Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 53. szám

714 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám. A Magyar Nemzeti Bank elnökének és a földművelésügyi miniszternek 3/1956. (P. K. 42.) MNB számú együttes utasítása a termelőszövetkezetek hitelrendezéséről. A Minisztertanács 1091/1956. (IX. 11.) számú határozata 14. f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi Utasítást adjuk ki: 1. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok (továbbiakban: termelőszövetkezetek) 1955. október 31-én fennálló közép- és hosszúlejáratú hiteltartozásait — beleértve az 1955. évi zárszámadási és rizshitelt — egységesen évi 1% kamatozású 25 éves lejáratú hitellé kell átalakítani. E hiteleknek esedékességét úgy kell megállapítani, hogy a hitelállományból évenként 4 százalékot kell esedékessé tenni; a) Azoknál a termelőszövetkezeteknél, ahol a korábbi intézkedések folytán felfüggesztett hitelek 1956. évi esedékessége a 4%, illetve a fizetendő kamat összege az 1% alatt van, 1956. évre törlesztésként és kamatként a már korábban megállapított összegeket kell fizetésre előírni ha pedig a korábbi felfüggesztés az ezévre esedékes hitel és kamat teljes összegére terjed ki, 1956. évre esedékességet előírni nem lehet. Ezeknél a termelőszövetkezeteknél az 1956. évi felfüggesztés után fennmaradó hitelösszeg esedékességét a következő 24 évre arányosan elosztva kell megállapítani. b) Azoknál a termelőszövetkezetelvnél, ahol az eredet) hitelvisszafizetés^ feltételek szerint az 1956. évben és a későbbi években az esedékesség összege — átmenetileg •— a 4° o alatt van, az eredeti feltételek szerinti törlesztést kell előírni. Amikor azonban az eredeti feltételek ezerint a hiteitörlesztés összege a 4%-ot eléri, a fennmaradó hitelösszeg esedékességét a 25 évből meg hátralévő időszakra arányosan elosztva kell előírni. c) A hitelesedékességek megállapítására és a hiteltartozások fentiek szerinti nyilvántartásával kapcsolatos teendőkre a bankfiókok külön részletes tájékoztatót kapnak. 2. Az 1955. november L után folyósított és folyósításra kerülő közép- és hosszúlejáratú hitelek (továbbiakban: beruházási hitelek) visszafizetési feltétefeit a bankfiókok az alábbi keretek között, a termelőszövetkezetek kérelme alapján, azok teherbírókápességének és a beruházás amortizációjának messzemenő figyelembevételével állapítsák meg: I, épületek, építmények (öntözőtelep, halastó, kút, silóépítés, belső villamosítás stb.), telkesítés, talajjavítás, szőlő-gyümölcstelepítés, fásítás 20—35 év, II. gének, berendezések, felszerelések, épületíeíújítás, tatarozás, igás- és tenyészállatok, új termelőszövetkezetek részére alapítási hitel 5—15 év. a) A hitelek lejáratát úgy kell megállapítani, hogy az I. alatt felsorolt hiteleknél a visszafizetés a negyedik évben, a II. alatt szereplő hiteleknél pedig a második évben kezdődjék. Az esedékesság kezdetének megállapításánál a hitelfolyósítás évét figyelmen kívül kell hagyni. Az egyes évekre vonatkozóan az esedékességet évi egyenlő részletekben — arányosan elosztva — kell megállapítani. b) A termelőszövetkezetek kérelmére a bankfiók az előzőekben megállapított hitellejáratoknál és visszafizetési időpontoknál rövidebb határidőt is megállapíthat. 3. A 2. pontban I. és II. alatt fel nem sorolt, már folyósított, illetve ezután folyósításra kerülő egyéb beruházási hiteleknél (műtrágya, évelő vetőmag, takarmány stb.) az eddigi lejáratokat kell alkalmazni. 4. Az 1955. november 1. után folyósított összes beruházási hiteleket is 1%-os kamatozásúnak kell tekinteni, illetőleg a beruházási hiteleket 1%-os kamat mellett kell folyósítani. 