Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 34. szám

34. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 439 asetben, ha a nyomozati adatok alapján megállapítható, hogy a kárt a dolgozó a közlekedésrendészeti szabályok megszegésével, bármilyen mennyiségű szeszesital fogyasztása után, gondatlanságból, vagy engedély nélküli fuvar közben idézte elő. Ha a felsorolt körülmények valamelyikére csak a bírói eljárás során merülnek fel adatok, a Főigazgatóság megbízottja a képviseletet, illetőleg a védelmet a fennálló jogszabályok szerint mondja fel. 7. §• Az állami szervek a káresemény bekövetkezése után a kár csökkentése és a további kár elhárítása érdekében kötelesek mindent megtenni. A kár színhelyén a kár bekövetkezésével létesült állapotot lehetőleg a kárfelvételi eljárásig meg kell őrizni és csupán a kár csökkentése érdekében szükséges változtatásokat szabad megtenni. A Főigazgatóság a szükséges iratok kézhezvételétől, illetőleg gépjárműszavatossági kárigény esetén a felelősségnek jogalap és összegszerűség szempontjából való tisztázódásától számított 15 napon belül köteles a kártérítés öszszegét átutalni, vagy arról igazolást kiadni [9. § (1) bek.]. A károsult köteles a kár helyszíni megállapítását lehetővé tenni, azt elősegíteni és e célból minden adatot, iratot a Főigazgatóságnak vagy megbízottjának rendelkezésére bocsátani. 8 | A tűz-, betörés- és gépjárműszavatossági kárbejelentéseknek tartalmazYiiok kell a káresemény helyének és időpontjának megjelölését, a káresemény rövid leírását, a kár hozzávetőleges terjedelmének és a kártszenvedett tárgyaknak a megjelölését, a bizonyítékokat (tanuk neve és lakcíme, okiratok stb.), a káreset lefolyására, okaira, valamint következményeire vonatkozó teljes és részletes felvilágosítást Az állami szervek Kötelesek a káresetet az illetékes hatóságoknak is bejelenteni, az eljáró hatóságokat megnevezni és a bejelentések ügyszámát a Főigazgatósággal közölni. Kötelesek továbbá az eljáró hatóságok határozatait, valamint a Főigazgatóság által bekért iratokat ennek haladéktalanul megküldeni és az összes szükséges felvilágosításokat megadni. Mindezek a kötelezettségek akkor is fennállanak, ha a Főigazgatóság a káresetről egyéb úton szerez tudomást és az elmulasztott kárbejelentésre az állami szervet felhívja. A kárbejelentést az előírt határidőn belül akkor is meg kell tenni, ha a fent felsorolt összes adatok még nem állnak rendelkezésre. Ilyen esetben a hiányzó adatot utólag kell közölni, 9. §. (1) A tűz- és betöréskár felvételéről és megállapításáról a Főigazgatóság megbízottjának jegyzőkönyvet kell készíteni. Dologi károknál a térítés alapja az avult érték, áruknál azonban az önköltségi érték (beszerzési ár, haszon és káló nélkül). Forgóeszközben keletkezett kár megtérítése az állami szerv részére átutalással történik. Állóeszközben bekövetkezett kár megállapításáról a Főigazgatóság könyvleírás és beruházási póthitel céljára igazolást ad ki. Tűzkáresettel kapcsolatos oltás, mentés és romeltakarítás költségeit, valamint a betöréssé] (rablással) kapcsolatos rongálási károkat és költségeket mint forgóeszközben keletkezett kárt kell megtéríteni. Sürgős esetben kártérítési előleg kiutalásának, illetőleg előzetes igazolás kiadásának is helye van. (2) A gépjárműszavatossági kárt arra tekintet nélkül kell bejelenteni, hogy a károsult támaszt-e kártérítési igényt vagy sem. A Főigazgatóság előzetes jóváhagyása nélkül a kártérítési kötelezettséget elismerni, a károsulttal tárgyalásokat folytatni vagy egyezséget kötni nem szabad. Gépjárműszavatossági károkat a kártokozó állami szerv polgári jogi kötelezettségének fennállása és mértéke szerint kell megállapítani. Ezekben a kárügyekben a Főigazgatóság, illetőleg megbízottja a károsulttal közvetlen tárgyalást folytathat, vele a kártokozó állami szerv meghallgatása után egyezséget köthet és a megállapított