Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 47. szám

47. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 613 már elérte és a kifizetett újítási előleget az újítási díj 50 százalikára ki kell egészíteni. A közbeeső számításokat olyan esetben is el kell végezni, ha az újítások gyakorlati kivitelezésénél a megtakarítás nagysága az előszámításokhoz viszonyítva lényegesen kisebbnek észlelhető (anyagkivitelezés, munkabér stb). 1 A közbeeső számítás az előszámítással azonos formában térténik. Ha a közbeeső számítás elkészítésekor az újítás alkalmazási területét a vállalaton belül a tervezettel szemben lényegesen csökkentették, akkor a vállalat köteles új előkalkulációt készíteni. Ennek alapján meg kell állapítani, >— figyelembe véve a gazdasági év hátralévő részében elérhető megtakarítást — az újítási díjat és ennek 50 százalékát szabad folyósítani második díjrészletként. (4) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából utószámitás alatt nem az 1/1955. (Tg. É. 1.) O. T. számú utasítás értelmében végzendő utókalkulációt, hanem az egyes újítások tényleges gazdasági eredményének az alábbi 5. §. szerint megállapítandó módon való utólagos kiszámítását kell érteni. (5) Előszámítás alatt nem gyártási előkalkulációt, hanem a jelen rendelet 4. és 5. §-ai értelmében az egyes újítások várható gazdasági eredményére vonatkozó számítást kell érteni. 5. §. (1) A vállalatoknál minden egyes elfogadott újítás elő- és utószámításának azonos módszer szerint, egységes alapon kell történnie. Az egyes újítások elfogadásakor a bizonylatolás, az elő- és utószámítás módját meg kell állapítani. Az újítások népgazdasági eredményének számításánál mind a vállalaton belüli, mind az egyéb szeneknél, illetve vállalatoknál érvényesülő tényezőket és az eredménycsökkentő ellentéteket figyelembe kell venni. Ut. 7. Tapasztalatcserére küldött javaslatok esetén az átadó szerv köteles közölni a tapasztalatcserében érintett szervekkel azt, hogy az előszámítást milyen alapon (milyen tényezők és bizonylatok figyelembevételével) végezte és az így végzett számítás összegszerűségét. Ugyanígy kell eljárni az elfogadó szerveknek, ha a javaslatot országos bevezetésre felterjesztik. (2) Az előszámítás elvégzéséhez a vállalaton belül, illetőleg egyéb szervektől a szükséges véleményeket be kell szerezni. Ha az újítás eredménye részben vállalaton kívül álló szerveknél, illetőleg más vállalatnál mutatkozik, úgy ezek vezetőinek véleményét feltétlenül be kell szerezni. (3) A miniszterek intézkednek — az egyes iparágak sajátosságainak megfelelően — a vállalatoknál elfogadott újítások népgazdasági eredményeinek elő- és utószámításához szükséges alapbizonylatolás megszervezése érdekében az alapbizonylatok alaki és tartalmi kellékeinek, valamint a bizonylatolás rendjének megállapítása iránt. Ennek keretében meg kell állapítani, hogy az egyes iparágakban műszaki bizonylatok mennyiben, milyen feltételek mellett vehető az utószámítás alapjául, meg kell állapítani továbbá a műszaki bizonylatok alapjául szolgáló adatszolgáltatásért az adatszolgáltató felelősségét. Ugyancsak meg kell határozni az újííások gazdasági eredménye mérésének alapjául szolgáló bizonylatok kiállítóinak és ellenjegyzőinek felelősségét is. Ut. 8. Az egyes megtakarítások kiszámítását az 1. számú melléklet szerinti formában kell elvégezni. Az újítási javaslattal kapcsolatos előszámításokat minden esetben el kell végezni, Az elfogadott újítások népgazdasági eredményeinek elő-, közbeeső- és utószámítási lapját, valamint a könyvelés adatait alátámasztó bizonylatokat el kell látni az újítási napló számával és „Újítás" szóval. Egyébként az újítások népgazdasági eredményeinek kiszámítását alátámasztó bizonylatok formájára, kiállítására, aláírására és ellenőrzésére a többi számviteli bizonylatokra érvényes előírásokat kell alkalmazni. Az újítások népgazdasági eredményére vonatkozó számításokat újításonként tasakokban kell gyűjteni és megőrizni az alapbizonylatokkal együtt. A más vállalatnál jelentkező megtakarítást a megtakarítást elérő vállalat irányító szervével is igazold tatni kell. (4) A vállalatok főmérnökei és főkönyvelői kötelesek gondoskodni arról, hogy minden újítás mérhető gazdasági eredménye — a jelen rendelet szerint — elő- és utószámítása megállapítást nyerjen. Eszmei díjazás megállapítása előtt azt, hogy az újítás népgazdasági eredménye pénzben közvetlenül nem fejezhető ki, a megvalósító szerv főmérnöke és főkönyvelője — fegyelmi felelősség mellett — igazolni köteles. Ut. 9. Az egyszemélyi elbíráló (igazgató, főmérnök) az újítás elbírálásakor (határozat hozatalkor) csak olyan esetekben hozhat érdemi határozatot, ha a 4. bekezdésben foglaltaknak a vállalat főmérnöke és főkönyvelője eleget tett, (5) A miniszterek az ipari sajátosságoknak megfelelően intézkednek aziránt, hogy az utószámítással lemért eredmények kimutatása naptári negyedévenként megtörténjék és hogy a lemért eredményeket negyedévenként lezárják. A negyedévenként lezárt gazdasági eredmények alapján történik meg a tényleges népgazdasági eredmények kiszámítása a helyesbítő (korrekciós) tételek figyelembevételével. Ut. 10. A tárca főfelügyelete alá tartozó szervek az utószámítással lemért eredmények kimutatását és lezárását a fentiek szerint negyed évenként kötelesek elvégezni. (6 Az illetékes miniszter az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben elrendelheti, hogy egyes iparágakban a mérés a negyedévi időszaktól eltérő időszakra (pl. kampányra vagy évre) történjék. (7) Az (5), illetve (6) bekezdés szerinti kimutatásnak újításonként, táblázatszerűén az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) az újítás elfogadásakor megállapított előszámítás alapján pénzben kifejezett népgazdasági eredményt és ezzel szembeállítva az elszámolási időszakra utószámítással pénzben kifejezett népgazdasági eredményt; b) az utószámítással megállapított népgazdasági eredményen belül megosztva ba) a vállalatnál kimutatható, eredményben jelentkező [termelési (anyag-, bér-, egyéb) költségcsökkentéssel járó], bb) a vállalatnál kimutatható, eredményen kívül jelentkező és csupán a költségvetést érintő (felújítási, alapítási, átszervezési költségcsökkentéssel stb. járó), bc) a népgazdaság más vállalatainál, illetőleg szerveinél jelentkező (eredményjavulással, költségvetési megtakarítással járó) gazdasági kihatás forintban kifejezett összegét. (8) A nyilvántartás általános formájakent a mellékletben foglalt minta szolgál, amely az iparági sajátosságoknak megfelelően részleteiben módosulhat,