Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 48. szám

48. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 689 zal ellentétes rendelkezései, különösen az 1.001/ 1951. (I. 20.) számú minisztertanácsi határozat fel­hatalmazása alapján kiadott 18.010/1951. (I. 20.) F. M. számú rendeletnek az I. és II. típusú termelő­szövetkezeti csoportok működési szabályzatát tar­talmazó C) és D) melléklete 1955. október 1-ével hatályukat vesztik. Hegedűs András s. k., a Minisztertanács elnöke. Melléklet az 1.068/1955. (VII. 28.) számú minisztertanácsi határozathoz. A TERMELŐSZÖVETKEZETI CSOPORT MINTAALAPSZABÁLYA. Abból ia meggyőződésből kiindulva, hogy a ter­méseredmények állandó növelésének és ezen ke­reáztül a dolgozó parasztság boldogulásának egyet­len útja iaz egyéni kisgazdaságok egyesítése a ter­melőszövetkezetek közös nagyüzemi gazdaságai­ban, s annak tudatában, hogy ia szövetkezeti gaz­dálkodást ia közös termelés fokozatos fejlesztésével is meg lehet valósítani, a közös nagyüzemi gazdál­kodás kezdő lépéseként, laz alábbi mintaalapszabály keretében termelőszövetkezeti csoportot alakítunk. A termelőszövetkezeti csoport megalakulása. 1. A termelőszövetkezeti csoport alakításához leg­alább 10 tag (család) és legalább 50 kat. hold szántóföld szükséges. Ha a termelőszövetkezeti csoport alakítását kez­deményező 10 vagy ennél több tag (család) hasz­nalatában álló föld az 50 kat. holdat nem éri el, a termelőszövetkezeti csoport abban az esetben ala­kítható meg, ha a tagok használatában álló föld­területet az állami tartalékföldekből vagy az állami földalaphoz tartozó más földekből 50 kat. holdra kiegészítik. 2. A termelőszövetkezeti csoport alakulásának fel­tétele, hogy a mintaalapszabályt az alapítók által összehívott első közgyűlés elfogadja és az alapító tagok aláírják. Az utóbb belépő tagok a belépési nyilatkozat aláírásával ismerik el kötelezőnek a mintaalapszabályt. 3. Ez a mintaalapszabály csak akkor lép hatály­ba, ha a földművelésügyi miniszter a termelőszö­vetkezeti csoport részére működési engedélyt ad. 4. Termelőszövetkezeti csoport tagja lehet min­den dolgozó paraszt, — férfi és nő egyaránt — aki a termelőszövetkezeti csoport mintaalapszabályát magára kötelezőnek elismeri. A csoportba való be­lépés önkéntes és a felvételt belépési nyilatkozattal, írásban kell kérni a közgyűléstől. A belépési nyilat­kozatot a belépni szándékozó személy és a vele kö­zös háztartásban élő 16 éven felüli földműves csa­ládtagok írják alá. A tag felvételéről a közgyűlés szótöbbséggel dönt. A felvételi kérelem elutasítása esetén a belépni szándékozó ügyének felülvizsgála­tát kérheti a járási (járási jogú városi) tanács vég­rehajtóbizottságától. 5. Kizsákmányolók, kulákok, spekulánsok és a vá­lasztójoguktól megfosztott személyek termelőszö­vetkezeti csoport tagjai nem lehetnek. 6. A termelőszövetkezeti csoportból való kilépés szándékát csak a belépéstől számított 3 év eltelte után lehet bejelenteni; a kérelem felől a közgyűlés határoz. A föld kiadása és minden egyéb elszámo­lás a gazdasági év végén történik. A föld. 7. A termelőszövetkezeti csoport tagja köteles a csoport közös gazdálkodásába bevinni összes tulaj­donában, haszonbérletében, vagy bármilyen címen használatában lévő szántóföldjét. 8. A termelőszövetkezeti csoportba belépő minden család jogosult a művelése alatt álló szántóföldből — a közgyűlés határozatának megfelelően — leg­feljebb 1 kat. hold területet háztáji gazdálkodás cél­jára megtartani, amennyiben a család használatá­ban kert, szőlő, gyümölcsös stb. nincs vagy ezek területe az egy kat. holdat nem éri el. 9. A tanács végrehajtóbizottsága által a termelő­szövetkezeti csoportnak — kérésére — juttatott ál­lami tartalékföldet a termelőszövetkezeti csoport osztatlan közös müvelésben hasznosítja, vagy azt megosztva a tagok bevitt földterületükhöz ha­sonlóan használják. Erről a közgyűlés határoz. 10. A termelőszövetkezeti csoport a gazdálkodási területéhez tartozó földekről nyilvántartást vezet. Ebben családonként külön-külön tartja számon a tag tulajdonában lévő és a közös gazdálkodásba be­vitt földeket, a használatában lévő állami tartalék­földet, a háztáji gazdálkodás céljára használt földe­ket; végül külön kell nyilvántartani az osztatlan kö­zös müvelésben hasznosított állami tartalékfölde­ket. 11. A termelőszövetkezeti csoport gazdálkodási területét sem elidegenítés, sem haszonbérbeadás út­ján csökkenteni nem lehet. A termelőszövetkezeti csoport gazdálkodása. 12/A termelőszövetkezeti csoport tagjai a szán­tást, a termelőszövetkezeti csoport egész gazdálko­dási területén — elsősorban a gépállomás gépeivel — közösen kötelesek végezni. A gépi szántásra a termelőszövetkezeti csoport nevében — a közgyűlés határozata alapján — az elnök köt szerződést a gépállomással. A közös szántás költsége a tagokat vetésterületi részesedésük arányában terheli. 13. A termelőszövetkezeti csoport tagjai — ház­táji földjüket kivéve — területük táblás művelésé­vel, közös vetésforgóban és közös vetésterv alapján gazdálkodnak. A termelőszövetkezeti csoport egész gazdálkodási területére a közgyűlés a helyi viszonyoknak meg­felelő, de legalább hároméves vetésforgót állapít meg. A vetésforgóban meghatározzák az egyes szakaszok — táblák — trágyázásának idejét és mértékét is. Az intézőbizottság a közös vetésforgó alapján, a tagok egyéni vetésterveinek egyesítésé­vel készíti el a termelőszövetkezeti csoport vetés­tervét. 14. A tagok (családok) — a közgyűlés határoza­tától függően — a termelőszövetkezeti csoport egy­séges vetésforgóba vont és közösen szántott terüle­tén az egyes növények vetését, művelését és beta-

Next

/
Thumbnails
Contents