Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 61. szám

61. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 905 Jutalmat az 1955. október 31-ig megkötött kukoricaértékesítési szerződés alapján felvásárolt kukoricamennyiségek után lehet fizetni. 3. A 2. pontban foglaltak alapján jutalom céljára fordítható keretösszeget a megyei (fővárosi) begyűjtési hiva talok, a megyei terményforgalmi vállalatok és a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Országos Szövetkezeti Központ a Begyűjtési Minisztériumtól kapják meg a felvásárolt mennyiségeknek megfelelően. 4. A keretösszeget a megyei begyűjtési hivatalok vezetői úgy osszák el, hogy a kapott keretösszeg 60 százaléka a községi, 30 százaléka a járási, 10 százaléka a megyei begyűjtési hivatalok dolgozói között kerüljön jutalomként kifizetésre. 5. A jutalom mértékét, valamint azt, hogy mely munkakört betöltő dolgozók részesülhetnek jutalomban, a begyűjtési hivatalok vezetői határozzák meg az alábbiak szerint: A megyei begyűjtési hivatal vezetője intézkedik a megyei begyűjtési hivatal dolgozóinak jutalmazásáról és szétosztja a járási (begyűjtési hivatallal rendelkező várotű) begyűjtési hivatalok dolgozói jutalmazására fordítható keretösszeget. A járási begyűjtési hivatal vezetője gondoskodik a járási begyűjtési hivatal és a községek begyűjtési dolgozóinak jutalmazásáról. 6. A Terményforgalmi és Raktározási Igazgatóság a megyei terményforgalmi vállalatok, a SZÜVOSZ, a MESZÖV-ök részére külön végrehajtási utasításban intézkedik a jutalomösszeg elosztásáról. 7. A megyei begyűjtési hivatalok, valamint a megyei terményforgalmi vállalatok és a MÉSZÖV vezetőinek jutalmazásáról külön történik intézkedés. 8. A jutalom kifizetését egy összegben az akció lezárása után, de legkésőbb november hó 20-ig kell lebonyolílani. 9. A kifizetett jutalmak összegéről a megyei begyűjtési hivatal és a megyei terményforgalmi vállalat, továbbá a MÉSZÖV vezetőjének megyei szinten kimutatást kel] ké szíteni. A kimutatást a Begyűjtési Minisztérium Felügyeleti Főosztályához kell megküldeni. 10. A tanácsi dolgozók jutalmazásáról külön történik intézkedés. Sághy Vilmos s. k., a begyűjtési miniszter első helyettese. A város- és községgazdálkodási miniszter 63/1955. (T. K. 61.) V. K. G. M. számú utasítása a műszaki színvonal emelése, a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése érdekében teendő intézkedésekről. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1955. márciusi határozata rögzítette azokat az irányelveket, amelyek népgazdaságunk további fejlődését és a dolgozó nép életszínvonalának egyenle'es emelkedését, a szocializmus építésének meggyorsítását hivatottak előmozdítani. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1955. júliusában levélben fordult a vállalatok és a hivatalok dolgozóihoz, hogy újból, nyomatékosan megjelölje a fejlődés biztosítása érdekében megoldandó legfontosabb feladatokat. | A város- és községgazdálkodás területén működő nagyobb vállalatok dolgozói augusztus 10. és szeptember 10. között a tanácsi végrehajtóbizottságok és a minisztérium munkatársaival közcsen, értekezleten vitatták meg a levél iránymutató szempontjait és egyben kialakították azokat a tennivalókat, melyeket a levél szellemében végrehajtani hasznesna'1 javasoltak. Ezeken az értekezletekén az a helyes szempont alakult ki. amely szerint a meglévő hiányosságok és a termelés szűk keres./aiu iszeleiaejc megszüntetése érdekébon elsősorban nem nagy beiuházások előirányzásé /ah hanem a meglévő lehetőségek keretén beiül, a rejtett