Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 32. szám

32. szám, TANÁCSOK KÖZLÖNYE 407 7. §. Azt, aki hitelérdemlő tudomást szerez arról, hogy az előző rendelkezések szerint büntetendő bűntett elkövetése készül és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bűntett miatt egy évig terjedhető börtönnel kell büntetni. 8. §. (1) Azt, aki társadalmi tulajdonban lévő vagyonnak felületes, hanyag vagy könnyelmű kezelésével, illetőleg gondatlan megrongálásával abban károsodást idéz elő, hal hónaptól két évig teiv jedhető börtönnel kell büntetni. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény különösen nagy kárt okozott, a büntetés tíz évig terjedhető börtön. 9. §. (1) Ha a 3. §-ban és a 8. § (1) bekezdésében meghatározott bűntett az eset összes körülményeire figyelemmel kisebb súlyú, a büntetés egy évig terjedhető börtön. Ha a bíróság azért nem tartja alkalmazhatónak a jelen bekezdés rendelkezéseit, mert a tettes korábban már társadalmi tulajdon elleni bűntettet követett el, az 5. § (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye és a 3. §, illetőleg a 8. § rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A jelen törvényerejű rendeletben említett társadalmi tulajdon elleni cselekményeket szabály-, sértésként kell elbírálni, ha annak feltélelei fennállanak és az okozott kár kettőszáz forintot nem halad meg. 10. §. (1) Ha a jeleij törvényerejű rendeletbe ütköző cselekmény a büntetőtől vénykönyv valamely más rendelkezése szerint súlyosabban büntetendő, a büntetést a súlyosabb büntető rendelkezés alapján kell kiszabni. (2) Az (1) bekezdés rendelkezését nem lehet alkalmazni akkor, ha a) a lopást szolgálatban álló személy annak terhére követte el, akinek szolgálatában áll, b) a* tolvaj a lopást házközösségben, vagy közös háztartásban élő személy ellen követte el, végül c) a tolvaj villamosáramot lopott. 11. §. (1) A sértett vállalat (intézmény, szövetkezet stb.) vezetője (igazgatója, fegyelmi hatósága) a büntető feljelentés mellőzésével fegyelmi úton bírálja el a vállalattal (intézménnyel, szövetkezettel stb.) munkaviszonyban álló olyan személynek vagy szövetkezet olyan tagjának a 9. § (í) bekezdése szerint minősülő cselekményét, aki vagyon elleni szándékos bűntett miatt öt éven belül büntetve nem volt és a kár megtérítését vállalta, feltéve, hogy az eset összes körülményeire — különösen az elkövető egyéniségére — tekintettel a fegyelmi úton történő felelősségrevonás is kielégítőnek mutatkozik. Ebben az esetben a büntető eljárás mellőzhető, illetőleg megszüntethető. (2)" A büntető feljelentés mellőzésének nincs helye, ha az elkövetővel szemben az (1) bekezdés rendelkezéseit három éven belül már alkalmazták. Minisztertanácsi rendeletek és határozatok A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 14/1956. (V. 30.) M. T. számú rendelete a dolgozók munkaviszonyát érintő egyes kérdések szabályozásáról. 1. §• (1) Az 53/1953. (XI. 28.) M. T. számú rendelet (továbbiakban: Mt. V.) 8. §-a a következőkkel egészül ki: '„Indokolt esetben a miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben eltérő határidőket is megállapíthat." (2) A Mt. V. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Az üzemi gyűlés által megvitatott kollektív szerződést a vállalat igazgatója és az üzemi bizottság elnöke írja alá." 1. §• A Mt. V. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a választott dolgozó alkalmazásához a felügyeleti szerv jóváhagyása szükséges, a dolgozó korábbi munkaviszonya az alkalmazás napjától a jóváhagyás napjáig szünetel, s csak a jóváhagyás esetén szűnik meg. A (2) bekezdés rendelkezései ebben az esetben nem alkalmazhatók." 3. §• A Mt. V. 28. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A darabbérendszerben foglalkoztatott dolgozó személyi besorolását a munkaviszony tartama alatt megváltoztatni csak a következők szerint szabad: a) A dolgozót magasabb személyi kategóriába •csak akkor lehet besorolni, ha legalább hat hónapon keresztül munkaidejének túlnyomó részében a személyi kategóriájánál magasabb kategóriájú munkát végzett és a normát — az'előírt minőség megtartása mellett — legalább százszázalékos mértékben teljesítette. A miniszter egyes szakmákban a magasabb személyi kategóriába való besorolást tanfolyam elvégzéséhez vagy vizsga letételéhez is kötheti. Azokban a technológiai ágakban, illetve munkakörökben, ahol rendszeresített szakmunkásképzés van, a bértarifa ötödik és ennél magasabb kategóriájába történő besorolást minden esetben szakmunkás vizsga letételéhez kell kötni. b) Alacsonyabb személyi kategóriába sorolhatja a vállalat igazgatója a dolgozót, ha személyi besorolásának megfelelő munkánál a normát vagy a minőségi előírásokat rendszeresen nem teljesíti."