Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 35. szám

35. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 449 4. Zsúpszalma készítés és ellenőrzés. (Cséplési rendelet 6. g.) 1956. évben az ipari célra szolgáló zsúpszalma cséplésére a földmüvesszöveíkezetek kötnek, megállapodást egyes termelőkkel. Ennek megfelelően az ipari zsúp&zalma előállítása céljából folytatott kézi cséplést ebben az évben nem a terményforgalmi vállalatok dolgozói, hanem a földművesszövetkezetek kiküldöttei fogják ellenőrizni. A íölöművesszövetkezetek a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának átadják azoknak a termelőknek a névsorát, akiitkel zsúpszalma szállítási szerződést kötöttek, s akik részére kézi cséplésre engedélyt kell adni. A föídművesszovetkezetek által az ipari zsúpszalma cséplésének ellenőrzésére kijelölt dolgozók a begyűjtési megbízott előtt a 12/1955. (VI. 16.) F. M. számú rendelet 6zerint esküt tesznek. A kézi cséplés sorrendját, időpontját megtárgyalják a községi tanács vb. elnökével és a begyűjtési megbízottal. A begyűjtési megbízottól a cséplési eredménylap tömböt átveszik és az elcsépelt mennyiségről az eredmcnylapokat kiállítják és naponként a megbízottnak átadják. A íöldművesszövetkezeti megbízott megfelelő ellenőrzése mellett — ahol a közös szérűn való kézi cséplésnek nincs lehetősége — a termelő gazdaságában is végezhető. A termelő saját zsúpszalma szükségletének előállítása céljából, a kézi csépléseket változatlanul a 12/1955. (VI. 16.) F. M. számú rendeletben szabályozott feltételek mellett lehet végezni. 5. Cséplési nyilvántartók kijelölése. [Cséplési rendelet 16. § (2) bekezdés.] Olyan kivételes esetben, amikor a cséplési nyilvántartó feladatát sem a cséplőgép felelős vezetője, sem a munkáscsapat tagja nem tudja ellátni, a gépállomás igazgatója a járási begyűjtési hivatallal egyetértésben a mázsánkénti 20 fillér díjazás keretén belül más szémélyt (tanítót, diákot stb.) is megbízhat a cséplési nyilvántartói teendők ellátásával. 6. A cséplőgéprész előírása és begyűjtése. [Cséplési rendelet 17. § (1) bek. b) és c) pont.] a) A termelőszövetkezetek, — amelyeknek gazdaságában egyfajta gabona cséplése is több napig tart — a cséplőgéprészt is iclyamatosan kötelesek beadni. Ezért az F. M. Gépáilomási Főigazgatósága elrendelte, hogy a gépállomásnak a termelőszövetkezetbe kihelyezett mezógazdászj az ÁMG 504. sz. nyomtatványon igazofja az időközben elcsépelt gobonamennyiség után járó gépreszt. A terményátvevő ezen igazolás alapján tudja megállapítani, hogy a behozott gabonából — a serrendiség betartása érdekében — mennyit kell cséplő ,;D"-re átvennie. Egyfajta gabona cséplésének befejezése után a gépállomás vezető könyvelője az ÁMG 505. sz. nyomtatványon két példányban értesíti a begyűjtési megbízottat arról, hogy a termelőszövetkezet az elcsépelt összes gabonamennyiség után milyen mennyiségű géprcsszel tartozik. Ennek atapján írja elő a termelőszövetkezet nyilvántartási lapján a géprész mennyiségét. Amennyiben a tsz. által folyamatosan beadott géprész ennél kevesebb, a hiány haladéktalan beszállítására a tsz-t azonnal felezóiítja. A megbízott a géprész előírása után az értesítés másolati példányát aláírja és a gépállomásnak visszaküldi. b) A nyilvántartási lappal nem rendelkező termelőknél a géprész beadását a cséplési eredménylapck alapján kell ellenőrizni. A begyűjtési előadó köteles a