Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 56. szám

56. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 817 III. A rizs hántolása. 1. A nyersrizs hántolására kijelölt malmok a következők: a) Budapesti Hántolómalom, Budapest, b) Ferencvárosi Malom, Budapest, c) Karcagi Hántolómalom, Karcag, d) Dévaványai Hántoló, Dévaványa. e) Gyomai Rizshántoló, Gyoma, f) Hortobágyi Rizshántoló, Debrecen, g) Kunszentmártoni Műmalom Rizshántoló, Kunszentmárton, h) Tiszaszentimrei őrlő és Hántolómalom Tiszaezentimre, i) Erzsébet Malom, Békéscsaba, j) Törökszentmiklósi Gőzmalom, Törökszenmiklós. 2. A hántolásra kijelölt malomüzemek hántolmányaikat kizárólag csak MAGÉRT vállalat részére adhatják el, míg a takarmánylisztet a Termény-, őrlemény- és Erőtakarmányértékesítő Vállalat rendelkezésére kell bocsátani. 3. A kereskedelmi hántolásra kijelölt malmok a beszállított nyersrizsből a begyűjtési miniszter által megállapított mennyiségű és minőségű készárut tartoznak előállítani. 4. Vámhántolást malomüzemek nem végezhetnek. A beadási kötelezettségen felül átadott rizsmennyiség utáni csere lebonyolítását az erre a célra kijelölt cseretelepek Végzik. A mezőgazdasági tsz-ek, tszcs-ok, illetve egyéni rizstermelők részére a szabványminőségnek megfelelő nyersrizs 100 kg-ja után a malom, illetve a cseretelep a terményforgalmi vállalat utalványa alapján — ellenérték térítés nélkül — az átadást követő 15 napon belül a következő hántolmányokat szolgáltatja ki nettó súlyban: a) 50 kg I. o. hántoltrizst (matt), b) 9 kg rizstakarmánylisztet. 5. Amennyiben a csere során átvett nyersrizs a szabvány minőségétől eltérő, mindennemű minőségi eltérést nem értékben, hanem súlyban kell a jelen utasítás II. rész 1—6. pontjaiban szabályozott százalékos arányok figyelembevételével elszámolni a szabványnál magasabb nedvességtartalmú rizsnél előírt víztartalomtöbblet miatti költségtérítés (0.5 százalék többlet víztartalomként 0.45, illetve 0.75 Ft) kivételével. A csere mennyiségi alapját a rizscserevételjegyen feltüntetett súlylevonással csökkentett nyersrizs mennyisége képezi. IV. Ez az utasítás kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezései kizárólag az 1955. évben termett rizsre vonatkoznak. Egyidejűleg a 727.100/1954. Bgy. M. számú utasítás hatályát veszti. Petőházi Sándor s. k., miniszterhelyettes, A város- és községgazdálkodási miniszter 56/1955. (T. K. 56.) V. K. G. M. számú utasítása az építkezések anyagfelhasználásának ellenőrzéséről. Az építési költségek nagy részét kitevő építési anyagokkal való gazdálkodás a vizsgálatok és egyéb tapasztalatok szerint rendkívül laza, nagymértékű az anyagpazarlás, az őrzés és elszámolás hiánya miatt pedig gyakori az eltulajdonítás. A nép vagyonával való takarékos gazdálkodás, valamint a társadalmi tulajdon megőrzésének fokozottabb védelme megkövetelik, hogy az építési anyagokkal való takarékosabb gazdálkodás érdekében kötelezővé tegyük az építkezések anyagfelhasználásának ellenőrzését. Az anyagokkal való tervszerűbb gazdálkodás, a felesleges szállításból származó költségek és veszteségek megakadályozása céljából pedig szükséges, hogy az építkezések anyagszükségletét már elízetesen, az építkezés helyére történő kiszállítás előtt is ellenőrzés alá vonjuk. Mindezek érdekében a V. K. G. M. főfelügyelete alá tartozó tanácsi építőipari (építő, tatarozó, szerelő, útépítő, vasútépítő) vállalatokat a következők betartására utasítom: I. Építkezések anyagkeretének megállapítása. 1. a) Az építési munkahelyre csak a műszakilag indokolt szükségletet meg nem haladó anyagmennyiséget szabad kiszállítani. b) A műszakilag indokolt szükségletet a jóváhagyott és a kivitelező által felülvizsgált műszaki tervdokumentáció anyagkivonata határozza meg. c) Abban az esetben, ha az anyagkivonat részletes elkészítése nem a műszaki terveket készítő tervezőnek a feladata, a műszaki szükségletet az érvényben lévő Költségvetési Normák alapján a kivitelező vállalat köteles kiszámítani. 2. a) Az 1. pont szerint megállapított szükséglet adatait az É. M. 322/c. megrendelési számú nyomtatványon, vagy e célnak megfelelő saját szerkesztésű nyomtatványon anyagszükségleti összesítőbe kell foglalni. (Saját szerkesztésű űrlapokat engedélyezés céljából a megyei tanács vb. vkg. osztályához fel kell terjeszteni.) Az Anyagszükségleti összesítőt a vállalat főmérnökének kell jóváhagyni és annak egyik példányát az anyagbeszerzésnek, másik példányát pedig az építésvezetőségnek kell átadni. b) Abban az esetben, ha az építkezés tényleges anyagszükséglete a tervek időközben történt megváltozása vagy egyéb ok miatt az 1. pont rendelkezései szerint tervezett szükségletnél több vagy kevesebb, a többletszükségletet anyagpótigényléssel, a feleslegessé vált menynyiségeket pedig változás-jelentéssel köteles az építésvezető a vállalat központjához azonnal bejelenteni. c) A bejelentéssel egyidejűleg indokolni kell, hogy a többletszükséglet, illetőleg a szükségletcsökkentés minek következtében állt elő. Pótmunka esetén a pótigényt a pótköltségvetés alapján kell megállapítani. d) A bejelentést a vállalat főmérnöke köteles felülvizsgálni és jóváhagyása felől határozni. 3. A vállalat csak az 1. és 2. pont előírásai szerint megállapított és jóváhagyott mennyiségben és ütemezésben teljesíthet anyagszállításokat az építkezésre. Erre a célra a megállapított szükségletre történő anyagszállításokat — ideértve az építkezés helyén bontásból nyeri és ott felhasználásra kerülő anyagokat is — nyilvántartásba kell venni és azt folyamatosan vezetni kell. 4. Az 1—3. pontban foglalt rendelkezéseket az 1. számú mellékletben felsorolt anyagokra (főanyagok) kell alkalmazni, II. Elszámolás a felhasznált anyagokról. 5. Az építésvezető köteles minden olyan építkezés befejezése után, amelynek termelési értéke a 20.000 Ft-ot meghaladja, a munkálatokra kiszállított anyagok menynyiségéről elszámolni. Az elszámolást a 2. számú melléklet szerinti formában saját összeállítású nyomtatványon kell elkészíteni. 6. a) Abban az esetben, ha a műszakilag indokolt szükséglethez viszonyítva a többletfelhasználás az anyagárvetéseknél engedélyezett százalékánál nagyobb, külön indokolni kell, hogy az eltérés miért és kinek a hibájából állt elő. b) Az anyagelszámolást az építésvezető, a főmérnök, a főkönyvelő és az igazgató köteles aláírni. Az anyagelszámolást a végszámla benyújtását követő 30 napon belül kell elkészíteni. 7. a) A főmérnök köteles ellenőrizni az ^nyagelszámolásban foglalt adatok helyességét és valódiságát.