Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 34. szám

438 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 34. szám. (2) Nem tartoznak az (1) bekezdés alá az előirányzalos folyószámlarendben gazdálkodó szervek közű] azok, amelyeknek a Pénzügyminisztérium engedélyt ad vagyonbiztosítási szerződés kötésére. (3) A jelen utasítás intézkedései nem terjednek ki azokra a biztosítási szerződésekre, amelyeknek tárgya: a) az export-import szállítmányoknak bel- és külföldi útvonalakon fuvarozás közben bekövetkezhető károk esetére való biztosítása, . b) a duna-tengerjáró hajók hajótestének, továbbá a Magyar Nemzeti és Szabadkiköloben tároló, valamint a folyami áruszállítás tárgyát képező tranzit áruknak a biztosítása. 2. § Az állami költségvetés terhére kell megtéríteni a) a tűz és betörés (rablás) folytán előállott tényleges és megállapítható károkat, b) a gépjarműszavatossági károknt c) az állami gazdaságok, célgazdaságok stb. (a továbbiakban: gazdaságok) elemi kárait [3. § (4) bek.], ha az említett károk az állami szervek vagyontárgyaiban, illetőleg az ingatlankezelő vállalatok kezelésébe vett ingatlanokban, az állami kezelésbe vett erdőkben, valamint olyan idegen vagyontárgyakban következtek be, amelyekért az állami szervek felelősségei tartoznak. 3. §. (1) A tűzkárok közé tartoznak a villámcsapás vagy robbanás folytán keletkezett károk akkor is. ha a villám vagy robbanás nem okozott tüzet Nem tartoznak ide azok a károk, amelyeket elektromos áram a vezetékekben vagy a készülékekben okoz, továbbá az olyan pörkölödési és kiégési károk, amelyek lqng nélkül keleíkeitek, végül amelyeknek oka öngyulladás, erjedés, befülledés vagy más vegyi folyamat. A kártérítés kiterjed a vagyontárgy oltása vagy mentése folytán keletkezett károkra is, ha ezek a teendők a kár csökkentése érdekében szükségesek voltak. Kiterjed továbbá a kártérítés a bontás, romeltakarítás, állványozás, dúcolás és ideiglenes telő költségeire is. (2) Betörés (rablás) folytán kele'kezett kárnak azt a kárt kell tekinteni, amelynél a tettes a vagyontárgy eltulajdonítása céljából a) a vagyontárgy elhelyezésére szogláló helyiség bejáratát álkulccsal, vagy egyéb eszközzel, illetőleg jogellenesen birtokba vett kulccsal nyitja fel. b) erőszakosan behatol, vagy bemászik, c) rablást követ el. (3) A pénzkészlet csak az állami szerveknél az erre vonatkozó rendelkezések alapján tartható mennyiségben esik kártérítés alá és az üzem zárása után kizárólag akkor, ha elhelyezésénél a felügyeleti hatóság által előírt biztonsági rendszabályokat betartották Kártérítés jár akkor is, ha a pénzkészletet a szállításával megbízott dolgozótól rabolják el, feltéve hogy a biztonsági rendszabályokat megtartották. A kártérítés kiterjed a vagyontárgyakban a betöréssel (rablással) kapcsolatban keletkezett mindennemű rongálásra is. (4) Gépjárműszavatossági károk azok, amelyekért a gépjármű tulajdonosa, illetőleg üzembentartója személyek sérülése vagy halála, továbbá vagyontárgyak megrongálódása vagy megsemmisülése esetén kártérítéssel tartozik, ideértve az idegen tulajdont képező szállítmányban a jármű balesete folytán keletkezett károkat is. (5) A jelen utasítás alkalmazása szempontjából elemi kárnak kell tekinteni a) a fagykárt, amely a vetésekben téli kifagyás, felfagyás, őszi és tavaszi elfagyás miatt, gyümölcsösben és szőlőben pedig a termőrügyet, virágot, gyümölcsöt ért fagy miatt következik be, b) a jégkárt, amely a lábonálló, illetőleg leszedet len termésben jégverés miatt állt elő, c) a vízkárt, amelyet árvíz vagy belvíz okoz a vetésben, továbbá a lábonálló, illetőleg leszedetlen, valamint a learatott, illetőleg leszedett termésben, végül az egyéb forgóeszközökben, d) a rizsvetésekben barnulásos megbetegedés (bruzone) miatt bekövetkezett károsodást. 