kárösszeget közvetlenül a károsultnak kifizetheti. Ezek a rendelkezések azonban károsultnak nem adnak jogot arra, hogy igényét közvetlenül a Főigazgatósággal szemben érvényesíthesse. A közvetlen kártérítésről a kártokozó állami szervet nyilvántartásba vétel, illetőleg könyvelésén történő átvezetés végett a kifizetéssel egyidejűleg értesíteni kell. Gépjárműszavatossági kárral kapcsolatos, jövőben esedékessé váló járadék fizetési kötelezettségét a Főigazgatóság az Országos Nyugdíjintézet útján teljesíti. Amennyiben az így folyósított járadék mellett — a baleset alapján — az Országos Nyugdíjintézet a járadékosnak a társadalombiztosítási nyugdíjra vonatkozó rendelkezések alapján is folyósít ellátást, akkor ez utóbbi ellátás bármilyen változásáról a Főigazgatóságot 8 napon belül értesíteni köteles; a Főigazgatóság további intézkedéséig az Országos Nyugdíjintézet csak a változás előtt fizetett havi összegeket folyósíthatja. 10 §. A jelen utasítás a gazdaságok tekintetében csak az elemi károk megállapításáról és elszámolásáról intézkedik. A gazdaságok egyéb köteezettségeire nézve a fennálló jogszabályok az irányadók A megállapított kártérítési összegek elszámolásával kapcsolatos számviteli eljárásokról külön utasítás in'ézkcci. k. A jelen utasításban fel nem sorolt esetekben (rovarkár, hőguta, aszály stb.) a gazdaságoknak elemi kárt eliz<.mnini nem szabad. Az állóeszközöket ért elemi károk he'.j'rsállítása a 2300—101/ 1933. (Tg. É. XII. 10.) O. T. sz. utasítás értelmében beruházási hitelkeretek terhére tör'cmk 11. §. (1) Elemi kár esetén meg kell téríteni mindazokat a többletköltségeket, amelyek az elemi kár következtében elvégzendő munkák miatt szükségessé váltak, továbbá azt a hozamkiesést, amely a károsodott területen az elemi kár nélkül a kár bekövetkezésének időp*ontjában ténylegesen várható termés és az elemi kár után megmaradó tényleges termés köpött mutatkozik. Az elemi kár összegszerű megállapításánál az elmaradt betakarítási és értékesítési költségeket, amelyek a hozamkiesés miatt nem merülnek fel, a kárt csökkentő tényezőként figyelembe kell venni. (2) Olyan elemi kár esetén, amikor a növény klszántása válik szükségessé, a kártérítés összege: a szántási, vetési, ápolási munkák költége. vetőmag, munkabér, segédüzemágak szolgáltatásai. A kártérítés összegét legfeljebb az elvégzett munkák norma szerinti értékével lehet figyelembevenni. Az így kiszámított közvetlen köl 1 bégekhez — a kártszenvedett ágazatnál üzemtervben adódó százalékos arányban — hozzászámíthatok az általános költségek. Kárnak kell továbbá tekinteni az elemi kár megelőzésére, elhárítására, illetve hatásának csökkentésére tett intézkedések költségeit is. (3) A hozamkiesést elszámoló áron kell értékelni. Az előző bekezdés szerint a kárösszeg megállapításánál figyelembe veendő költségténye7őkct a gazdaságok jóváhagyott üzemi tervében szereplő normatívák alapján kell alkalmazni. 12. § (1) Elemi kár esetén a gazdaság igazgatója, foagronómusa és főkönyvelője haladéktalanul köteles előzetes kárjelentést készíteni. A kárjelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia: A) az elemi kár megnevezése, bekövetkezésének időpontja és annak közelebbi körülményei, b) az elemi kár által sújtott terület körülírása és a növényféleségek megnevezése. c) az elemi kár mértéke és a kár előrelátható összege, d) a károsodott növényféleséget a gazdaság véleménye szerint ki kell-e szántani. (2) Ha a károsodott növényféleséget előreláthatólag ki kell szántani, a kárbejelentést követően a gazdaság főkönyvelője köteles a számvitelből megállapítani mindazon költségeket, amelyek ezzel a növényféleséggel kppcsolatban merültek fel. (3) A kárielentést 3 példányban kell kiállítani és annak egyik példányát az elemi kár bekövetkeztétől számított 36 órán belül az irányító termelési igazgatóságnak, másik példányát pedig a Főigazgatóságnak kell megküldeni.