Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 48. szám

690 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám. karítását közösen vagy egyénileg végzik. Ha a közgyűlés úgy határoz, hogy ia szántáson kívüli munkákat egyénileg végzik, akkor a vetésforgó egyes tábláin belül a területet szántás után a tagok (családok) között, vetésterületi részesedésük arányában, művelésre kell kijelölni. A kijelölés sorshúzással vagy más kijelölési módszerrel történhet. A tagok vetésterületi részesedését ia bevitt saját, továbbá az általuk egyénileg vállalt állami tartalékföldek területe és kataszteri tiszta jövedelme alapján, átlagholdakban kifejezve kell megállapítani. 15. A termelőszövetkezeti csoport minden tagja köteles a trágyázáshoz a vetésterületbén való részesedése arányában hozzájárulni, illetőleg ennek megfelelő nagyságú területen a trágyázást a vetésforgó tervében meghatározott módon elvégezni. Ha a trágyázáshoz nem rendelkezik elegendő és megfelelő minőségű istállótrágyával, köteles azt beszerezni. 16. A tag (család) az általa használt területen a jó gazda gondosságával tartozik elvégezni mindazokat a munkálatokat, amelyeket a termelőszövetkezeti csoport közgyűlése, illetőleg intézőbizottsága a csoport érdekében kötelezően elhatároz. 17. A szövetkezeti nagyüzemi termelés előnyeinek kihasználása, a terméshozamok növelése és a munka megkönnyítése érdekében a termelőszövetkezeti csoport — a közgyűlés határozatának megfelelően — a kötelező közös szántáson kívül, különösen a gépi munka fokozott kihasználásával, a közös termelést gazdálkodása bármely ágára kiterjesztheti és a növénytermelés minden munkáját (trágyázást, szántás-vetést, ültetést, növényápolást, betakarítást) közösen végezheti el. Ezenkívül a tagok jövedelmének fokozására és a beadási kötelezettségük együttes teljesítésére létesíthet közös állattenyésztést, megszervezheti a termeivények közös értékesítését, a gazdálkodáshoz szükséges anyagok, eszközök közös beszerzését. 18. A termelőszövetkezeti csoport közgyűlése a növénytermelés közös munkáinak továbbfejlesztése érdekében a következőket határozhatja el: a) A vetésforgóban erre kijelölt területek trágyázását közösen végzik. Ebben az esetben minden tag (család) köteles a termelőszövetkezeti csoport rendelkezésére bocsátani a vetésterületi részesedése arányában a szükséges trágyamennyiséget. A trágya kihordását és elterítését ebben az esetben a munka közös megszervezésével kell elvégezni. b) Közösen végzik a vetést, elsősorban a gépállomás gépeivel vagy a tagok egyesített igaerejével. Fogatos vetés esetén a közgyűlés minden tagra (családra) megállapítja, hogy a rendelkezésükre álló fogatokkal a közös munkában hány munkanapot kötelesek teljesíteni. Az egyes tagok (családok) a vetés előtt a közös vetéstervben való részesedésük arányában összeadják a szükséges vetőmagot, azt a vetéshez közösen készítik elő (vetőmagcsere, tisztítás, csávázás stb.) és a vetést a munka közös megszervezésével végzik el. c) A kalászosok termelésénél a csoport tagjai a növényápolás és a betakarítás munkáját — elsősorban a gépállomás segítségével — közösen végzik. d) A kalászosok, kapások, évelő és egyéves takarmánynövények és egyéb növények ápolásához, aratásához, hordásához, valamint a csépléshez szükséges kézi- és fogaterőt közösen állítják ki és a munkákat az intézőbizottság irányításával szervezetten végzik. e) A kalászosok és kapások, valamint a takarmánynövények termelésének minden munkáját a szántástól a betakarításig közösen végzik. Ilyen esetben a tagok a talaj különbözősége folytán előálló terméskülönbözet igazságos kiegyenlítése végett a termést a vetéstervben való részesedés szerint, átlagtermés alapján oszthatják el. f) Közös erővel végzik a talaj javítási munkákat és az ehhez szükséges anyagokat együtt szerzik be, közösen végzik azok szállítását és eltérítési munkáit. g) Közös öntözéses gazdálkodást létesítenek rizs, zöldség és egyéb növények termelésére. Ilyen esetben a termelőszövetkezeti csoport tagjai együttesen kötnek vízhasználati szerződést. h) Közösen hasznosítják a tagok használatában lévő nádasokat és halastavat is létesíthetnek. i) Közös művelésbe vonják a tagok (családok) összefüggő szőlőit, gyümölcsöseit, s ezek felújítását, továbbá új szőlő, gyümölcsös telepítését és az ahhoz szükséges szaporítóanyag termelését közösen végzik. 19. A termelőszövetkezeti csoport közgyűlése a terméshozamok növelése és a tagok jövedelmének emelése érdekében elhatározhatja közös állattenyésztés létesítését, különösen a tej-, tojás-, hús-, hízottsertés- és baromfibeadási kötelezettség együttes teljesítésére. a) A termelőszövetkezeti csoport közös állattenyésztését — a tagok igás- és tenyészállatainak bevitelével, tenyész-, haszon- és igásállatok beszerzésével — fokozatosan kiterjesztheti és állandósíthatja az állattenyésztés valamennyi ágáia (szarvasmarha-, sertéstenyésztés, sertéshízlalás, juh- és baromfitenyésztés). A közös állattenyésztés megteremtése érdekében — közgyűlési határozat alapján — az államtól tenyészállattörzset igényelhet. b) A közös állattenyésztés esetén a termelőszövetkezeti csoport közös takarmányalapot létesít a tagok legelő- és rétterületeinek közös kezelésbevételével, továbbá új közös szántóföldi takarmánytermő területek beállításával. Közös takarmánytermelés hiányában az egyes tagoknak kell a szükséges takarmányt — vetésterületi részesedésük arányában — összeadni. A közös állattenyésztés kialakításához a termelőszövetkezeti csoport tagjai meglévő gazdasági épületeiket használják ki, ezeket szükség szerint átalakítják, továbbá saját erejükből építenek, vagy építtetnek új, nagyüzemű gazdasági épületeket. 20. A termelőszövetkezeti csoport a közös termelési tevékenység kiegészítése és fellendítése érdekében közös beszerző és értékesítő tevékenységet is folytathat. a) A közös gazdálkodás céljára, valamint a tagok részére közösen szerezhet be termelési eszkö-