Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 56. szám

I 56. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 815 nek tartalmaznia kell ia munkafeltételeket, a fizetendő tandíjak összegét és felosztásának, illetőleg felhasználásának módját. Az ügyrendet jóváhagyás végett fel kell terjeszteni ia munkaközösség engedélyezésére illetékes népművelési szakigazgatási szervhez [5. § (1) bek.]. 9. §. Működési engedéllyel rendelkező zeneoktatók, Illetőleg engedélyezett zeneoktatói munkaközösségek kultúrházak, kultúrolthonok, szakszervezetek vagy más tömegszervezetek keretében is működhetnek. 10. §. Állami zeneoktatási intézménnyel munkaviszonyban álló tanárok magánzeneoktatást, illetőleg zeneoktatói munkaközösségi működést csak a munkáltató intézmény vezetőjének hozzájárulásával fejthetnek ki. A magánzeneoktatói működést — annak megkezdését követő nyolc napon belül — ilyen esetben is be kell jelenteni a tanár lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztályához. 11. §. (1) ' Azok az állami zeneoktatási intézménnyel munkaviszonyban nem álló zeneoktatók, akik oktatói működésüket iá jelen rendelet hatálybalépése előtt kezdték meg és a működési engedélyre vonatkozó kérelmüket 1955. szeptember 20. napjáig előterjesztették, zeneoktatói tevékenységüket a működési engedélyük kiadása tárgyában hozott döntésig, de legkésőbb 1955. november 1. napjáig működési engedély nélkül tovább folytathatják. (2) A jelen rendelet hatálybalépése előtt megalakított munkacsoport-zeneiskolák volt engedélyesei, illetőleg tagjiai zeneoktatói munkaközösségük engedélyezésére vonatkozó kérelmüket 1955. november 15. napjáig terjeszthetik elő és az engedélyezés tárgyában hozott döntésig, de legkésőbb 1955. december 31. napjáig iá munkacsoport engedély (5. "§) nél^ kül tovább működhet. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik iá volt magánzeneiskolák engedélyeseire és pedagógusaira is, amennyiben munkaközösségbe tömörülnek. 12. §. (1) Az öntevékeny művészeti csoportok szakmai vezetőinek munkafeltételeiről szóló 32—1—376/ 1954. (Np. K. 22—23.) Np. M. számú utasítás hatályát a jelen rendelet nem érinti. Az említett munkakör betöltéséhez továbbra is ia Népművészeti Intézet által kiadott működési engedély szükséges. (2) Az öntevékeny művészeti csoport szakmai Vezetője ia munkakörében kifejtett akár egyéni, akár csoportos oktatásért a munkaviszonya alapján járó munkabéren felül külön díjazást nem igényelhet. 13. §. Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; az 5.000/1947. (VIII. 1.) V. K. M. számú ren'delet hatályát veszti. Darvas József s. k., népművelési miniszter. A begyűjtési miniszter 69/1955. (Bgy. É. 39.) Bgy. M. számú utasítása a rizs begyűjtésének és forgalmának szabályozásáról. I. A rizs begyűjtése. 1. A rizs vetésterületek után előírt beadási kötelezettséget a csépléstől számított 8 napon belül rizs beadásával kell teljesíteni. A rizscséplés rendjét a földművelésügyi és a begyűjtési miniszter 12/1955. (VI. 16.), FM. száfnú együttes rendelete szabályozza. 2. Az állami gazdaságok rizstermésükből az üzemtervükben meghatározott vetőmagszükséglet levonása után megmaradt teljes mennyiséget kötelesek az állami átvevő szerveknek folyamatosan, a csépléstől számított 8 napon belül átadni. Arató-cséplőgéppel történt cséplés esetén a rizs csak utántisztítás után szállítható. A vetőmagszükséglet a jövő évi tervterület minden kat. holdjára a „Kendzo" rizsfajtából 170 kg, egyéb rizsfajtákból 100 kg nyersrizs. A vetőmagtisztításból származó rizsaljakat az állami gazdaságok legkésőbb 19'56Í március 31-ig, a vetőmagként fel nem használt rizsmenynyiséget pedig legkésőbb 1956. május hó 31-ig kötelesek átadni. 3. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok tagjai és egyéni rizstermelők a beadási könyvükbe bejegyzett rizsmennyiséget kötelesek a beadási kötelezettség teljesítésére szabvány minőségben átadni. A községi (városi) begyűjtési megbízottak a rizs cséplésének megindulása előtt kötelesek felülvizsgálni, hogy a kötelezettség előírása a beadási kötelezettség egyéni megtárgyalásáról szóló 11/1955. (Bgy. É. 6.) Bgy. M. számú utasítás szerint történt-e. Különös figyelemmel kell lenni az esetleges múlt évi hátralékok (helytelen elszámolás folytán hántoltrizs cserére jogtalanul többletként visszatartott mennyiségek) maradéktalan előírására; Az 1955. évre kapott vetőmag ellenértékét, valamint a cséplőgéprészt a termelők pénzben egyenlítik ki. Az 1953. évi 27. sz. törvényerejű rendelet 10. § (4) bekezdése szerint a tényleges rizstermés 80%-át (újonnan létesített telepeknél 70%-át) kell beadni abban az esetben, ha a tényleges terméseredmény a megtervezett terméseredményt nem éri el. A tényleges terméseredményt, illetve a holdankinti termésátlagot a cséplés befejezését követően a termelő összes rizs vetésterületének figyelembevételével kell kiszámítani. Ha azonban a termelő a tervfelbontáskor még rizs vetésterületnek számbavett földjén vízhiány, vagy egyéb ok miatt más növényt termelt, a rizs vetésterület és beadási kötelezettség csökkentése mellett az erre eső összes beadási kötelezettséget — a háromszoros mentesítést figyelembevéve — vissza kell terhelni. 4. A mezőgazdasági tsz-ek, tszcs-ok tagjai, illetve egyéni termelők a beadási kötelezettség teljesítése után megmaradt rizstermésük átadását követően kívánságukra a III/4. pontban szabályozott módon hántoltrizst és rizstakarmánylisztet kapnak cserébe a kijelölt cseretelepeken. A cserébe kapott hántoltrizzsel és rizstakarmányliszttel a termelők szabadon rendelkeznek. A kötelezettség teljesítése után fennmaradó rizsmenynyiséget az előbbi bekezdésben felsorolt termelők az állami terményátvevő szerveknek szabadpiaci áron is eladhatják. A szabványnak megfelelő hántolatlan nyersrizs szabadpiaci ára 820 forint. 5. A fentieknek megfelelően a terményforgalmi vállalatok rizs átvételre kijelölt telepei a termelők rizstermését a következő címeken veszik át: a) az állami gazdaságok által átadott rizst (a szállítási szerződésben szabályozott módon);