Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 28. szám

28. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 377 (3) A vízügyi igazgatóság a hozzá megküldött és a saját szakvéleményével kiegészített szakvélemény egyik példányát a VITUKI-hoz, hetenként — sürgős esetben azonnal — továbbítani tartozik. (4) Az AGROTERV és az OMMI a szakvélemény további egy példányát a megbízó ÁG részérs megküldeni, ez pedig azt megőrizni köteles. m. Az öntözővíz javítása. (1) A mechanikai vízjavítás alatt a) a káros vizek kiküszöbölését, b) a hasznos víznek megfelelő irányítását és hígításra történő felhasználását, c) a mechanikai szűrést kell érteni. (2) A kémiai vízjavítás vegyianyagok felhasználásával történik. (3) A mechanikai vízjavítás a vízügyi igazgatóságok feladata, amelyet a kezelésükbe tartozó öntözőrendszerekben, a műszaki lehetőségek határain belül, a belvízlevezetés elsőbbségének fenntartásával és az öntözések folyamatosságának biz'osífásával kötelesek ellátni. A lehetőségek határain beiül elsősorban mechanikai javítást kell alkalmazni. (4) A kémiai vízjavítás a talajjavító vállalatok feladata, amelyek azt az utolsórendű vízkivételénél végzik. (5) Az öntözővíz javítása érdekében szakvéleményadásra a vizsgáló szerveket a termelők közvetlenül is felkérhetik. (6) A vízügyi igazgatóságok a vizsgáló szervektől hozzájuk beérkező szakvélemények alapján a kémiai vízjavítás szükségességéről és körülményeiről — a hely megjelöí lésével — a talajjavító vállalatot 48 óra alatt kötelesek értesíteni. (7) A talajjavító vállalat a vízügyi igazgatóság értesítésének vételekor a kémiai vízjavítást haladéktalanul elvégezni köteles. (8) A mechanikai vízjavítás költségét a vízügyi igazgatóságok viselik. Az állami gazdaságokat érintő kémiai vízjavításokkal kapcsolatban felmerülő költségek külön biztosítására az Állami Gazdaságok Minisztériuma később Intézkedik. Azokon a területeken, ahol az öntözővíz nem javítható, az öntözéses gazdálkodást az öntözési idény végével meg kell szüntetni. Ezekről a területekről a vízügyi igazgatóságok minden évben kimutatást készíteni és azt az év augusztus 31. napjáig az OVF-hez felterjeszteni kötelesek. A kimutatáshoz az öntözővízszolgáltatás megszüntetésének okát fel kell tüntetni. A határozatot az OVF legkésőbb szeptember hó 30-ig az FM és ÁGM részére megküdeni tartozik. Ribiánszky Miklós s. k., Soós Gábor s. k., az állami gazdaságok földművelésügyi miniszterének helyettese. miniszterhelyettes. , Dégen Imre s. k., vízügyi főigazgató, Vegyes rendelkezések A Földművelésügyi Minisztérium a Népköztársasás Elnöki Tanácsának 1956. évi 1. számú határozata 5. pontjában foglaltak alapján a tanácsok jogszabályalkotó tevékenységének elősegítésére, az egységes elvek érvényesítése érdekében a legelő- és rétgazdálkodásról az alábbi tanácsrendele t-m i n t á t készítette el. A község (város, városi kerület) tanácsának .... /1956. számú rendelete a legelő- és rétgazdálkodásról. A községi (városi, városi kerületi; továbbiakban: községi) tanács a község területén a helyes legelő- és rétgazdálkodás kialakítása érdekében az alábbiakat rendeli. A legeltetési bizottságok kezelésében lévő legelők használata. 1. §. (1) A legeltetési bizottság kezelésében lévő közös legelőre állatot csak a községben vagy a község határában lakó állattartó és csak abban az esetben hajthat ki, ha a) a megállapított legeltetési díj (fűbér) esedékes részletét befizette és erről a legeltetési bizottságtól elismervényt (fűbér-bárcát) kapott, * b) teljesíti a jelen rendelet 8—10 §-a szerint megállapított, kötelezettségeit és c) a legeltetést az időjárás lehetővé teszi. (2) Ha a községben lakó állattartók nem hajtanak ki annyi állatot, amennyit a legelő elbír, a legeltetési bizottság — azonos feltételek mellett — engedélyt adhat elsősorban a szocialista szervezeteknek (12. §). továbbá a szomszédos községben lakó egyéni állattartóknak is a közös legelő használatára. (3) Az az állattartó, aki a közös legelőre állatot szándékozik kihajtani, köteles ezt minden évben hó napjáig a legeltetési bizottságnak bejelenteni és a legeltetésre engedélyt kérni. A kihajlásra jogosult állattartó csak a saját és az engedélyben megjelölt számú és nemű állatát hajthatja ki a közös legelőre. (4) A közös legelőre kihajtandó állatokat az állattartó köteles a kihajtás előtt állatorvossal megvizsgáltatni. Az állategészségügyi vizsgálat eredményét a fűbér-bárcára rá kell vezettetni.. Ilyen igazolással ellátolt fűbér-bárca nélkül a legelőre állatot befogadni nem szabad. (5) A legeltetésre engedélyzett, de kihajlásra nem kerülő állatok után befizetett legeltetési díjat (fűbért) a legeltetési bizottság nem fizeti vissza. 2. §• (1) A közös legelőre csak annyi állatot szabad kihajtani, amennyit a legelő teherbíróképessége megenged. (2) Ha a legelő túlterhelésének veszélye "fenyeget, a legeltetési sorrend megállapításánál a szarvasmarhákat, ezek között is a növendék- és a tejelő állatokat kell el-