5. Annak a termelőszövetkezetnek, amely a felvett beruházási hiteleket a bankfiókkal kötött megállapodás szerinti lejáratnál korábban fizeti vissza és az állam iránti egyéb természetbeni és pénzbeli esedékes kötelezettségeit (adó, beadás, gépállomási díj, SZTK-járulék, bankhitel, vállalati tartozás, stb.) is teljesíti, a fennmaradt hitelállományát kedvezményképpen az eredetileg esedékessé vált hitelen felül visszafizetett összeg 25 százalékával csökkenteni kell. (Példa: Ha a termelőszövetkezet 1957. évi esedékes hiteltartozása 50.000 Ft-ot tesz ki, de 70.090 Ft-ot törleszt, hitelszámláján törlesztésként jóvá kell írni a teljes visszafizetés összegét, azaz 70.000 Ft-ot, továbbá az esedékességen felül visszafizetett 20.000 Ft-nak 25%-át, azaz további 5000 Ft-ot.) A 25%-os csökkentést a bankfiókok csak abban az esetben hajthatják végre, ha a termelőszövetkezetek legkésőbb a következő év március 31-ig megfelelően igazolják, hogy a zárszámadáskor fennálló természetbeni és pénzbeli esedékes kötelezettségeiket is teljesítették. 6. A termelőszövetkezetek eladósodásának megakadályozása érdekében az egyes termelőszövetkezeteknek csak annyi hitelt lehet folyósítani, amennyinek évenkénti törlesztési hányada — beleértve a saját erőből történő új beruházásra félretett összegeket — nem haladja meg a bevétel-kiadási költségvetés szerint a tagok között kiosztásra kerülő természetbeni és pénzbeli részesedés 15%-át. A természetbeni részesedést állami szabadíelvásárlási áron kell számítani. Az éves bevétel-kiadási költségvetés felülvizsgálatakor és az évközi tervenfelüli hitelkérelmeknél csak annyi beruházási hitelfelvételt engedélyezhet a bankfiók, hogy a régi és új hitelek esedékessége együttvéve ne haladja meg a tervben előirányzott természetbeni és pénzbeli részesedés 15%-ának a saját erőből történő beruházásra félretett összeggel csökkentett részét. A bankfiók kivételesen indokolt esetben ettől eltérhet. Az 1956. évi hitelfolyósításoknál a saját erőből történő új beruházást nem kell figyelembevenni. Az 1957. évtől kezdve folyósításra kerülő hitelek elbírálásához a saját erőből történő új beruházásként figyelembeveendő öszszegek mérvét a tervkészítésre vonatkozó utasítás fogja szabályozni. 7. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek részére a bankfiókok alapítási hitelt folyósíthatnak. Alapítási hitel a termelőszövetkezetek alapításával és közös gazdálkodásának megindításával kapcsolatos olyan feltétlenül szükséges és indokolt kiadásokra nyújtható, amelyekre a termelőszövetkezetek saját pénzeszközökkel még nem rendelkeznek (villanyszámiák, telefonbeszerelés költsége, könyvelési könyvek, legszükségesebb irodaberendezési tárgyak beszerzése stb.). Nem folyósítható alapítási hitel olyan célokra, amelyekre a termelőszövetkezetek az érvényben lévő hitelkonstrukciók szerint egyéb hiteit (rövidlejáratú vagy beruházási hitelt) vehetnek igénybe. 8. A termelőszövetkezetek új gyümölcsös telepítéseinek gépi forgatással történő talajelókészítési (gépi talajforgatás, gépi gödörásás) költségeire 1956. szeptember 1-től kezdődöleg vissza nem térítendő állami támogatást lehet folyósítani. A vissza nem térítendő állami támogatás a gépállomási szerződés alapján a gépállomás számlája ellenében kerül folyósításra. 9. A termelőszövetkezet a bevitt tehén, üsző és koca, valamint takarmány ellenértékét a bevitelkor egy összegben kifizetheti. A felértékelés után a tehén, üsző és koca ellenértékéből a fel nem osztható szövetkezeti alap növelésére 10—20%-ot kell levonni a közgyűlés határozata szerint, a bevitt takarmány ellenértékét pedig levonás nélkül kell kifizetni. Ha a termelőszövetkezet a bevitt tehén, üsző, koca és takarmány térítendő ellenértékét saját erejéből nem tudja kifizetni, e'rre a célra a bankfiókok beruházási hitelt folyósíthatnak. A korábbi években bevitt tehén, üsző, koca és takarmány ellenértékének még ki nem egyenlitett részletére ugyancsak lehet hitelt folyósítani. 10. A termelőszövetkezetek részére a bankfiók beruházási hitelt folyósíthat abban az esetben, ha a tag a háztáji gazdaság szükségletét meghaladó gazdasági épületét felajánlja a termelőszövetkezetnek. Ennek ellenértékét a