Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 32. szám

414 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 32. szám. lenekkel, rendbontókkal, a társadalmi tulajdon megkárosítóival szemben a felelősségrevonás eddiginél hatékonyabb módszerei kialakítása érdekűben — a társadalmi bíróságok nevelöhatásaként — a becsületes dolgozók által olyan légkör kialakítását tartják szükségesnek, amely hozzájárul a dolgozóknak a munkafegyelemre, a szocialista együttélés követésére való neveléséhez. Ennek érdekében a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa az alábbiakat határozza: I. A társadalmi bíróságok megszervezése. 1. Minden olyan vállalatnál (üzemnél, telepnél) — a MÁV-ot és üzemi vállalatait kivéve —, ahol az egy városban (községben) foglalkoztatott állandó dolgozók száma a háromszáz főt eléri vagy meghaladja, társadalmi bíróságokat kell létrehozni. A miniszter a szakszervezettel egyetértésben háromszáz dolgozónál kevesebbet foglalkoztató vállalatoknál is engedélyezheti társadalmi bíróság alakítását. 2. A társadalmi bíróságok megszervezése, irányítása és ellenőrzése a szakszervezetek feladata. 3. A dolgozók létszámától függően a vállalatoknál 10—25 tagú társadalmi bíróságokat kell választani. A társadalmi bíróságok tagjait a dolgozók választják meg. A megválasztás egy évre szól. A társadalmi bíróságok megválasztásának módját a Szakszervezetek Országos Tanácsa határozza meg. 4. A társadalmi bíróságok tagjainak lehetőleg azokat az élenjáró, példamulató dolgozókat kell megválasztani, akik már hosszabb ideje dolgoznak a vállalatnál, továbbá akik tanácstagok vagy népi ülnökök, illetve népi ülnökök voltak. A társadalmi bíróságok tagjainak megválasztásánál törekedni kell arra, hogy abban lehetőleg minden munkaterület képviselve legyen. 5. A megválasztott társadalmi bíróság tagjai sorából maga választja meg állandó elnökét és 1—4 elnökhelyettesét. 3. Elnökké és elnökhelyettessé olyan dolgozókat kell választani, akik a bírósági tárgyalások levezetésére alkalmasak. II. A társadalmi bíróságok hatásköre és működése. 7. Társadalmi bíróság elé azokat az ügyeket lehet terjeszteni, amelyek a) a munkafegyelem megsértésével, b) a társadalmi tulajdon megkárosításával, c) a szocialista együttélés szabályainak az üzemen belüli megsértésével, d) a személyi tulajdon ellen az üzemen belül elkövetett cselekményekkel kapcsolatosak. 8. A 7. pontban említett ügyek közül azokat kell társadalmi bíróság elé utalni, amelyek a vállalatnál viszonylag nagyobb számban fordulnak elő, kiemelkedőbbek, illetve amelyeknél a társadalmi bíróság közreműködése a dolgozók kollektívájára különösen nagy nevelőhatással járhat. A 7. d) pont esetében csak a sértett beleegyezésével lehet az ügyel a tár* sadalmi bíróság elé terjeszteni. 9. A fegyelmi ügyet a vállalat igazgatója terjeszti a társadalmi bíróság elé az üzemi bizottsággal egyetértésben. A fegyelmi ügy társadalmj bíró-i ság elé való terjesztése bármely dolgozó kezdeményezésére is történhet. 10. A társadalmi bíróság állandó elnöke az ügy-* nek hozzá való érkezése után megalakítja az ügyben eljáró társadalmi bíróságot és gondoskodik ar^ ról, hogy az ügy a benyújtástól számított 15 napon beiül befejezést nyerjen. * 11. A tárgyaláson háromtagú bíróság jár el. A lárgyalás levezetését vagy maga az állandó elnök látja el, vagy arra az egyik elnökhelyettest jelöli ki. Az állandó elnök jelöli ki a megválasztott bírósági tagok közül a bíróság másik két tagját is. A bíróság tagjait úgy kell kijelölni, hogy azok lehetőleg az eljárás alá vont dolgozót, illetve az ügyet jól ismerjék és közülük lehetőleg az egyik az eljárás alá vont személy közvetlen munkatársa legyen. 12. Az állandó elnök gondoskodik a) az eljárás alá vont dolgozó és b) a tanuk megidézéséről, továbbá c) a tárgyalás tárgyának, helyének és időpontjának megfelelő közhírré téleléről 13. A társadalmi bíróság munkaidőn kívül ülésezik. Ülése nyilvános. 14. Az ülés rendjének biztosítása az eljáró bíró-' ság elnökének feladata. 15. A társadalmi bíróság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. 16. A társadalmi bíróság ügyvitelével kapcsolatos tennivalók ellátásáról (helyiség, jegyzőkönyvvezető, fűtés stb.) a vállalat igazgatója gondoskodik. 17. A társadalmi bíróság tagjai a bíróság munkájában társadalmi munkaként vesznek részt. 18. Törekedni kell arra. hogy az ügyet lehetőleg egy tárgyaláson befejezzék. 19. A tárgyalás%z ügy rövid ismertetésével kez-* dödik. Ezt követően meg kell hallgatni az eljárás alá vont dolgozót. Ha a dolgozó nem jelenik meg, de időben értesítették a tárgyalásról és távolmaradását előzőleg elfogadhatóan nem mentette ki, a tárgyalást távollétében is meg lehet tartani. A tár.gyaláson a dolgozó meghallgatása után ismertetni lehet az ügy szempontjából lényeges okiratokat, tanúkat lehet kihallgatni. Az elnök bárkinek szót adhat a hallgatóság köréből is. Az eljárás befejezése előtt ismét meg kell adni a szót az eljárás alá vont dolgozónak. 20. A tárgyalás során törekedni kell arra, hogy bizonyítékok feltárásával meg lehessen győzni a dolgozót cselekménye helytelenségéről és így a tárgyalás az eljárás alá voiit dolgozó nevelését szolgálja. 21. A társadalmi bíróság határozatát a tárgyaláson ki kell hirdetni és három napon belül írásban is meg kell küldeni a vállalat igazgatójának.