Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 3. szám

3. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51 VI, Vegyes rendelkezések, A jelen utasítással a 31—331/1952. P. M. számú utasítás, valamint az ezt kiegészítő és módosító utasítások hatályukat vesztik. Timár Mátyás s. k. .a pénzügyminiszter helyettese. Tájékoztató a 105/195S. (P. K. 1.) P. számú utasítás 1. és 2. számú mellékletének kitöltéséhez, A szabályozási tervet készítő tanács vb. pénzügyi osztálya a szabályozási terv elkészítését az 1. számú melléklet 1—17. sorának kitöltésével kezdi meg. A vállalati számok helyességél a vp. csoporttal való egyeztetés után kell megállapítani. A kórházak és szülőotthonok cím kiadásai az -J. sor összegében szerepelnek. így a 13. sorban jelentkező hiány összegéből a kórházak és szülőotthonok kiadásait le kell vonni s így kell megállapítani a hiánynak azt az összegét, amelynek egy bizonyos százalékát a szabályozásba bevont adónemekből kell fedezni. A- járási tanácsok és a megyei jogú városi tanácsok vb. pénzügyi osztályai ezután a munkálatokat a 2. számú mellékleten folytatják. Ebben a kimutatásban tanácsonként tüntetik íel a negyedévre megállapított kiadások összegét (3. hasáb), a saját bevételek összegét (4. hasáb) és a kiadások, valamint a saját bevételek különbözetét, vagyis a szabályozás alá kerülő hiány összegét (5. hasáb). Valamennyi tanács adatainak feltüntetése után a kimutatást le kell zárni. A 3. hasáb végösszegének az 1. számú melléklet 6. hasábjának 7. sorában, a 4. hasáb végösszegének Í\Í 1. számú melléklet 6. hasábjának 12. sorában, továbbá az 5. hasáb végösszegének az 1. sz. melléklet 6. hasábjának 13. sorában szereplő összeggel kell egyeznie. A 2. számú melléklet 5. hasábjában szereplő községi tanácsi hiányokat, tekintettel arra, hogy a községeknél kórházak, illetőleg szülőotthonok nincsenek, át kell vezetni a 7. hasábba. A 8. hasábba a 7. hasáb összegének 60%-át kell íe:tjn.2tm mint állami hozzájárulást. A továbbiakban — az állami hozzájárulás összesen hasábjának kitöltése előtt (11. hasáb) — az együttesen kezelt adókra vonatkozóan hasábokat kell kitölteni. Ezek szerint a 12. hasábban fel kell tüntetni a negyedévi bevételi terv összegét, a 13. hasábban pedig a hiány (7. hasáb) összegének 40%-át. A 14. hasáb kitöltésénél, amely a kiutalható adórészesedés összegét tartalmazza, figyelembe kell venni, hogy a hiány 4üL,o-át a bevételi terv összege fedezi-e. Ha nem fedezi, abban az esetben a 14. hasábba a bevételi terv összegét kall beállítani. A bevételi tervből nem fedezhető hiány összegét a 16. hasábban kell feltüntetni és azt a 10. hasábban is fel kell tüntetni az állami hozzájárulás végösszegének megállapításához. A 15. hasábot, amely a részesedési kulcsot tartalmazza, a 12. és 14. hasáb százalékos összehasonlítása alapján kell kitölteni. Az adórészesedési kulcs megállapítása mindig egész számban történik, a tized százalékok felfelé való kerekítésével (pl. 13,4% helyett a kulcs 14% lesz). A 17. hasábot akkor kell kitölteni, ha a bevételi terv összege magasabb, mint a 14. hasábban szereplő kiutalható adórészesedés összege. A Jegyzet hasábban kell levezetni a számításnak a módját, ha az érdekeltté tétel miatt az utasítás I. fejezetének 3. pontjában foglaltakat kell alkalmazni. Például, ha egy községi tanács első negyedévi gazdálkodási tervében jóváhagyott kiadások összege 600.000 Ft Saját bevétel (malmi bevételek nélkül) 200.000 Ft Malmi bevétel (felesleg) 1OŰ.000 Ft Vállalati nyereségbefizetés 220.000 Ft Saját és átengedett bevételek együtt: 520.000 Ft. Ebben az esetben 80.000 Ft lenne az a hiány, melynek 40%-át együttesen kezelt adókból kellene fedezni, ami mindössze 32.000 Ft-ot tenne ki. Ez nem biztosítaná a községi tanács érdekeltségét a bevételi terv teljesítésében, Éppen ezért az átengedett bevételek összegéből (520.000 Ft) le kell vonni a vállalati