Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 38. szám

38. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 493 A földművelésügyi miniszter 64/1955. (Mg. É. 25.) F. M. számú utasítása a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1955. évi silóépítésének támogatásáról. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek (továbbiakban: termelőszövetkezetek) az állandó jellegű közös silóépítés céljából az építési anyagok beszerzésére téglából, vagy előregyártott betonlapokból hillpallókból) épített siló esetében köbméterenként 60 Ft hosszúlejáratú hitelt kaphatnak. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek silóépítéshez idegen fuvart és munkaerőt vesznek igénybe és annak szükségességél a községi (városi) agronómus, vagy mezőgazdasági előadó, ahol ilyen nincs, a tanács mezőgazdasági szakigazgatási feladatokat ellátó végrehajtóbizottsági elnöke, vagy függetlenített elnökhelyettese, vagy titkára igazolja, mind a tégla, mind az előregyártott idomlapokból (hillpallókból) épített silóknál köbméterenként további 20 Ft hosszúlejáratú hitelt vehetnek igénybe. A hitel a folyósítástól számított 10 év alatt, 1960 november 1-től 5 éven át egyenlő évi részletben, évi 1%-os kamat mellett fizetendő vissza. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek 1955. évi üzemtervükben, illetve bevétel-kiadási költségvetésükben a silóépítést megtervezték, a szükséges hitelt a tervezett összeg keretében a termelőszövetkezetek 1955. évi beruházási rendjéről szóló 3.613—403/1954. (P. K. 67.) P. M. számú utasítás alapján az MNB illetékes járási (városi) fiókjánál igényelhetik. Az 1955. évi üzemtervben meg nem tervezett, vagy a tervezettnél nagyobb silóápítési igény esetén és az újonnan alakult termelőszövetkezetek részére a szükséges hitelt a hivatkozott utasítás 2. §-a alapján a járási (városi) tanács v. b. mezőgazdasági osztályától külön kell igényelni. A termelőszövetkezetek közgyűlésének jegyzőkönyve alapján igényelt, terven felüli hitelt a megyei tanács részére leadott hosszúlejáratú hitelkeret terhére kell kiépíteni. A silóépítést úgy kell előirányozni, hogy az 1955. év végére a termelőszövetkezeteknél a betervezett közös szarvasmarha és juhállomány figyelembevételével számosállatonként 4 köbméter, sertéseknél pedig kocánként 0.8 köbméter állandó jellegű siló álljon rendelkezésünkre. Azoknál a juhtenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezeteknél, amelyeknél a juhhodály az egyéb istállóktól távol esik, célszerű a juhhodály közelében is állandó jellegű silót építeni, a téli takarmányszükséglet zavartalan biztosítása érdekében. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a silójukat 1955. október 20-ig megépítik és november 10-ig megtöltik, előregyártott idomlapokból (hillpallókból) épített silók esetében köbméterenként 20 Ft, téglából épített silók esetén köbméterenként 30 Ft anyagár-visszatérítésben részesülnek. A visszatérítés összegével a folyósított hitelt kell csökkenteni. Ha a termelőszövetkezet állandó jellegű silók építéséhez, valamint az építési anyagok beszerzéséhez hitelt nem vesz igénybe, az anyagár visszatérítést a Bank a hitelszámla helyett a termelőszövetkezet elszámolási számlája javára számolja el. Az anyagár visszatérítés feltételeinek teljesítését a gépállomás termelőszövetkezeti mezőgazdásza és a községi agronómus igazolja. Az igazolásnak tartalmaznia kell a silóépítő termelőszövetkezet nevét, a silóépítéshez felhasznált építőanyag nemét, a folyó évben megépített siló űrtartalmát