Tanácsok közlönye, 1956 (4. évfolyam, 1-60. szám)

1956 / 28. szám

378 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 28. szám. sőbbségben részesíteni úgy, hogy a termelőszövetkezeti tagok háztáji állatainak, ezt követően az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok állatainak legeltetése biztosítva legyen. Vitás esetben a sorrend kérdésben — a községi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szerve véleményének meghallgatása után — a legeltetési bizottság dönt. (3) Ahol a legelő terhelése kat. holdanként két számosállatnál nem több, a legelőt szakaszokra kell beosztani és szakaszos legeltetést kell végezni. (4) A legeltetési bizottság a legeltetés megkezdése előtt köteles megállapítani, hogy a legelő egyes részein milyen állatfajok, milyen sorrendben legeljenek. A szarvasmarhák és lovak legelőterületét a sertések, juhok és kecskék legelőjétől minden esetben el kell különíteni. Baromfit csak az erre kijelölt helyen vagy a sertések legelőjén szabad legeltetni. 3. §. (1) A legeltetés a legeltetési bizottság által megállapított időben, de legkésőbb hó -n kezdődik és hó -n fejeződik be. (2) A legeltetési idény alatt a legeltetési bizottság a lege'tetést ideiglenesen beszüntetheti akkor, ha az állattartók az előírt iegelőápolást (gyomirtást, trágyázást stb.) nem végzik el, vagy a legeltetés az időjárási viszonyok miatt a legelőre nézve káros. 4. §. (1) A közös legelőkön legeltetni csak a pásztor (kanász, juhász) felügyelete alatt szabad. (2) Nem szabad együtt legeltetni: a) két évesnél fiatalabb üszőket a bikákkal, b) félévesnél idősebb bikaborjút tehenekkel vagy üszőkkel, c) egyévesnél idősebb méncsikókat a kancákkal, d) egy évet be nem töltött kocákat a kanokkal. (3) Tenyészigazolvánnyal el nem látott apaállatokat nem szabad az anyállatckkal együtt tartani. 5. §• A legeltetési bizottság az állattartók részére külön legeltetésre adhat engedélyt, ha a legelő egyes, össze nem függő részei olyan kis területűek, hogy azokon közös legeltetés nem végezhető. Külön legeltetés esetén is gondoskodni kell az állatok őrzéséről. Felügyelet nélküli legeltetés esetén a legeltetési jogot a legeltetési bizottság köteles az állattartótól megvonni. « §• (1) Ha a pásztor valamely állaton bármilyen betegség tüneteit észleli, haladéktalanul köteles erről az állatorvost és az állattartót értesíteni. (2) A betegségre gyanús állatot már a vizsgálat előtt el kell különíteni és ha az állatorvos szükségesnek tartja, a legelőről el kell távolítani, illetőleg a közös legeltetésből gyógyulásáig ki kell zárni. (3) Az állat elhullását a legelőn a pásztor köteles azonnal a legeltetési bizottság útján a községi tanács végrehajtó bizottságának bejelenteni és a végrehajtó bizottság intézkedéséig a hullát úgy megőrizni, hogy annak ember vagy állat közelébe ne jusson. A közös legelök ápolása. 7. §. (1) A legeltetési bizottság köteles gondoskodni a legelő gyepezetének rendszeres ápolásáról. Ezért évenként legalább két alkalommal legelöszemiét kell tartani. (2) A legelőszemlék alkalmával megbízza a tanács a mezőgazdasági á landó bizottságot, hogy a legeltetési bizottsággal együttesen állapítsák meg, hogy a legelő mely részén kell a) füvesíteni, b) szerves- és műtrágyázást végezni, c) a kopárosodás megakadályozása végett a legeltetést megtiltani, d) fásítani, e) a szakaszhatárokat kijelölni és a szakaszos legeltetést ellenőrizni. (3) A legelőszemlék alkalmával megállapított tennivalók végrehajtásáról a legeltetési bizottság köteles gondoskodni* 8. §. (1) A legelőkön a gyomirtás kötelező. Minden állattartó köteles a legeltetési bizottság által meghatározott időben és helyen az általa kihajtott állatok arányában megállapított nagyságú legelőterületen, évente három alkalommal — mégpedig április, június és augusztus hónapokban — a gyomirtásban személyes munkával résztvenr.i. (2) Ha a legeltetésre jogosult állattartó gyomirtási kötelezettságének bái-milyen oknál fogva nem tudna eleget tenni, köteles azt a fűbér befizetése alkalmával bejelenteni és annak megváltása fejében a munkabérnek megfelelő — a községi tanács végrehajtó bizottsága által megállapított — összeget a legeltetési bizottság pénztárába befizetni. A legeltetési bizottság az ily módon befizetett összegeket kizárólag a legelök gyomirtási munkálatainak elvégzésére használhatja fel. » 5. (1) A legeltetési bizottság kezelésében lévő karámokból, apaállat-istállókból kikerülő trágyát csak a legelő trágyázására szabad felhasználni. A legelőn elhullatott trágyalepényeket elhordani, vagy más célra (tüzelés stb.) felhasználni nem szabad. (2) Minden állattartó köteles a legelőre kihajtott állatai után számííva, számosállatonként q komposztszerűen apróra érett istállótrágyát a legeltetési bizottság által megállapított helyre és határidőben, a tavaszi kihajtást megelőzően kihordani és ott szarvasba rakni. (3) Az állattartók által a közös legelőre kihordandó trágyamennyiség kiszámításánál egy számosállatnak egy felnőtt szarvasmarhát vagy lovat, vagy két borjút, vagy két csikót, vagy nyolc vegyeskorú sertést, vagy négy kocát, vagy tíz juhot, vagy tíz kecskét kell tekinteni. (4) A legeltetési bizottság azoknak az állattartóknak, akik nem helyben laknak, vagy a trágyát csak 10 km-nél nagyobb távolságról tudnák a legelőre kiszámítani, engedélyt adhat e kötelezettségüknek megváltására olymódon, hogy a szállítandó trágya értékének és a helyszínre-fuvarozás költségének megfelelő összeget a legeltetési bizottság