tar.alckok leitárásával Ke i segíteni. Az értekezleten elhangzott egyes hozzászólatok rávilágítottak olyan műszaki és szervezési intézkedési lehetőségekre, amelyek mellett, különösebb anyagi belekte:és nélkül, vagy csak kisebb beruházások révén, a műszaki színvonal és ezen kereszt ül a termelékenység nevelhető, a meglévő kapacitás jobban kihasználható, egyszóval a termelékenység növelésében döntő eredményéit érhetők el. Az értekezletek résztvevői és általában a vállalatok legjobb dolgozói, sztahanovisták, mérnökök, technikusok, újítók és gazdasági vezetők lelkesedéssel csat'o.kcztak a Magyer Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Minisztertanács levelében elhangzott felhíváshoz és számtalan javaslatot tettek a célkitűzések megvak siíására. A minisztérium egyes tanácsok végrehajtóbizottságainak segítségével összegyűjtötte ezeket a javaslatokat, annak érdeltében, hogy a javaslatok alapján általános és részletes irányelveket tudjon adni a város- és községgazdálkodás területén működő valamennyi tanácsi irányító szerv felé a további eredményes szervező munka vitelére. A város- és községgczdálkodás területén is fennállanak azok a hiányosságok, amelyek a meglévő adottságok keretein belül a fejlődést nagymértékben gátolják. Ezért intézkedéseinknek elsősorban e jellegzetes hiányosságok felszámolására kell irányulnick. így legfontosabb feladataink: 1. a maradiság, a bürokratikus megkötöttség elleni harc; 2. a műszaki fejlesztés irányának konkrét meghatározása, módszereinek és lehetőségeinek megállapítása; a) elsősorban jobb munkaszervezéssel, gazdaságosabb, termelékenyebb munkamódszerek alkalamazásával, a termelő kapacitások jobb kihasználásával, tehát löleg belső tartalékok felhasználásával, b) egy-két éven belül megtérülő kis beruházásokkal és c) az 1936. évre megállapított keretből fedezhető beruházások gondos előirányozásával; 3. az anyagi ösztönzés biztosítása, a műszaki fejlesztés a termelékenység növelése érdekében; 4. a technológiai fegyelem megszilárdítása és a hiányos, elavult technológia felszámolása; 5. a tervszerű megelőző karbantartás (TMK) maradéktalan érvényesítése. Általában megállapítható, hogy a terme'cs műszakigazdasági irányítása nem használta fel eddig a meglévő lehetőségeket a szűk keresztmetszetek felszámolására, nem mérte fel kellő alapossággal, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök milyen területen történő felhasználása mellett nyújthatják a legnagyobb gazdasági eredményt. Nem k.'sér'ék kellőképpen* figye'ernrrcl a termelés iegfentcsabb mutatóit, nem figyelnek fel a statisztikai- és mérlegadatokra és r.em elemzik elég mé'yrehatóan, hogy milyen konkrét műszaki és szervezési intézkedésekkel lehet a gazda~ági eredményeket rr.eojavíte.ni. Messzemenően elítélendő igen sok műszaki do'gozónak az a hibás felfogása, hogy a számvitel, il'e'ő'eg a mérlegelemzés a főkönyvelőségek reszortfeladata. Az ilyen műszaki dolgozók nem képesek a termeiés szűk keresztmetszeteit feltárni és nem tudják az önköliség alakulását előzetes műszaki intézkedésekkel kedvezően befolyásolni. Ennek a hibás személetnek a következtében Hanyagolták el a város- és községgazdálkodási vállalatok áUóakapjainak tervszerű felújítását és karbantartását, továbbá a gépparkok kihasználási fokának fe'mérését. - Mindezek a hibák vonták maguk után a víz- és gázművek hálózati veszteségének indokolatlan rövekedését. illetve a szolgáltatott víz és gáz mennyiségének csökkenését. A gazdaságosság szempontja nem érvényesül kellőképpen az új állóalapok létrehozásánál. A gazdasági és mű-