nyereségbeíizetést, s a malmok bevételét, vagy feleslegét, ami példánk esetében 320.000 Ft-ot tesz ki. Az így fennmaradó saját bevétel (200.000'Ft) és a negyedévi gazdálkodási tervben jóváhagyott kiadások különbözete adja meg azt a hiányt, melynek 20%-át a 3—500/1955. P. M. számú utasítás I. rész 3; pontja szerint együttesen kezelt adókból kell fedezni. Ennek folytán a 400.000 Ft hiányból 80.C0Ű Ft-ot adórészcsedésből, míg a fennmaradó 320.000 Ft-ot vállalati nyereségből, illetőleg malmok bevételéből, feleslegéből kell fedezni. A hiány 100%-os fedezése után feleslegessé váló malmi bevéteit, felesleget az illetékes felsőbb tanács állami hozzájárulás elosztási számlájára kell átutalni. Ezt az ösz. szeget a következő negyedévekben az érdekelt tanács szabályozási tervének elkészítésekor az együttesen kezelt adókban való 20%-os érdekeltség biztosítása mellett szükség esetén figyelembe kell venni. Amennyiben az így átutalt összeg a IV. negyedévi szabályozási terv megállapításakor sem kerül felhasználásra, átutalható az érdekelt tanács községfejlesztési alapja javára. Abban az esetben, ha a negyedévre megállapított vállalati nyercségbefizetésnek csak egy része kerül a szabályozási tervbe bevonásra, a tanács részére történő vállalati nyereség á:utalásnál figyelembe kell venni a vonatkozó negyedévre megállapított és a szabályozási tervbe beállított vállalati nyereség százalékos megosztását. Például az I. negyedévre a vállalati operatív tervek alapján megállapított vállalati nyereség összege 5 millió Ft, melyből szabályozás alá vontak 2,500 000 Ft-ot, vagyis a vállalati operatív tervek alapján rregálla^tott vállalati nyereség 50%-át. Január hóban a vállalatoktól elvont vállalati nyereség összege: 1,000.000 Ft. A fentiek aiapján az 1,000.000 Ft vállalati nyereségbői 500.000 Ft-ot az érdekelt tanács költségvetési számlájára,, a további 500.000 Ft-ot pedig a Pénzügyminisztérium megfelelő számlájára utalja át a vp, csoport. A Községi, tanácsok összesen sora után fel kell tüntetni a járási tanács központi költségvetésének adatait. A járási tanács hiányának (7. hasáb) 30%-át a 17. hasábban feltüntetett maradványösszegekböi kell kielégíteni. Ezért a maradványösszegekből részesedő tanácsok részesedési kulcsát a maradvány és a részesedés összegének Vc-os öszszehasonlíiása alapján kell kiszámítani. Abban az esetben, ha a községek maradványösszegei a járási tanács központi költségvetésének hiányát nem fedvzik teljes mértékben, a különbözetet a 16. és a 10. hasábban kcil feltüntetni, mint olyan tételt, amely az állami hozzájárulás összegét növeli. A járási tanácshoz tartozó községek és a járási tanács központi költségvetésének adatait íöösszesítésbe kell foglalni. A megyei jogú városok a járásokhoz hasonlóan járnak el. A fővárosi és a megyei jogú városi tanács vb. pénzügyi osztálya a központi tanács adatait az I. számú melléklet szerinti kimutatás 3., a kerületek adatait pedig a 4. hasábjában tünteti fel. A megye együttesen kezelt adókból való 10%-os érdekeltségének biztosítása érdekében az alábbiak szerint kell a hiány megállapítását elvégezni. A negyedévre jóváhagyott költségvetési gazdálkodási keret kiadásaiból le kell vonni a tanács és intézményei bevételét, továbbá a kórházak kiadásainak együttes összegét s az így mutatkozó hiány után kell megállapítani a megyei tanácsnál a 10 %-os kötelező adórészesedúst. A 2. számú melléklet kitöltése után kell az 1. számú melléklet I. részének 18—21. sorait, valamint az 1. számú melléklet II. részét kitölieni. Az 1. számú melléklet szerinti kimutatást 2 példányban kell a felettes tanács vbj pénzügyi osztályához beküldeni, továbbá csatolni kell a 2. számú melléklet szerinti kimutatás 1 példányát is. A fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács vb. pénzügyi osztályai csak az 1. számú melléklet szerinti kimutatást küldik be 2 példányban a Pénzügyminisztériumhoz.