m3-ben, végül a siló megépítésének és megtöltésének időpontját. Az anyagár-visszatérítés iránti kérelmét a termelőszövetkezet az előírt igazolás megtörténte után az illetékes járási (városi) MNB fiókhoz, legkésőbb 1955. december l-ig tartozik beküldeni. E határidőn túl beérkező kérelmeket a Bank nem vesz figyelembe. Magyari András s. k., a földművelésügyi miniszter első helyettese. A begyűjtési miniszter 43/1955. (Bgy. É. 23 ) Bgy. M. számú utasítása a bab beadási kötelezettség teljesítéséről. A beadási kötelezettség egyéni megtárgyalása során a termelők az előirányzatnál lényegesen több bab beadását vállalták. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a termelők figyelmét arra, hogy az 1953. évi 27. számú tvr. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a beadási kötelezettség teljesítésére a cikkenként előírt mennyiségi és minőségi feltételeknek megfelelő mezőgazdasági terméket kell beadni. A tvr.: 38. §-ában foglaltak szerint pedig, gyengébb minőség ese.tében levonást kell alkalmazni. Mindezeket figyelembevéve figyelmeztetni kell tehát a termelőket arra, hogy a beadási kötelezettség teljesítésére beadott babot 100 kg-onként 170 búzakg-mal egyenlő értékűnek csak abban az esetben szabad átvenni, ha a beadott bab egységes fajtájú, egységes színű (fehér vagy színes), vagy fürjbab. Abban az esetben, ha a termelő ettől a szokvány minőségtől eltérő babot ad be, azt 100 kg-onként csak 85 búza-* kg-mal egyenlő értékben szabad átvenni. Ilyen esetben a vételi jegyen feltűnően fel kell jegyezni, hogy „vegyes-* bab". Gondoskodjék Hivatalvezető Elvtáss arról, hogy ezeket az előírásokat a termelők a helyileg szokásos módon ismerjék meg és készüljenek fel arra, hogy bab beadásukat — saját érdekükben — lehetőleg egységes fajtájú, egységes színű, vagy fürjbabbal teljesítsék. A terményforgalmi vállalatok felé egyidejűleg külön intézkedem, az átvétel és az árak kérdéseiben. Szobek András s. k;, begyűjtési miniszteri A begyűjtési miniszter 44/1955. (Bgy. É. 23.) Bgy. ML számú utasítása a beadási kötelezettség teljesítésére az előírt súlyhatáron aluli sertés átvételének szabályozásáról. A beadási kötelezettség teljesítésére 126 kg-on aluli súlyú sertések átvételét az élelmiszeripari miniszterrel egyetértésben a következőkben szabályozom: 1. A beadási kötelezettség teljesítésére 126 kg-on aluli súlyú sertést az alábbi esetekben lehet átvenni: a) ha a termelő (mezőgazdasági termelőszövetkezet, egyénileg gazdálkodó termelő) hatósági állatorvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy saját hizlalású legalább 105 kg súlyú sertése — fajtajellegre tekintet nélkül — tovább nem tartható, vagy nem hizlalható és a begyűjtési megbízott az átvételt engedélyezte. A begyűjtési megbízott e feltételek fennforgása esetén is csak akkor engedélvezheti az átvételt, ha a sertés jól hízott, vagy letokásitot! és a termelőnek magasabb súlyú sertése nincs. A begyűjtési megbízott az engedélyezés tényét aláírásával és pecséttel ellátva az állatorvosi igazoláson tüntesse fel. A beadási kötelezettség teljesítésére megvásárolt és egyidejűleg azonnal átadásra kerülő sertéseknek 126 kg-nál alacsonyabb súlyban való átvételét engedélyezni nem szabad; b) behajtási eljárás során, ha a hátralékos termelő saját hizlalású sertésének élősúlya — fajtajellegre tekintet nélkül — a 105 kg-ot eléri, vagy meghaladja és a termelőnek 126 kg-on felüli súlyú sertése nincs. 2. Az 1. pontban foglaltak szerint 126 kg-on aluli súlyban átvett sertés teljes élősúlyának csak 85 százaléka számít-