Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 34. szám

438 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 34. szám. (2) Nem tartoznak az (1) bekezdés alá az előirányzalos folyószámlarendben gazdálkodó szervek közű] azok, ame­lyeknek a Pénzügyminisztérium engedélyt ad vagyonbiz­tosítási szerződés kötésére. (3) A jelen utasítás intézkedései nem terjednek ki azokra a biztosítási szerződésekre, amelyeknek tárgya: a) az export-import szállítmányoknak bel- és külföldi útvonalakon fuvarozás közben bekövetkezhető károk ese­tére való biztosítása, . b) a duna-tengerjáró hajók hajótestének, továbbá a Magyar Nemzeti és Szabadkiköloben tároló, valamint a folyami áruszállítás tárgyát képező tranzit áruknak a biztosítása. 2. § Az állami költségvetés terhére kell megtéríteni a) a tűz és betörés (rablás) folytán előállott tényleges és megállapítható károkat, b) a gépjarműszavatossági károknt c) az állami gazdaságok, célgazdaságok stb. (a továb­biakban: gazdaságok) elemi kárait [3. § (4) bek.], ha az említett károk az állami szervek vagyontárgyai­ban, illetőleg az ingatlankezelő vállalatok kezelésébe vett ingatlanokban, az állami kezelésbe vett erdőkben, vala­mint olyan idegen vagyontárgyakban következtek be, amelyekért az állami szervek felelősségei tartoznak. 3. §. (1) A tűzkárok közé tartoznak a villámcsapás vagy rob­banás folytán keletkezett károk akkor is. ha a villám vagy robbanás nem okozott tüzet Nem tartoznak ide azok a károk, amelyeket elektromos áram a vezetékek­ben vagy a készülékekben okoz, továbbá az olyan pörkö­lödési és kiégési károk, amelyek lqng nélkül keleíkeitek, végül amelyeknek oka öngyulladás, erjedés, befülledés vagy más vegyi folyamat. A kártérítés kiterjed a vagyon­tárgy oltása vagy mentése folytán keletkezett károkra is, ha ezek a teendők a kár csökkentése érdekében szüksé­gesek voltak. Kiterjed továbbá a kártérítés a bontás, romeltakarítás, állványozás, dúcolás és ideiglenes telő költségeire is. (2) Betörés (rablás) folytán kele'kezett kárnak azt a kárt kell tekinteni, amelynél a tettes a vagyontárgy el­tulajdonítása céljából a) a vagyontárgy elhelyezésére szogláló helyiség bejá­ratát álkulccsal, vagy egyéb eszközzel, illetőleg jogellene­sen birtokba vett kulccsal nyitja fel. b) erőszakosan behatol, vagy bemászik, c) rablást követ el. (3) A pénzkészlet csak az állami szerveknél az erre vo­natkozó rendelkezések alapján tartható mennyiségben esik kártérítés alá és az üzem zárása után kizárólag akkor, ha elhelyezésénél a felügyeleti hatóság által előírt biz­tonsági rendszabályokat betartották Kártérítés jár akkor is, ha a pénzkészletet a szállításával megbízott dolgozó­tól rabolják el, feltéve hogy a biztonsági rendszabályo­kat megtartották. A kártérítés kiterjed a vagyontárgyak­ban a betöréssel (rablással) kapcsolatban keletkezett min­dennemű rongálásra is. (4) Gépjárműszavatossági károk azok, amelyekért a gépjármű tulajdonosa, illetőleg üzembentartója személyek sérülése vagy halála, továbbá vagyontárgyak megrongá­lódása vagy megsemmisülése esetén kártérítéssel tarto­zik, ideértve az idegen tulajdont képező szállítmányban a jármű balesete folytán keletkezett károkat is. (5) A jelen utasítás alkalmazása szempontjából elemi kárnak kell tekinteni a) a fagykárt, amely a vetésekben téli kifagyás, felfa­gyás, őszi és tavaszi elfagyás miatt, gyümölcsösben és szőlőben pedig a termőrügyet, virágot, gyümölcsöt ért fagy miatt következik be, b) a jégkárt, amely a lábonálló, illetőleg leszedet len termésben jégverés miatt állt elő, c) a vízkárt, amelyet árvíz vagy belvíz okoz a vetésben, továbbá a lábonálló, illetőleg leszedetlen, valamint a le­aratott, illetőleg leszedett termésben, végül az egyéb for­góeszközökben, d) a rizsvetésekben barnulásos megbetegedés (bruzone) miatt bekövetkezett károsodást. 