökkentése esetén jelentkező be­vételi kiesések fedezéséről állami hozzájárulás útján tör­ténik gondoskodás. Az ilyen címen járó állami hozzájá­rulás folyósításához szükséges részletes adatokat a megyei tanács vb. pénzügyi osztálya a Pénzügvrninfeztériurnno/ haladéktalanul jelenteni köteles. Ha a bevételi terv módosítása az. adórészesedés össze­gének emelkedését eredményezi, az adórészesedést to­vábbra is a megállapított kulcs szerint kell folyósítar . Az ilyen címen befolyt, illetőleg átutalt felesleget a kö­vetkező negyedévi kiadások fedezésénéi számításba keli venni. V. Áthidaló kölcsön. Ha a negyedéves bevételi tervben előirányzott és a ne­gyedéves hiány fedezésére számításba vett adóbevételek nem folytak be havonta megfelelő mértékben, az érdekelt tanács végrehajtóbizottsága — a tervteljesitést akadályozó tényezők, valamint a lemaradás megszüntetésére tervbe­vett intézkedések közlése mellett — áthidaló kölcsönt kér­het Áthidaló kölcsönt 500.000 forintig a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanács vb. elnöke, 500.000 forinttól 8 millió forintig a pénzügyminiszter, ezt meghaladó összeg­ben a Minisztertanács engedélyezhet. Áthidaló kölcsön engedélyezése esetén az engedélyező szerv esetenként megállapítja a visszafizetés határidejét. Az áthidaló kölcsönt, illetőleg annak visszafizetését a Ki­egyenlítő lovatokon kell elszámolni.

Next

/
Thumbnails
Contents