Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 53. szám

53. szám. TANÁCSOK Lakás mentesítése az igénybevétel alól. 53. §. ! '(1) Az a bérlő, aki a lakást hivatalos kiküldetés esetében, továbbá üdülés céljából, vagy családi körülményei miatt a visszatérés szándékával harminc napot meghaladó időre elhagyja, az elsőfokon eljáró lakásügyi hatóságtól mentesítő bizonyítványt köteles kérni. A lakásügyi hatóság az igazolt kérelemre a mentesítő bizonyítványt köteles kiadni. A mentesítés határozott időre szólhat; ennek tartama két évnél hosszabb nem lehet. A mentesítés fdőtartamát a mentesítő bizonyítvány ban fel kell tüntetni. (2) Mentesítés jár a tényleges katonai szolgálati idő, illetőleg tartalékos továbbképzés idejére, a külföldön szolgálatot teljesítők vagy tanulmányt folytatók, továbbá a gyógyintézeti ápolásban részesülők részére a szolgálati vagy tanulmányi idő, illetőleg a gyógykezelés tartamára. Azokat a dolgozókat, akik az ötéves terv nagylétesítményeinek megvalósításánál dolgoznak és állandó bérleti jogviszonyt ott nem létesítettek, munkaviszonyuk tartamára az állandó lakóhelyükön lévő lakásukra mentesség illeti meg. A munkakörüknél fogva lakóhelyüktől távol, változó helyeken (hajó zási, építő- és szerelőipari stb. munkakörben) dolgozókat alkalmazásuk idejére ugyancsak mentesség illeti meg. 54. §. Mentesítés alá esik a lakás egy része is, ha azt az ott lakó családtag hagyja el mentesítésre jogot adó okból. 55. §. (1) A mentesség tartama alatt a bérleti jogviszony változatlanul fennáll. (2) Ha a mentesítés három hónapnál hosszabb időre szól, a bérlő jogosult az egész lakást albérletbe adni, vagy használatra ingyen másnak át engedni. (3) A mentesítést szabályozó rendelkezések az albérletre nem vonatkoznak. III. A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásokra vonatkozó szabályok. 56. §. (1) A személyi tulajdonban álló, 1953. április 1. előtt épült a) három szobásnál nagyobb Lakóházakban lévő lakasokra, b) társasházban levő három szobásnál nagyobb lakásra (öröklakásra), c) szövetkezeti házban levő három szobásnál nagyobb lakásra (a továbbiakban: személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás) a II. Rész rendelkezéseit a jelen Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. KÖZLÖNYE 709 (2) Az előző bekezdés alkalmazásában szobának kell tekinteni a 6 m2-t meghaladó alapterületű személyzeti szobát is. A bérleti jogviszony keletkezése. 57. §. A személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásra a bérleti jogviszonyt a lakásügyi hatóság kiutalása alapján a bérbeadónak és a bérlőnek a szerződése hozza létre. A tulajdonos használati joga. 58. §. (1) Ha a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás megüresedik és a-ra a tulajdonos maga vagy egyeneságbeli rokona számára igényt tart, a lakásügyi hatóság a tulajdonost, illetőleg egyeneságbeli rokonát köteles a lakás használójául kijelölni. (2) Az a körülmény, hogy a tulajdonos az elő:ő bekezdésben biztosított jogával egy ízben már élt, nem akadálya annak, hogy a ház többi megüresedett lakására (lakószobáira) is maga vagy másik egyeneságbeli rokona számára igényt tarthasson. (3) Ha a tulajdonost a lakásügyi hatóság a házban levő egyik lakás használójául már korábban kijelölte, a tulajdonos ezen felül a házban megüresedett másik lakásra (másik lakásban levő lakószobára) a maga számára csak akkor tarthat igényt, ha a korábban részére már biztosított lakás a jogos lakásigényét nem elégíti ki. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tulajdonos a ház egyik lakását már használó egyeneságbeli rokona számára igényli a házban megüresedett további lakást. 59. §. A tulajdonos, illetőleg egyeneságbeli rokona beköltözése esetén a felszabaduló korábbi lakás felett a) általában a lakásügy' hatóság, b) szolgálati lakás esetében a szerv, c) személyi tulajdonban álló házban levő lakás esetében — a jelen rendeletben megállapított feltételek mellett — a itulajdonos jogosult rendelkezni. 60. §. (1) Nem tarthat igényt a tulajdonos a házában megüresedett lakásra, ha maga, vagy az az egyeneságbeli rokona, aki részére a lakást biztosítani kívánja, ki van utasítva, vagy ki van tiltva abból a helységből, ahol a ház van. (2) Az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában, valamint (2) bekezdésében foglaltak nem akadályozzák meg a személyi tulajdonosnak, illetőleg egyeneságbeli rokonának a lakás használójául való kijelölését.