nyilvántartási lappal neAi rendelkező termelőknél a géprészről kiállított véteijegyet a cséplési eredménylaphoz hozzáfűzni és külön tartani azoknak a termelőknek a cséplési eredménylapját, akik cséplőgéprész-beadásukat még nem teljesítették. TERMÉNYBEGYŰJTÉSI FŐOSZTÁLY. A V. K. G. M. Kollégiumának és a H\ESZ Elnökségének határozata a kollektív szerződésekre vonatkozóan. I. A V. K. G. M. Kollégiuma és a HVDSZ Elnöksége 1956. V. 15-én együttes ülésen értékelte az J955/56. évi üzemi kollektív szerződések végrehajtását és az 1956/57j évi kollektív szerződések megkötésének munkáit. Az együttes ülés megállapította, hogy az 1955/56. évre kötött kollektív szerződésekben foglaltak végrehajtása általában megtörtént és jelentős mértékben elősegítette a tervek teljesítését, illetve túlteljesítését. Megállapította továbbá, hogy a szerződések végrehajtása során fokozódott a dolgozókról való gondoskodás. Az előző években kötött kollektív szerződések teljesítéséhez viszonyított fejlődés mellett azonban hiányosságok is voltak. Ezek főleg abban mutatkoztak meg. hogy egyes vállalatok nem tartották be a vállalt határidőket és azokra a módosítást késve, vagy egyáltalán nem kértek. Mivel a lemaradások főleg a szükséges anyagok hiányából adódtak, ezért a tanácsok vkg. és ipari osztályait is felelősség terheli, mert nem ellenőrizték megfelelően a kollektív szerződéseket és azok teljesítéséhez nem nyújtottak kellő segítséget a vállalatoknak. Az 1956/57. évi kollektív szerződések megkötésének munkáira jellemző, hogy az előző évihez viszonyítva jelentős mértékben javult az ellenőrző és segítő munka a vállalatok felé, amit elősegített az is, hogy a T. B.-ok, valamint a tanácsok vkg. és ipari osztályainak együttműködése szorosabbá vált. Helyes és követendő kezdeményezés volt a he'.yiipar területén, hogy az új szerződés • megkötésénél a fejlettebb vállalatok patronálták az újonnan kötő vállalatokat Az együttes ülés szükségesnek tartja, hogy a T. B., a tanácsi vkg. és ipari osztályok a kollektív szerződések végrehajtása érdekében még szorosabbra fűzzék kapcsolataikat, és időnkánt közösen értékeljék területükön a szerződések végrehajtását. Komoly eredménye az 1956/57. évre kötött kollektív szerződéseknek, hpgy tartalmi színvonalban felülmúlják az eddigi kollektív szerződéseket. Ez megmutatkozik abban, hogy a vállalások konkrét intézkedéseket tartalmaznak azokra a feladatokra, amelyek elősegítik a termelési és műszaki problémák megoldását. Jelentős eredmény továbbá az, hogy a kollektív szerződések nem tartalmaznak olyan vállalásokat, amelyek végrehajtásához nincs meg a megfelelő biztosíték. Az együttes ülés megállapította, hogy jelentősen emelkedett a dolgozók érdeklődése a kollektív szerződések iránt. Ez megmutatkozik abban, hogy Igen sok javaslatot tettek A javaslatok jó része a szerződésekbe bekerült. Azonban sok olyan javaslat is elhangzott a dolgozók részéről, amelyek részben anyagi fedezet hiányában, másrészt a rendeletekkel való ellentétességüknél fogva nem voltak beépíthetők. Az eddigi munka során komoly hiba volt, hogy sem a szakszervezet, sem a vállalat nem fordított kellő figyelmet a kollektív szerződéseknél fel nem használható, de egyébként jó javaslatok más területen való felhasználására. Ezért szükséges, hogy a T. B.-ok és a tanácsi vkg., valamint az ipari osztályok közösen gyűjtsék össze a fel nem használt jó javaslatokat és annak