Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 35. szám

443 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám illetve prémiumos időbér-rendszerben foglalkoztatott dolgozók alapbérét 600.— forintra kell felemelni. A hivatkozott határozatok értelmében a béremelést úgy kell végrehajtani, hogy az érintett dolgozók a június hónapra vonatkozó bérek elszámolásával egyidejűleg, tehát a júliusi bérfizetéskor a bérkiegészítés összegét is megkapják. Az idézett határozatok végrehajtásával kapcsolatos munkabéreiszámolási leendőket az alábbiakban szabályozzuk: A béralapellenőrzés alá vont vállalatok (állami gazdaságok, gépállomások kivételével) és szövetkezetek az illetékes bankfióknál beszerezhető formanyomtatvány felhasználásával a béremelésre felhasznált összegről, valamint az ezen a címen érintett dolgozók számáról állománycsoportonkinti bontásban és összesítve kötelesek kimutatást készíteni. A kimutatást a június havi béralapok elszámolásával kapcsolatos munkabérigénylési kimutatással egyidejűleg kell az illetékes bankfiókhoz benyújtani. A bankfiókok e kimutatás nélkül a június havi munkabérigénylést nem fogadják el. Amennyiben a vállalat állományában nincs olyan dolgozó, akinek bérét a minisztertanácsi határozat értelmében fel kellene emelni, a vállalatnak ezt a körülményt a munkabérigénylési kimutatás első oldalának jobb-felső sarkában fel kell tüntetnie. A bérrendezés címén folyósított összegek a vállalatok béralapja terhére kerülnek kifizetésre, tehát a munkabérigénylési kimutatás (Pénzig. M/67, sz. nyomtatvány) 8. sz. rovatában (ténylegesen számfejtett munkabér) feltüntetett összegnek a béremelés összegét is taralmaznia kell. A bankfiókok a vállalatok esetleges béralaptúllépésének összegét a bérrendezés címén kifizetett összeggel csökkentik. A fenti szabályozás esak a június havi bérek végelszámolására vonatkozik. MAGYAR NEMZETI BANK Tájékoztató az elemi károk alapján a termény- és borbeadási kötelezettség mérséklésével kapcsolatos eljárásról. (81.030,1956. sz.) Az elemi károk megállapítására és ennek alapján a termény- ós borbeadási kötelezettség mérséklésére a Minisztérium ebben az évben sem ad ki külön utasítást. Ezért a termény- és borbeadási kötelezettségnek elemi kár alapján történő mérséklésével kapcsolatos eljárásnál ez évben is a 726.456/1954. Bgy. M. sz. utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni. (Az utasítás megjelent: 1955. év június 18-án a Begyűjtési Értesítő 26. számában.) Azt, hogy a 726.456/1954. Bgy. M. sz. utasítás érvényben van, a termelők tudomására kell hozni. A 726.456/1954. Bgy. M. sz. utasítás végrehajtásúval kapcsolatban felmerült egyes problémák egyöntetű és helyes rendezése érdekében az alábbiakat közöljük: a) Jég- és vízkár bejelentéseket — ab) alattiak kivételével — kizárólag lábonálló termésre, illetve le nem szüretelt szőlőre szabad elfogadni. Ha az időjárás miatt a gabona, illetve az őszi kapások betakarítása és a szőlő szüretelése esetleg eltolódik, a víz- és jégkár bejelentéseket a kár keletkezését követő 5 napon belül a kárbejelentések végső halárideje után is. legkésőbb azonban a betakarítás (aratás, szüret) megkezdéséig el lehet fogadni. b) Azokban az esetekben, amikor huzamosabb ideig tartó vízkár (talajvíz) miatt szántóterületeken beadás körébe tartozó növényt már egyáltalán nem lehetett elvetni, a 726.456/1954. Bgy. M. sz. utasítás rendelkezéseinek