Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 56. szám

816 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 56. szám; b) terület utáni rizs beadási kötelezettségre szerződéses „B" jelű vételjegyen ,3" jelleggel; c) a kötelezettségen felül cserére átadott rizst (rizscsere vételjegyen); d) a kötelezettség teljesítése után szabadpiaci áron eladott rizst (szabadáru elszámolás és összesítőn). 6. A mezőgazdasági tsz-ek, tszcs-ok tagjai, valamint az egyéni rizstermelők a beadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó nyersrizst az esetben cserélhetik be hántoltrizsre, illetve adhatják el szabadpiaci áron, ha a beadási könyv „hivatalos feljegyzések" rovatában a községi (városi) begyűjtési megbízott a rizs beadási kötelezel iség teljesítését hivatalosan igazolja. A szakcsoportba tömörült egyéni rizstermelők cséplési eredménylapját a szakcsoport elnökének alá kell írni annak igazolásául, hogy az elcsépelt rizsmennyiség valóban a csakcsoporUag által müveit területen termett. 7. A rizsbegyűjtés irányítása a megyei és járási begyűjtési hivatalok feladata. A jelentős rizs vetésterülettel rendelkező megyékben és járásokban a rizscséplés és begyűjtés központi összefogására a begyűjtési hivataloktól — az engedélyezett létszám keretében — külön kisegítő megbízottat kell beállítani. Ezen túlmenően a megyei terményforgalmi vállalatok a rizsbegyűjtés és szállítás zavartalan lebonyolításának biztosítására külön felelősöket jelölnek ki. 8. A rizs átvételre kijelölt telepek naponkint küldjék meg a rizs beadásról készült vétel jegyeket a begyűjtési megbízottak részére. A vételjegyzett mennyiségről a telep kétnaponkint ad a székhelyen lévő begyűjtési megbízottnak jelentést. A rizs beadási kötelezettség teljesítését a községi (városi) begyűjtési megbízottak az átvevő szervektől kapott vételjegyek alapján nyilvántartásba veszik és a cséplési eredmények alapján ellenőrzik, hogy a termelők a csépléstől számított 8 napon belül eleget tettek-e kötelezettségüknek. X hátralékosokkal szemben az érvényben lévő utasítás alapján a beadási határidőt követően a szankciókat haladéktalanul alkalmazni kell. Az állami gazdaságok (tan-, kísérleti- és célgazdaságok is) átadási kötelezettségének az L 2. pont szerinti megállapítását a terményforgalmi vállalatok, a cséplési zárójeléntést követő 15 nap alatt tartoznak elvégezni. Azokat az állami gazdaságokat, amelyek a terményforgalmi vállalat jelentése szerint az így megállapított átadási kötelezettségüket nem teljesítették, a megyei begyűjtési hivatalok 8 napon belül kötelesek termésük felhasználásáról a helyszínen elszámoltatni. Ö. A rizs forgalma. L Hántolatlan nyersrizst a termelőktől csak a terményforgalmi vállalatok, illetve telepeik vásárolhatnak vételjegy, illetve átvételi elismervény kiállítása mellett. Hántolatlan nyersrizst más szervek részére eladni, vagy kiszolgáltatni nem szabad. 2. A beadási kötelezettség teljesítésére beadott nyersrizsért az állami átvevő 250.— Ft-ot köteles fizetni q-ként. A terményforgalmi vállalatok az állami gazdaságokkal' megkötött szállítási szerződésben meghatározott és ténylégesen leszállított hántolatlan rizs mennyiségének 80 százalékát 300.— Ft/q, 20 százalékát és a túlteljesítésből származó mennyiséget 820.— Ft/q vételárért veszik át Ha az állami gazdaság a szerződésben vállalt kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget, a terményforgalmi vállalat a leszállított mennyiség 80 százalékát meghaladó része utáni 820.— Ft/q vételárat akkor fizeti ki, ha a részbeni nem teljesítés tekintetében a döntőbizottság az állami gazdaság vétlenségét jogerős határozatában megállapította. A szerződésben foglalt szállítási kötelezettség teljesítésének megállapítása és egyeztetése tekintetében a Terményforgalmi és Raktározási Igazgatóság 73/1955. sz. (VII. 7-én kelt) utasítása intézkedik. 