Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 47. szám

614 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 47. szám. Ut. 11. A nyilvántartási űrlapot az érintett szerv újítási előadója a 2. sz. melléklet szerint a könyvelés adatai alapján köteles vezetni. (9) A miniszterek az egyes iparágak sajátosságainak megfelelően állapítsák meg azt az értékhatárt, amelyen alul az újítások gazdasági kihatásainak utószámítása mellőzhető. Az értékhatár megállapítása a vállalat forgalmához viszonyítva vagy minimális összeg megjelölésével történhetik. Ut. 12. Abban az esetben, ha az elő- és közbeeső számítások alapján az újítás várható ga7dasági eredménye 5000 Ft-on alul van, úgy az utószámítás mellőzhető. (10) A nyilvántartást a vállalatok úgy szervezzék meg, hogy az lehetővé tegye a jelen rendelet alapján az elő- és utószámítással megállapított népgazdasági eredmények táblázat szerinti végösszegeinek egymáshoz való hasonlítását, valamint — a jelen rendelet B) fejezetében foglaltak alapján — az utó* számítással megállapított — tehát a ténylegesen mért — népgazdasági eredményeknek elemzés útján a vállalati mérlegbeszámoló szerinti pénzügyi eredménnyel való összehasonlítását. (11) Az újítás elfogadásakor a vállalat főmérnöke felelősség terhe mellett köteles gondoskodni arról, hogy az elfogadott újítás gazdasági kihatása az újítás bevezetésével egyidejűleg az anyagkészletezési és felhasználási normákon, valamint a munkaidőnormákon keresztülvitelre kerüljön. (12) Az újítási díjak nyilvántartását úgy kell megszervezni, hogy amennyiben ezek alapja a jelen § (5) és (6) bekezdéseiben foglaltak szerint utószámítással meghatározott népgazdasági eredményből csupán kiegyenlítő (korrekciós) tételek közbeiktatásával állapítható meg, úgy a korrekciók is tételenként nyilvántartva és bizonylatolva legyenek. Ilyen korrekciók lehetnek pl. az anyagmegtakarítás forgalmi adója, valamint az anyagok, illetve termékek árváltozásai, amelyek a népgazdasági eredményben az újításoktői függetlenül jelentkeznek. (13) A vállalatok mind az utószámítással megállapított gazdasági eredmények alapján számított újítási díjakat, mind pedig az eszmei újítások díjait elkülönítve kötelesek nyilvántartani. B) Találmányok gazdasági eredményének mérése és elszámolása. 6. §. A miniszterek a találmányok gazdasági eredményének mérését és elszámolását az újítások gazdasági eredményének mérésével és elszámolásával azonos módon azzal az eltéréssel szabályozzák, hogy a találmányok gazdasági eredményeit — az újításoktól elkülönítve — az üzemszerű bevezetéstől számított 5 éven át kell nyilvántartani. A találmányok díjazásánál egyébként annak a három évnek népgazdasági eredményét kell figyelembe venni, amely ezen 5 év alatt a legnagyobb népgazdasági eredményt adja. C) Az újítások és találmányok népgazdasági eredményei által a vállalatok pénzügyi eredményében okozott javulás megállapítása. 7. §• (1) Az 5. § (5) bekezdése szerinti kimutatásnak — az értékhatáron aluli újítások kivételével — ki kell terjednie mindazokra a mérhető népgazdasági eredménnyel járó újításokra és találmányokra, amelyek valamely elszámolási időszakra vonatkozóan díjat zásban részesülnek. (2) Az újítások és találmányok által a vállalati eredményben okozott javulások kielemzése cáijából az (1) bekezdésben említett újítások és találmányok közül el kell különíteni azokat, amelyek a vállalat folyó évi tervének elkészítéséig bevezetésre kerül-! tek, tehát a vállalat folyó évi tervében már figye* lembe vannak véve. A pénzügyi eredmény ja-! villásának kiszámításánál tehát csupán a vülalat folyó évi tervében figyelembe nem vett újítások és találmányok elő-, illetve Bténsámí-4 tással megállapított gazdasági kihatásai vehetők tekintetbe. Ez az elemzés csupán közvetett úton, az egyes vállalatok adottságai alapján történhetik. A vállalatok főkönyvelői azonban az egyes e!s2ámoIási időszakok terv- és tényszámaínak, illetőleg a tervtől való eltéréseknek elemzése során kö'- elesek megvizsgálni, hogy az újításoknak és találmányoknak a fentiek szerint kiszűrt gazdasági eredménye jelentkezik-e a vállalat pénzügyi eredményének ja* vulásában. Ha a főkönyvelő e téren rendellenességet tapasztal, úgy azt az illető elszámolási időszak mérlegbeszámolójában jelenteni köteles. (3) A miniszterek elrendelhetik, hogy az egyes iparágak főkönyvelői ezt az elemzést ne negyedéves, hanem csupán éves szinten végezzék el. Ut. 13. V. K. G. M. minden egyes területén a főköny* velők az elemzést évenként kötelesek elvégezni. (4) Elrendelhetik a miniszterek az újítások és találmányok gazdasági kihatásainak közvetett elemzése helyett azok közvetlen elemzését és a gazdasági kihatások tételenkénti végigkísérését mind aa újítások és találmányok teljes körére, mind pedig egyes újításokra, illetve találmányokra nézve. Ut. 14. Ha az újítás díja 5.000 Ft-ot meghaladja, a gaz* dasági kihatás elemzését közvetlen módon a kihatások tételenkénti végigkísérésével kell elvégezni. D) Egyéb rendelkezések. 8. §. A miniszterek intézkednek az újítási javaslatok-a nak és találmányi bejelentéseknek, az ezek minőségével, elő- és utószámításával, mérésével, elszámolásával és díjazásával kapcsolatos teljes iratanyagnak kötelező megőrzése iránt. Az iratokat az utolsó díj* kifizetéstől számított 5 évig kell megőrizni. 9. §. (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) A miniszterek által a jelen rendelet 1. §-a értelmében kibocsátandó szabályozás hatálybalépéséig az Országos Találmányi Hivatal által az újítások népgazdasági eredményének számítására vonatkozólag megállapított „Részletes irányelvek" érvényben maradnak, amennyiben a jelen rendeletben foglaltakkal nem ellenkeznek. Ut. 15. Jelen utasításomban foglaltakat 1956. szeptember hó 1-től kell alkalmazni. A jelen utasítás hatálya nem terjed ki a helyi ipari vállalatokra és azok irányító szerveire. Nezvál Ferenc s. k., a város- és községgazdálkodási miní&zteu első helyettese.