4. § Nem tartoznak a 2. §-ban megjelölt megtérítés alá: a) az 10ua íonntol mes nem haladó tuz és betörés (rab­lás) lol.ytán előállott karok, b) az eseményenként 50(10 forintot meg nem haladó ele­mi karok, c) azok a káiok, amelyeknek fedezésére az 1. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak értelmében biztosítási szerző­dés köthető, d) a közlekedés- és postaügyi miniszter főfelügyelete alatt álló vasúti vállalatok és a postaüzem összes kárai, valamint az autóközlekedési vállalatok gépjármű szava­tossági karai, e) a tanácsok felügyelete alatt álló közlekedési és fu­varozási vállalatok, valamint a csak meghatározott ál­lami szervek rendelkezésére álló és bizonyos fajú termé­kek szállítására hivatott (u. n. céliuvarozó) vállalatok gepjáxműsz4v.a.tos£ági kárai. 5 §• (1) A 2. §-ban meghatározott esetekben a kárrendezési eljárást mind a károk megállapítása, mind a kártérítések elszámolása tekintetében a Pénzügyminisztérium Biztosí­tási Főigazgatósága (a továbbiakban: Főigazgatóság) végzi. A Főigazgatóság az egyes kárrendezési cselekmények el­végzését az Állami Biztosító szerveire bízhatja. (2) Az állami szervek a 2. §-ban megjelölt káraikat a jelen utasításban szabályozott módtól .'itérően nem ren­dezhetik, a kárösszaget másként el n< .n számolhatják. (3) Az állami szervek a költségvetési térítés alá tartozó tűz-, betörés (rablájs)- és gépjárműszavatoseégi kárese­teiket legkésőbb 8 r^ap alatt a Főigazgatóságnak, a gazda­ságok elemi káraikat a kár bekövetkeztétől számított 36 órán beiül a Főigazgatóságnak, valamint irányító terme­lési igazgatóságuknak bejelenteni kötelesek. (4) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés megszegése, valamint a kárbejelentés elmulasztása vagy késedelme esetében a Főigazgatóság erről a körülményről a mu­lasztó állami szerv felügyeleti hatóságát értesíti. A Fő­igazgatóság megbízottjai útján az állami ezerveknél azok főfelügyelet! hatóságának előzetes hozzájárulásával jogo­sult ellenőrizni a tűz- és betöréskárok megelőzésére tett intézkedéseket és azok mikénti végrehajtását. Az ellen­őrzés, valamint a kárrendezés forán a kármegelőzési in­tézkedések terén tapasztalt hiányosságokat a Főigazga­tóság az állami szerv felügyeleti hatóságával közli és a szükségesnek tartott intézkedésekre javaslatot tesz. A Főigazgatóság közléseire kiadott rendelkezésekről a fel­ügyeleti hatóság a Főigazgatóságot értesíti. A Főigazga­tóság szükség ese'én köteles a tapasztalt mulasztásokra vagy hiányosságokra az Állami Ellenőrzés Minisztériumá­nak figyelmét is felhívni. 9. 8­(1) A káresettel kapcsolatos államigazgatási, döntőbi­zottsági vagy polgári bírói eljárásban az állami szerve­ket a Főigazgatóság megbízottja képviseli, hacsak minisz­térium vagy országos hatáskörű szerv a képviseletéről maga nem kíván gondoskodni. Ebben az esetben az el­járás befejeztével annak eredményéről a Főigazgatóságot értesíteni kell. (2) A Főigazgatóság megbízottja jogosult gépjárműsza­vatossági kárral kapcsolatban az állami szerv dolgozójá­nak képviseletét a polgári perben, valamint védelmét az ellene indult büntető eljárásban felkérésére ellátni, ki­véve ha érdekellentét áll fenn. A Főigazgatóság jogosult a büntető eljárásban a terhelt részére védő kiküldését megtagadni, de erről az érdekelteket köteles olyan időben értesíteni, hogy joghátrányuk ne származzék és más jogi képviseletről gondoskodhassanak. Több érdekellentétben álló terhelt közül a Főigazgatóság a hatáskörébe tar­tozó bármelyik terhelt védelmének ellátását választhatja. Az állami szerv dolgozója mint terhelt jogosult a Fő­igazgatóság által kirendelt védő igénybevételét mellőzni és más védőt választani. (3) A Főigazgatóság az állami szerv dolgozójának kép­» viseletét, illetőleg védelmét megtagadni köteles abban az

Next

/
Thumbnails
Contents