helyes értelmezésével a kárbecslés alapján a terménybeadási kötelezettségből a károsult területre arányosan eső részt teljes egészében törölni kell. A fennmaradó kötelezettség teljesítésére a helyettesítés szabályainak megfelelő helyettesítést kell megengedni. c) A 23/1956. (Bgy. E. 13.) Bgy. M. sz. utasítás egységesen szabályozta a begyűjtési megbízottak és a hivata* lok összes adatszolgáltatási kötelezettségét, így az elemi kár címén adott mérséklések jelentését is. Ezért á 726.456/1954. Bgy. M. sz. utasítás 4. § (5) bekezdésében előírt jelentéseket nem kell a Terménybegyűjtési Főosztály részére megküldeni, hanem a 23, 1956. Bgy. M. szí utasítás szerint kell eljárni. TERMÉNYEEGYÜJTÉSI FÖOSZTALYj Tájékoztató az 1956. évi cséplés lebonyolításáról és a cséplési rendelet egyes rendelkezéseinek helyes végrehajtásáról. - Az 1956. évi gabonacséplést, a cséplési eredmények nyilvántartásbavételét és a cséplés ellenőrzését az elmúlt évben megjelent 12/1955. (VI. 16.) F. M. számú rendelet szerint kell végrehajtani. A rendelet megjelenése óla a felmerült egyes kérdések tisztázása és helyes végrehajtása érdekében az alábbi tájékoztatót adjuk: L Bükkönyüs gabona nyilvántartásbavéiele. [Cséplési rendelet 10. § (3) bekezdés.] Takarmánykeverékes gabona cséplése esetén a begyűjtési előadó a cséplési naplóba ne a cséplési eredményJapon feltüntetett végösszeget jegyezze fel, hanem a takarmánymagra vonatkozó százalék alapján kiszámított gabonamennyiséget. (PL: ha a takarmánykeverékes gabona súlya 10O0 kg és a jegyzet rovat szerint a takarmánymag mennyisége ÍQ%i a cséplési naplóba a gabona súlyaként 600 kg-ot kell feljegyezni.) Ugyanígy kell eljárni a vetésterület bejegyzésénél. Ha tehát a takarmánykeverékes gabona vetésterülete pl; 1 hold és 400 négyszögöl, (tehát 2OO0 négyszögöl)" és a keverékesség aránya 40%, úgy a gabona vetésterületeként 1200 négyszögölet kell feltüntetni. 2. Az aralórész elszámolása. [Cséplési rendelet 15. § (3) és (4) bek.] A gabonatermésből az aratórészt csak a cséplés helyén és csak abban az esetben lehet a cséplési eredménylapon elszámolni, ha a termelő az 1—113/1954. M. T. E. számú utasításnak megfelelően a gabona aratására június hó 30-ig írásban szerződést kötött, (megjelent a Mezőgazdasági Értesítő 1954. évi 24. szamában és a Helyi Tanácsok Közlönye 1954. évi 39. számában) s ezt a szers5dést a termelő lakhelye szerint illetékes községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta. 3. A más kézségben lakó termelők cséplési eredményei* nek árjelentése. [Cséplési rendelet 22. § (4) bekezdése] A cséplési adatok árjelentésére az 1954. évi cséplési naplót is fel lehet használni. Az 1S54. évi cséplési naplót két példányban kell kiállítani és valamennyi rovatát ki kell tölteni. A nyomtatvány felső rászán kell feltüntetni a címzett községet (a termelő lakhelyét), az első részén pedig az elküldő községet (a cséplés helyét). A termelő nevét annak a gabonának rovatába kell beírni, amelyik üresen marad. Ilyen esetekben a cscplőgéprészt a megküldött kimutatás alapján kell a termelő lakóhelyén °a termelő nyilvántartási lapjára felvezetni és beadási kötelezettségként előírni. A járási begyűjtési hivatalok a cséplés ideje alatt a cséplési eredménylapok lakóhely rovata alapján ellenőrizni kötelesek, hogy a begyűjtési megbízottak a más községben lakó termelők cséplési eredményeit a termelő lakóhelyére átjelentették-e.