3. A nyersrlzrnek a 2. pontban megállapított ára legfeljebb 15 száz?'ék víztartalmú, legfeljebb 3 százalék keveréket (idegen anyagot, léha, tires szemet) és előhántolás után legfeljebb 8 százalék gipszes, lisztes törésű éret- , len szemet, valamint legfeljebb 4 százalék hibás, 6zínes', szemet, (melyből az önmelegedés. okozta megromlott szemek mennyisége legfeljebb 1 százalék lehet) és legfeljebb 3 százalék töriszemet, valamint 5 százalék kipergett, polyva nélküli egész szemet tartalmazó, hántolatlan (nyers) rizsre vonatkozik. A 3 százalék idegen anyagból a földes rész (rög) legfeljebb 1 százalék lenét. (MNOSZ 6351—51. I. o. minőségi előírás.) 4. Ha a rizs 15 százaléknél több vizet tartalmaz, minden 0.5 százalék víztartalom többletért 0.5 százalék értéklevonást kell alkalmazni a termelői alapár után számítva. Ezenkívül költségtöbblet címén 5/100 kg-kint és 0.5 százalék" víztartalomtöbbletenként 15 százalékon felül 17 százalékig bezárólag •—.— Ft-ot 17 százalékon felül 18 százalékig bezárólag 0.45 Ft-ot 19 százalékon felül 0.75 Ft-ot kell levonni. Az előírtnál alacsonyabb víztartalmú rizs átadása esetén a termelőnek felár nem fizethető. Ha a rizs 3 százaléknál több keverékét (idegen anyagot, léha, üres szemet) tartalmaz, a 3 százalékon felüli minden 0.5 százalék után 100 kg-ként 0.5 százalék értéklevonásnak van helye. Ha a földes rész (rögtartalom) az 1 százalékot meghaladja, ugyanilyen' mértékű értéklevonásnak van helye abban az esetben is, ha egyébként az idegen anyag a megengedett 3 százaléknál nem több. Amennyiben a rizs előhántolás után 8 százaléknál több gipszes (lisztes törésű éretlen) szemet tartalmaz, a 8 százalékon felül minden 0.5 százalék után 100 kg-ként 0.5 százalék értéklevonásnak van helye. Amennyiben a rizs előhántolás után 4 százaléknál több hibás, színes (barna, sárga, piros) szemet tartalmaz, a 4 százalékon felüli minden 0.5 százalék után 100 kgként 0.5 százalék értéklevonást kell alkalmazni. Ha a hántolatlan rizs 3 százaléknál több törtszemet tartalmaz, a 3 százalékon felüli minden százalék után 100 kg-ként 0.5 százalék értéklevonásnak van helye. Ha a hántolatlan rizs 5 százaléknál több kipergett, polyva nélküli, egész rizsszemet tartalmaz, az 5 százalékon felüli minden százalék után 100 kg-ként 0.5 százalék értéket (forintot) kell levonni. 5. A hántolatlan rizs százalékban kifejezett tisztasági fokánál — amennyiben a jelen utasítás előírásaitól eltér — az egész százaléktól való eltérést 0.25 százalékig figyelmen kívül kell hagyni, 0.25 százalékon felül 0.75 százalékig 0.50 százalékkal kell számításba venni, 0.75 százalékon felül pedig az egész százalékra kell felkerekíteni. 6. Amennyiben a beadott nyersrizs tisztasága a 97 százalékot meghaladja, minden százaléknyi tisztasági többlet után a termelői áron felül a termelői ár 1 százalékát kell kifizetni, ha egyébként a szabványnak megfelel. 7. Állami gazdaságok szállítása esetén az O. T. elnökének 2.200—7/1952. (Tg. É. március 22-i szám) számú utasításában előírt minőség bizonyítvány kiállítása és használata kötelező. 8. Vitás esetekben a minőségi elbírálást a Budapesti Kereskedelmi Kamara Áruszakértő Bizottsága végzi. Döntése a felekre kötelező. 9. Az állami gazdaságok a prémiumként kiadandó hántoltrizst a Mezőgazdasági Magtisztító és Értékesítő Vállalattól, illetve a területileg illetékes terményforgalmi vállalattól igénylik. Az igénylést az állami gazdaság igazgatója írja alá és az igénylés jogosságáért személyileg felelős. A természetbeni prémium szabályait az alábbi utasítá* sok állapítják meg: a) a fizikai dolgozókat megillető természetbeni prémium jogosságát (kg-ként 10.— Ft) a 160/1953. ÁGM. sz* utasítás;' b) a rizsőrök és rizstelepvezetők természetbeni prémiumának jogosságát az 55/1955. ÁGM. sz. utasítás 5. pontja; c) az iránvító munkát végző do'gozók pénzbeli prémiumának jogosságát pedig az 55/1955. ÁGM. sz. utasítás 16. pontja.