4. § Nem tartoznak a 2. §-ban megjelölt megtérítés alá: a) az 10ua íonntol mes nem haladó tuz és betörés (rablás) lol.ytán előállott karok, b) az eseményenként 50(10 forintot meg nem haladó elemi karok, c) azok a káiok, amelyeknek fedezésére az 1. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak értelmében biztosítási szerződés köthető, d) a közlekedés- és postaügyi miniszter főfelügyelete alatt álló vasúti vállalatok és a postaüzem összes kárai, valamint az autóközlekedési vállalatok gépjármű szavatossági karai, e) a tanácsok felügyelete alatt álló közlekedési és fuvarozási vállalatok, valamint a csak meghatározott állami szervek rendelkezésére álló és bizonyos fajú termékek szállítására hivatott (u. n. céliuvarozó) vállalatok gepjáxműsz4v.a.tos£ági kárai. 5 §• (1) A 2. §-ban meghatározott esetekben a kárrendezési eljárást mind a károk megállapítása, mind a kártérítések elszámolása tekintetében a Pénzügyminisztérium Biztosítási Főigazgatósága (a továbbiakban: Főigazgatóság) végzi. A Főigazgatóság az egyes kárrendezési cselekmények elvégzését az Állami Biztosító szerveire bízhatja. (2) Az állami szervek a 2. §-ban megjelölt káraikat a jelen utasításban szabályozott módtól .'itérően nem rendezhetik, a kárösszaget másként el n< .n számolhatják. (3) Az állami szervek a költségvetési térítés alá tartozó tűz-, betörés (rablájs)- és gépjárműszavatoseégi káreseteiket legkésőbb 8 r^ap alatt a Főigazgatóságnak, a gazdaságok elemi káraikat a kár bekövetkeztétől számított 36 órán beiül a Főigazgatóságnak, valamint irányító termelési igazgatóságuknak bejelenteni kötelesek. (4) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés megszegése, valamint a kárbejelentés elmulasztása vagy késedelme esetében a Főigazgatóság erről a körülményről a mulasztó állami szerv felügyeleti hatóságát értesíti. A Főigazgatóság megbízottjai útján az állami ezerveknél azok főfelügyelet! hatóságának előzetes hozzájárulásával jogosult ellenőrizni a tűz- és betöréskárok megelőzésére tett intézkedéseket és azok mikénti végrehajtását. Az ellenőrzés, valamint a kárrendezés forán a kármegelőzési intézkedések terén tapasztalt hiányosságokat a Főigazgatóság az állami szerv felügyeleti hatóságával közli és a szükségesnek tartott intézkedésekre javaslatot tesz. A Főigazgatóság közléseire kiadott rendelkezésekről a felügyeleti hatóság a Főigazgatóságot értesíti. A Főigazgatóság szükség ese'én köteles a tapasztalt mulasztásokra vagy hiányosságokra az Állami Ellenőrzés Minisztériumának figyelmét is felhívni. 9. 8(1) A káresettel kapcsolatos államigazgatási, döntőbizottsági vagy polgári bírói eljárásban az állami szerveket a Főigazgatóság megbízottja képviseli, hacsak minisztérium vagy országos hatáskörű szerv a képviseletéről maga nem kíván gondoskodni. Ebben az esetben az eljárás befejeztével annak eredményéről a Főigazgatóságot értesíteni kell. (2) A Főigazgatóság megbízottja jogosult gépjárműszavatossági kárral kapcsolatban az állami szerv dolgozójának képviseletét a polgári perben, valamint védelmét az ellene indult büntető eljárásban felkérésére ellátni, kivéve ha érdekellentét áll fenn. A Főigazgatóság jogosult a büntető eljárásban a terhelt részére védő kiküldését megtagadni, de erről az érdekelteket köteles olyan időben értesíteni, hogy joghátrányuk ne származzék és más jogi képviseletről gondoskodhassanak. Több érdekellentétben álló terhelt közül a Főigazgatóság a hatáskörébe tartozó bármelyik terhelt védelmének ellátását választhatja. Az állami szerv dolgozója mint terhelt jogosult a Főigazgatóság által kirendelt védő igénybevételét mellőzni és más védőt választani. (3) A Főigazgatóság az állami szerv dolgozójának kép» viseletét, illetőleg védelmét megtagadni köteles abban az