Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 32. szám

406 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 32. szám sével, illetve gondatlan megrongálásával abban károsodást idéz elő, hat hónaptól két évig terjedhető börtönnel kell büntetni. (2) Ha pedig az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény különösen nagy kárt okozott, a büntetés tíz évig terjedhető börtön." 4. §. Az 1950. évi 24. számú törvényerejű rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek„(1) Ha a 3. § és a 8. § (1) bekezdésében meghatározott bűntett az eset összes körülményeire figyelemmel kisebb súlyú, a büntetés egy évig terjedhető börtön. Ha a bíróság azért nem tartja alkalmazhatónak a jelen bekezdés rendelkezéseit, mert a tettes korábban már társadalmi tulajdon elleni büntettet követett el, az 5. § (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye és a 3., illetőleg a 8. § rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A jelen törvényerejű rendeletben említett társadalmi tulajdon elleni cselekményeket szabálysértésként kell elbírálni, ha annak feltételei fennáltanak és az okozott kár kettőszáz forintot nem halad meg." 5. §. Az 1950. évi 24. számú törvényerejű rendelet a következő rendelkezésekkel egészül ki: „10. §. (1) Ha a jelen törvényerejű rendeletbe ütköző cselekmény a büntetőtörvénykönyv valamely más rendelkezése szerint súlyosabban büntetendő, a büntetést a súlyosabb büntető rendelkezés alapján kell kiszabni. (2) Az (1) bekezdés rendelkezését nem lehet alkalmazni akkor, ha: a) a lopást szolgálatban álló személy annak terhére követte el, akinek szolgálatában áll, b) a tolvaj a lopást házközösségben, vagy közös háztartásban élő személy ellen követte el, végül c) a tolvaj villamosáramot lopott. 11. §. (1) A sértett vállalat (intézmény, szövetkezet stb.) vezetője (igazgatója, fegyelmi hatósága) a büntető feljelentés mellőzésével fegyelmi úton bírálja el a vállalattal (intézménnyel, szövetkezettel stb.) munkaviszonyban álló olyan személynek vagy szövetkezet olyan tagjának a 9. § (1) bekezdése szerint minősülő cselekményét, aki vagyon elleni szándékos bűntett miatt öt éven belül büntetve nem volt és a kár megtérítését vállalta, feltéve, hogy az eset összes körülményeire, különösen az elkövelő egyéniségére tekintettel a fegyelmi úton történő felelősségrevonás is kielégítőnek mutatkozik. Ebben az esetben a büntető eljárás mellőzhető, illetve megszüntethető. (2) A büntető feljelentés mellőzésének nincs helye, ha az elkövetővel szemben az (1) bekezdés rendelkezéseit három éven belül már alkalmazták." 6. §. A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kristóf István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Melléklet az 1956. évi 11. számú törvényerejű, rendeleihez. A társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 24. számú törvényerejű rendeletnek az 1950. évi 39. számú törvényerejű rendelet 6. §-ának (3) bekezdésével és az 1956. évi 11. számú törvényerejű rendelettel módosított, illetőleg kiegészített és egységes szerkezetbe foglalt szövege. Az Alkotmány minden állampolgár kötelességévé teszi a nép vagyonának megvédését és a társadalmi tulajdon megszilárdítását. Ennek a törvényerejű rendeletnek az a célja, hogy a társadalmi tulajdont a büntetőjog fegyvereivel oltalmazza. 1. §. A társadalmi tulajdont, mint a dolgozó nép vagyonát e törvényerejű rendelet értelmében fen kozott büntetőjogi védelem illeti. 2. §. (1) Társadalmi tulajdon az Alkotmány 4. §-a értelmében az állam, a közületek és a szövetke-; zetek vagyona. (2) Társadalmi tulajdonban lévő vagyon ehhez képest az olyan vagyon, amely az állam, az állami vállalat, a szövetkezet vagy más közület tulajdonában van. Társadalmi tulajdonban levő vagyonnak kell tekinteni e törvényerejű rendelet alkalmazása szempontjából az olyan vagyont is, amely az állam, az állami vállalat, a szövetkezet vagy más közület használatában van, illetőleg rendelkezése vagy kezelése alatt áll. r 3. §. Társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy ellopását, elsikkasztását, jogtalan elsajátítását és szándékos megrongálását hat hónaptól öt évig terjedhető börtönnel kell büntetni. Ugyanígy kell büntetni a társadalmi tulajdonban levő vagyonban kárt okozó csalást is. 4. §. A társadalmi tulajdonban lévő vagyon kezelésével vagy gondozásával megbízott azt a személyt, aki helyzetével akár a maga, akár más anyagi érdekében visszaélve, a társadalmi vagyonban károsodást idéz elő, hat hónaptól öt évig terjedhető börtönnel kell büntetni. 5. §. (1) Ha a társadalmi tulajdon ellen elkö-= vetett bűntett különösen nagy kárt okozott, a bün-s telés hat hónaptól tíz évig terjedhető börtön. (2) Hat hónaptól tíz évig terjedhető börtön a büntetés akkor is, ha ugyanaz a személy ismételten követ el a társadalmi tulajdon ellen irányuló bűnteltet, vagy ha a cselekmény elkövetésében bűnszövetkezet két vagy több tagja vesz részt. Ha pedig az ilyen bűntett különösen nagy kárt okozott, a büntetés halálbüntetés. 6. §. A társadalmi tulajdonban lévő vagyontárgy szándékos felgyújtása vagy felrobbantása, valamint különösen nagy kár okozása esetén az ilyen vagyontárgy elrablása is halálbüntetés alá esik.