Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 38. szám

494 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 38. szám. ható be sertésbeadási kötelezettség teljesítésébe. Beszámítást csak az esetleg fennálló hátralék és a naptári éves sertésbeadási kötelezettség együttes menny sége erejéig lehet végrehajtani. A termelőnek a beadási kötelezettségének teljesítésére elszámolt súlyért a beadási árat, a fennmaradó súlyért pedig kg-ként — erre a kategóriára érvényes — állami szabadfelvásárlási ár 50 százalékát kell kifizetni. 3. A 2/1955. (II. 10.) Bgy. M. számú rendelet 16. § (3) bekezdése értelmében magánháztartásban kénvszervágott és közfogyasztásra bocsátott sertéseknek a beadási kötelezettség teljesítésébe való beszámításánál és a sertés ellen-_ értékének kifizetésénél a jelen utasítás 1. és 2. pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 4. Jelen utasítás kihirdetésének napján lép hatályba. Hatálybalépésével a súlyhatáron aluli sertések átvételével kapcsolatos, jelen utasítástól eltérő rendelkezések hatályukat vesztik. Tasnádi Sándor s. k., begyűjtési miniszterhelyettes. A legfőbb ügyész 14/1955. (Ü. K. 5.) Legf. Ü. számú utasítása a kisiparosok ipargyakorlásával kapcsolatban elkövetett bűntettek és szabálysértések üldözéséről. Pártunk Központi Vezetőalgének 1955. március 2—4-iki határozata megállapította, hogy a megnövekedett jobboldali veszély eredményeként a jelenlegi szakaszban — többek között — meglazult az állampolgári fegyelem. Ezért a többi feladatok me'lctt — a dclgozó nép életszínvonalának következetes emelése érdekében — feladatul tűzte ki az állampolgári kötelezettség (adófizetés, beadási kötelezettség stb.) pontos teljesítésének — határozott harc útján való — biztosítását is. Egyrészt az állami szervek elnéző, laza és ébertelen magatartása, másrészt a spekuláns elemek tevékenysége folytán országosan is nagy méreteket öltött az adófizetés kijátszása oly módon, hegy igen sokan ipar jogosítvány nélkül ipari tevékenységet folytatnak, sőt a kapitalizálódás és a kizsákmányolás jelei is megnyilvánultak ablban, hogy egyes kisiparosok meg nem engedett tőkés vállalkozásba kezdtek. így engedély nélkül alkalmazottakat, vagy a megengedettnél nagyobb számú .alkalmazottat tartottak, illetőleg alvállalkozókat és bedolgozókat vettek igénybe. Ilyen körülmények között az államháztartás, közvetve a dolgozó nép súlyos anyagi kárt szenvedett annak folytán, hogy igen sokan az ellenőrzés és adófizetés alól az ipari tevékenységet kivonták; silány, szakszerűtlen munkájukkal a dolgozókat becsapták, sőt igen sok esetben a társadalmi tulajdonból ellopott, elsikkasztott anyagot dolgozták fel és ezzel a társadalmi tulajdon fosztogatásának ösztönzői, orgazdái lettek. Ezt az egészségtélen állapotot kívánja megszüntetni a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1955. évi 14. számú törvényerejű rendelet. A tvr. célja: az adózási fegyelem megszilárdítása mellett az üzérkedők, spekulánsok, munkanélküli jövedelmet élvezők felszámolása, — ugyanakkor a becsületesen dolgozó kisiparosok védelme, hogy a lakosság szükségleteinek ellátása terén feladatukat betölthessék. Az iparjogosíívány nélküli ipari tevékenység ugyanis — az adózási téren kívül — más vonatkozásban is érezteti káros hatását. Az ilyenek rendszerint szakszerűtlen munkát végeznek, becsapják a dolgozókat, — anyagbeszerzési forrásuk zömében tiltott, — az anyagokhoz főleg illegális úton jutnak hozzá, — az árakkal kapcsolatos rendelkezéseket nem tart jak be, — tevékenységük ál találtán bőséges forrása a bűnözésnek és így súlyos károkat okoznak