Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 45. szám

594 TANÁCSOK KÖZI.ONYE 45. rzám, latot az a végrehajtó bizottság bírálja cl, amelynél a szabálysértési bizottság működik. (2) A fővárosi, valamint a megyei jogú városi kerületi szabálysértési bizottság határozaia elleni jogorvoslatot a fővárosi, illetőleg a megyei jogú városi tanács végrehajtó b'zoltságánál szervezett szabálysértési bizottság bírálja el. E másodfokú szabálysértési bizottság megalakítására és működésére az első fokon eljáró szabálysértési bizottságokra irányadó szabályokat kell alkalmazni. 7. §. A szabálysértési ügyek intézésének törvényességére — az általános törvényességi felügyelet keretében — az ügyészség felügyel. 8. §. A szabálysértési ügyek előkészítését és a szabálysértési bizottságok ügyvitelét a járásokban, járási jogú városokban, fővárosi (városi) kerületekben a tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztályán működő szabálysértési előadó, községekben pedig az igazgatási ügyeket intéző előadó, ahol iiyen nem működik, a szabálysértési bizottság elnöke látja el. 9. §. A szabálysértési bizottságok legfelsőbb szakirányítása és ellenőrzése a Minisztertanács feladata. A Szabálysértési Tanács megszűnik. 10. §. (1) A községi szabálysértési bizottságokat az 1956. évi október hó 31. napjáig, a járási, a járási jogú városi, valamint a fővárosi (városi) kerületi szabálysértési bizottságokat pedig az 1957. évi február hó 28. napjáig kell felállítani. Ennek megfelelően lép hatályba a jelen törvény; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. (2) E törvény hatálybalépésével az 1955. évi 17. számú törvényerejű rendelet 11 — 19. és 21—22. §-a hatályát veszti; a 2. § (2) bekezdése, valamint a 4. § (2) bekezdése megfelelően módosul. Nai<y Dániel s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helvéttes elnöke. Kristóf István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Indokol a szabálysértési bizottságokról előterjesztett törvény javaslatához. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. 1. A törvényesség további megszilárdítása és az állampolgárok jogainak fokozottabb védelme megköveteli a törvénybe ütköző cselekmények elleni védekezés szélesebb társadalmi alapokra helyezését, e védekezés eszközeinek sokoldalúbbá tételét, a dolgozók tevékeny részvételének biztosítását a törvények védelmében. E célokat szolgálta ez elmúlt években a népi ülnökök bevonása a bírósági ítélkezésbe, legutóbb pedig a társadalmi bíróságok felállítása, a fegyelmi jogkör kiterjesztése és a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelmére vonatkozó rendelkezések módosítása. Ugyancsak fontos követelménye a szocialista állami berendezkedésnek az, hagy az állami munkában a tío'gozók egyre szélesebb rétegei vegyenek részt éspedig esősorban olyan területeken, amelyek a lakosságot közvetlenül érintik. E cél érdekében a tanácsokról és az államigazgatás ihelyi szerveiről szóló különböző jogszabályok Széles körben teremtik meg a kereteket arra, hogy az állami feladatok a dogozók aktív közreműködésével ke; i 1jcnek msgvalcsításra. Amikcr tehát a törvényjavaslat szabálysértési bizottságok felállításáról rendelkezik, további l:he';űségekct bi:> tosít arra, ho3y fokozódjék a dolgozóknak az állami feladatok megoldásában, a törvénybe ütköző cselekmények elleni védekezésben való tevékeny közreműködIse. 2. A szabálysértési eljárásnak az a rendeltetése, hogy megfelelő védőimet biztosítson az államigazgatási szabályok megsérlésévei szemben. Jelentőségét fokozza, hegy a törvénybe ütköző cselekmények elleni küzdelem eszközeinek az egyes cselekmények súlyával, jelentőségével arányba hozatalára irányuló intézkedések keretében a koíábfcan bírósági hatáskörbe tartozott egyes kisebb jelentőségű bűntettek is szabálysértésekké váltak. A szabálysértési eljárás tehát a lakosság sréles rétegeit érinti. A szabálysértési ügyeket jelenleg a megyei, járá&i. városi, fővárosi (városi) kerületi és a íóvárrei tanács vé'rehajtó bizottságának igazgatási osztályán működő szabálysértési előadók látják el. A szabálysértési ügyek intézésének ez a rendszere azonban nem kielégítő, éspedig a következő főbb okok miatt: a) az a körülmény, hogy az ügyeket a községtől viszonylag távolabb fekvő járási végrehajtó bizottság egyik tisztviselője intézi, csökkenti az érdemi elbírálás lehetőségét és a várható nevelő hatást; b) az ügyek összetorlódtak annak következtében, hogy minden ügy járási hatáskörbe tartozott, ez pedig késedelmes ügyintézésre vezetett és elősegítette a kellő körültekintés nélkül hozott határozatok elszaporodását. Mindezek a körülmények indokolttá teszik egyfelől azt, hogy tanácstagokból és más, megbecsülésnek örvendő, élenjáró dolgozókból szabálysértési bizottságok szervezésére kerüljön sor, másfelől azt, hogy a szabálysértísi ügyek intézésében a községek is kapjanak hatáskört. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS, Az 1. §-hoz. A szabálysértések elbírálása általában a szabálysértési bizottságok hatáskörébe kerül. A törvényja\ ^slatnak a jogszabály ellenkező rendelkezésére való hivatkczá:a arra utal, hegy az 1355. évi 17. számú törvényerejű rendelet 2. §-ának (2) bekezdése, a törvény végrehajtásáról szóló minisztertanácsi rendelet és más jogszabályok értelmében egyes szervek (pl. a rendőrség, a folyamrendészeti hatóság, a tűzrendészeti hatóság) jogköre a szabálysértési ügyek inlézésére fennmarad. A szabálysértési bizottságok a javaslat értelmében a tanács végrehajtó bizottságánál működnek. Ezek a bizottságok sajátos szervek, amelyek — noha több vonatkozásban a végrehajtó bizottságokhoz kapcsolódnak — nem tekinthetők szakigazgatási szerveknek. Nem tartoznak a tanács bizottságai (a tanácsokról szóló 1954. évi X. törvény IV. fejezet) körébe sem, noha megválasztásuk a tanács feladata. A szabálysértési bizottságoknak a végrehajtó bizottsággal való kapcsolata egyrészt abban nyilvánul meg, hogy elnökük a végrehajtó bizottság egy tagja [2. § (2) bek] másrészt abban, hogy a bizottság határozatai elleni jogorvoslatokat a végrehajtó bizottság bírálja el (6 §.), végül abban, hogy a bizottság munkájának előkészítését, az ügyvitelt a végrehajtó bizottság apparátusa látja el (8. §.) A végrehajtó bizottság az egyes ügyekre szólóan utasítást nem adhat a szabálysértési bizottságnak, noha természetesen kívánatos, hogy működését a jogorvoslali eljáráson túlmenően figyelemmel kísérje és foglalkozzék tevékenységéve] A 2. §-hoz. A szabálysértési bizottság sajátos jellege abban is kifejeződik, hogy noha .a bizottság a végrehajtó bizottságnál működik, létrehozatala nem a végrehajtó bizottság, hanem a tanács feladata. A bizottság tagjai is részben tanácstagokból kerülnek ki, ezenkívül tagjai sorába választhatók más megbecsült, a munkában élenjáró dolgozók. Célszerűnek látszik, hogy a szabálysértési bizottság tagjai