Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)
1956 / 32. szám
32. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 413 temek, az Erdőmérnöki Főiskola és a Gépészmérnöki Főiskola végzett hallgatóinak szakmai gyakorlatáról szóló 45/1954. (VII. 29.) M. T. számú rendelet, a kötelező szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 31/1955. (VI. 5.) M. T. számú rendelet. (2) E rendelet rendelkezéseit a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni .kell. Hegedűs András s. k., a Minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 15/1956. (V. 30.) M. T. számú rendelete a raktárakban és a kereskedelmi üzletekben dolgozók anyagi felelősségéről szóló 98/1952. (X. 19.) M. T. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről. 1- §• A raktárakban és kereskedelmi üzletekben dolgozók anyagi felelősségéről szóló 98/1952. (X. 19.) M. T. számú rendelet (a továbbiakban: R ) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: ,,(4) Ha a körülmények lehetővé teszik, a miniszter a leltárhiányért való felelősséget a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint szabályozhatja olyan esetekben is, amikor a raktárakban vagy üzletekben egy műszak van és az ott dolgozók száma ez ötöt nem haladja meg." 2. §. A R. 4. §na helyébe a következő rendelkezés lép: „4. §. (1) A leltárhiányért való felelősség — a '(2) bekezdésben foglaltak kivételével — az érdekelt dolgozó egy havi munkabére erejéig áll fenn. (2) A dolgozó a leltárhiány teljes összegének megtérítésére kötelezhető, ha a teljes anyagi felelősséget szerződéssel elvállalta vagy ha a bíróság a kezelésére bízott társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt bűnösnek mon. dotta ki. (3) A teljes anyagi felelősség elvállalását szerződésben kikötni csak olyan munkakörben lehet, amelynél biztosítva van, hogy a dolgozó az átvett anyagokat állandóan közvetlen ellenőrzéssel egyedül kezeli. Ezeket a munkaköröket a miniszter a ' szakszervezettel egyetértésben határozza meg. A teljes anyagi felelősség elvállalását csak írásban és csak a munkaviszony megkezdésekor vagy é% anyagi felelősséggel járó munkakör elfoglalásakor lehet kikötni." 3. §. A R. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A (2) bekezdésben említett 30 napos határidő elmulasztása esetén a dolgozó ellen a leltárhiány miatti felelősség nem érvényesíthető. Ebben az esetben a határidő elmulasztásáért felelős dolgozóval szemben a Munka Törvénykönyve végre* hajtási rendelete 191. §-ának (2) bekezdésében fog-* laltak szerint kell eljárni." 4- §• A R. 7. §-a hatályát veszti. 5. §. (1) Jelen rendelet 1956. évi június hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követő legközelebb történt leltári átadástól kell először alkalmazni. (2) A leltárfelvétel és a leltárértékelés módját az illetékes miniszterek szabályozzák. (3) A jelen rendelet hatálybalépésekor felelős munkakörben lévő dolgozók a teljes anyagi felelősség elvállalásáról szóló szerződést a miniszteri vég-* rehajtási utasítás kiadásától számított bárom hónapon belül köthetik meg. Hegedűs András s. k., a Minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 16/1956. (V. 30.) M. T. számú rendelete a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1954. évi 28. számú törvényerejű rendelet végrehajtásaként megjelent 69/1954. (XI. 2.) M. T. számú rendelet kiegészítéséről. 1. §• A dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1954. évi 28. számú törvénverejü rendelet vég-' rehajtásaként megjelent 69/19Í4. (XI. 2.) M. T. számú rendelet 73. § (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: „Ha az üzemi baleset (foglalkozási betegség) bekövetkezéséért való felelősség megállapításával kapcsolatban büntető eljárás nem indult vagy azt megszüntették, a felelősséget a bíróság a poU gári eljárás során jogosult megállapítani." 2. §. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hegedűs András s. k., a Minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának 1.041/1956. (V. 30.) számú határozata a társadalmi bíróságok létrehozásáról és működéséről. A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa szükségesnek tartja, hogy a munkafegyelem megsértése és a társadalmi tulajdon megkárosítása elleni aktív védekezésben a dolgozók minél szélesebb köre vegyen részt. A fegyelmezet-