népgazdaságunknak, dclgozó népünknek. A fenti célok elérését a tvr. 21. §-ában büntetőjogi szankciókkal is biztosítja. A 21. § (1) bek. értelmében bűntettet követ el és egy évig terjedhető börtönnel büntetendő: a) aki engedély nélkül, főfoglalkozásszerűen ipari tevékenységet folytat, b) az a kisiparos, aki az alkalmazottak tartásának korlát izására vonatkozó szabályokat — különösen alvállalkozók vagy bedolgozók meg nem engedett igénybevételével — ismételten megszegi vagy kijátsza. A tvr. egyéb rendelkezésiéinek megszegése vagy kijátszása, továbbá iparjogosítvánnyal nem rendelkező személlyel ipari munka végeztetése 500 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal büntetendő szabálysértés. A tvr. rendelkezéseinek helyes értelmezése és az egységes gyakorlat kialakulásának biztosítása érdekében a következő utasításokat adom: 1. a tvr. 21. § (1) bekezdésében meghatározott bűntett miatt csak a kisiparosok működése felett főfelügyeletet gyakorló minisztérium vagy a megyei, járási, városi, kerületi tanács végrehajtóbizottsága szakigazgatási szervei i:pari, élelmiszeripari osztály, vagy csoport) által tett rnegalapczctt feljelentésre, illetőleg a nyomozóhatóság által hivatalos eljárása során észlelt bűntett esetében lehet a nyomozást elrendelni. Minden egyéb feljelentést, bejelentést vagy értesülést — előzetes ellenérzés keretében — kivizsgálás és a feljelentés megtétele végett a tanács vb. szakigazgatási szerveinek kell haladéktalanul megküldeni. 2. A feljelentésnek tartalmaznia kell: a) a gyanúsított nevét és a Bp. 94. § (1) bekezdésében felsorolt személyi adatokat, valamint annak feltüntetését, hogy az arra illetékes tanácsi szerv az iparigazclványt, illetve kisipari működési engedélyt bevonta-e. ha a gyanúsított ilyen igazolvánnyal, engedéllyel rendelkezett, továbbá az engedély alapján gyakorolható ipar körét, valamint az igazolvány, engedély számát, keletét és a kibocsátó hatóság megjelölését; b) a bűntettet hol, miker, md módon követték el, a feljelentett jogosítvány nélkül mióta folytatja fcifoglalkozásszerűen az ipari tevékenységet, illetőleg az alkalmazottak tartására, alvállalkozók és bedolgozók igénybevételére vonatkozó szabályokat milyen magatartással szegte meg, illetve játszotta ki ismételten; c) a bűncselekmény elkövetésének bizonyítására milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre. 3. A feljelentést a B. M. területileg illetékes járási, kerületi, illetőleg városi osztálynál kell megtenni és ez a nyomozóhatóság 3 napon belül köteles dönteni a nyomozás elrendelése, illetve megtagadása tekintetében. 4. A nyomozást — a B. M. illetékes osztályának a lehetőség határán belül — sürgősen, de legkésőbb 30 napon belül, minden körülmények között be kell fejezni. A határidő betartását a rendőri szerv vezetője biztosítani, az ügyész pedig ellenőrizni köteles. 5. Az ipari tevékenység föfoglalkozásszerű folytatásának kell tekinteni, ha az elkövető az ipari tevékenységet akár kizárólagos, akár főkereseti forrásként folytatja, de akkor is, ha huzamos időn keresztül mellékkereset-forrásként űzi, attól függetlenül, hogy az elkövetőnek egyéb főfoglalkozása, illetőleg egyéb főkereseti forrása van. 6. A bírósági tárgyalásra minden esetben indítványozni kell a KIOSZ megyei titkárság vezetője, mint érdekképviseleti szerv képviselőjének a megidézését és meghallgatását. Az ügyészek indítványozzák a bíróságnál azt is, hogy a KIOSZ megidézésénél az idézésen jelöljék meg azt a szakmát is, amelynek területén a bűncselekményt elkövették, hogy a tárgyaláson a kérdéses szakmában jártas dolgozó jelenhessen meg. Az ilyen indítvánnyal az