Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 47. szám

612 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 47. szám. A megtakarítások építőipari mérésénél normáknak kell tekinteni a műszaki dokumentációban feltüntetett anyagielhasználást is, amelyek alapján az anyagutalványozás történik Amennyiben előző időszak bázis adatai vagy norma rem áll rendelkezésre, úgy a megtakarítás a tervhez viszonyítva is kimutatható. Abban az esetben, ha az összehasonlítás alapjául sem norma, sem bázis adat, sem tervszám nem áll rendelkezésre, újítási eredmény nem tekinthető mérhető gazdasági eredménynek és az csak eszmeileg díjazható. Bérköltségek megtakarításának elszámolása. A bérköltségekben elért megtakarítást a benyújtás időpontjában érvényes időnormákhoz (darabbérhez) viszonyítva kell kimutatni. Normáknak kell tekinteni a vállalati normanyilvántartásokban, vagy a műszaki dokumentációkban kimutatott tételeket, amelyek alapján a benyújtás időpontjában a béreket számfejtették. Nem normázott (időbéres) közvetlenül elszámolható munkáknál a megtakarításokat csak akkor lehet elszámolni, ha a megtakarítás létszámcsökkentésben jelentkezik. A megtakarítást ilyen esetben a létszámcsökkentéssel bekövetkezett 1 évi ílletménymegtakarítás képezi. Munkabérmegtakarítás esetén a megtakarított munkaidő után számítoft, kifizetett produktív munkabérhez (törzsbér) a bérpótlékokat is figyelembe kell venni a felmerülés mértékéig. Kiegészítő fizetéseket és közterheket, továbbá a prémiumot figyelmen kívül kell hagyni. Normaváltozással járó újításnál a régi norma szerinti és az új norma szerinti évi munkabér különbözete adja a munkabérmegtakarítást. Az évi munkabér a norma 100%-os teljesítése esetére számított, egy db-ra. vagy más egységre jutó bér és az évi gyártandó darabszám (vagy más egység számának) szorzata. A darabbér megtakarításnál a megtakarítás összegét az újítás bevezetése előtti és az új munkabérigény közötti különbség adja. Az időbér megtakarítáaiál az újítás bevezetése előtti munkabérigényt az előző 3 hónap átlaga alapján kell kiszámítani. Késztermék felhasználásánál elért megtakarítások elszámolása. MegtakarításkénJ a külső szervektől beszerzett alkatrész ára és a saját előállítású alkatrész ára közötti különbséget kell kimutatni. Késztermék megtakarításnál a megtakarított készterméket olyan vételárral kell számításba venni, amilyennel az illető késztermék az üzem önköltség kalkulációjában szerepel. Házilag előállított anyagoknál is az önköltségi árat kell figyelembe venni. Rezsi megtakarítás elszámolása. , Rezsi megtakarításnál csak a ténylegesen megtakarított rezsi anyagot vagy rezsi bért szabad számításba venni. Nem szabad tehát az üzem vagy műhelyrész rezsiből elért megtakarítást a munkabérhez viszonyított százalékos kulcs alapján kiszámítani. Beruházásokból és felújításokból származó megtakarítások elszámolása. A beruházásokból és felújításokból származó megtakarítások legnagyobb részben abból adódnak, hogy az újítás az állóeszközökre fordítandó kiadásokat csökkenti. A kalkulációnál azok a költségek jönnek számításba, amelyek az eredeti terv szerinti költségvetésben hivatalosan és jóváhagyólag megállapítást nyertek. A költségvetési előirányzatnak ez a tétele jelenti a régi eljárás költségét. A beruházásokból és felújításokból származó megtakarítások csakis az esetben díjazhatok, ha az újító által javasolt olcsóbb beruházás (felújítás) az eredetileg jóváhagyott beruházással (felújítással) minőség, kivitel és teljesítőképesség tekintetében egyenértékű. A beruházási újítások újítási díjainak folyósítására az érvényben levő Beruházási Szabályzat rendelkezései irányadók; (2) A miniszterek indokolt esetekben a fenti (1) bekezdésben foglalt szabályozástól eltérő eljárást engedélyezhetnek. A miniszterek állapítják meg — az újítás természetétől függően — a fel nem sorolt típusokhoz tartozó népgazdasági eredmények mérésénél figyelembe veendő összehasonlítási alapom kat is. (3) A népgazdasági eredmény összehasonlításának alapjául szolgáló időszak (bázisidőszak) általában a használatba vételt megelőző egy év (négy negyedév) állaga. A miniszterek azonban egyes iparágak tekintetében ettől eltérően is rendelkezhetnek. Ut. 3. A tárca főfelügyelete alá tartozó vállalatok összehasonliiási alapul a használatbavételt megelőző esy év átlagút kötelesek venni. (4) Az újítási eredmények mérésénél és elszámolásánál az újítások eredményt javító gazdasági kihatásaival szemben az elért eredményt csökkentő kihatásokat — akár magánál a vállalatnál, akár a népgazdaság más vállalatánál vagy szervénél jelentkeznek — ellentételként figyelembe kell venni. Ut. 4. Gazdasági eredményként a tiszta népgazdasági megtakarítást kell figyelembe venni. Ha az újítás alkalmazása építkezést, gépek beszerzését, átalakítását, egyéb beruházást, vagy jelentékeny költséggel járó előzetes kidolgozást (pl. kísérleti költség) követel, ezen költségek egy évre-eső hányadát az összmegtakarításból le kell vonni, 4. §. (1) Az újítási javaslatok népgazdasági eredményének általában a javaslat elfogadása előtt kell előszámításra (előkalkulálásra) kerülnie. A miniszterek indokolt esetben elrendelhetik, hogy egyes vállalatokra, illetve gyártmányokra nézve a népgazdasági eredmény előszámítása az újítás elfogadása, illetve használatbavétele után történjék, kivételes esetben pedig egyes meghatározott újításokra nézve az előszámítás elvégzése alól felmentést is adhatnak. (2) A R. szerint az újítások népgazdasági eredményének megállapítására szolgáló számítások elkészítéséért és helyességéért a főmérnök és a főkönyvelő a vezetővel együttesen felelős. Ezt a rendelkezést az alábbiak szerint kell végrehajtani: a) Az újítások népgazdasági eredményének elő- és utószámításához szükséges adatszolgáltatás megszervezése azon vállalat főmérnökének feladata, amely vállalatnál a népgazdasági eredmény jelentkezik. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél főmérnök nincs, ezt a feladatot a főmérnöknek megfelelő beosztású dolgozó látja el. b) A főmérnök az előző bekezdés szerint megszervezett adatszolgáltatás felhasználásával gondoskodik az utószámítások alapján az újítások népgazdasági eredményének megállapításáról is. A főkönyvelő tartozik a rendelkezésre álló számviteli adatok alapján az utószámítás elvégzéséhez segítséget nyújtani. Ut. 5. A főmérnök feladata, hogy a bevezetett újítások gazdasági eredményének mérésélhez szükséges pontos adatszolgáltatást biztosítsa, az elő-, közbeeső és ufószámítások érdemi helyességét igazolja. (3) Az újítások gazdasági eredményének közbenső (időközi) számítását — amennyiben erre szükség van — a szakminiszterek iparáganként szabályozzák. Ut. 6. A közbeeső számítások elkészítése akkor válik szükségessé, amikor az újítással ténylegesen elért népgazdasági eredmény az előkalkulált újítási díj kétszeresét