Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 28. szám

364 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 28. szám. árát a Belkereskedelmi Minisztérium állapítja meg. A ke­reskedelmi osztály a primőr cikkek fogyasztói arait csak attól az időponttól kezdve állapítja meg, amikor azok központi készletbői is forgalomba kerülnek. A központi készletből való forgalombahozatal idejéig a primőr cik­kek fogyasztói árát az értékesítő szervek alakítják ki. A kereskedelmi osztály legmagasabb fogyasztói árakat állapít meg és szabályozza az ettől való eltérés mértékét. A kereskedelmi osztály által megadott határokon belül a kiskereskedelmi vállalat igazgatója állapítja meg az aznapra érvényes fogyasztói árakat. A napi fogyasztói árakat — kivételesen indokolt esetben — a legmagasabb fogyasztói áron belül napközben csak az igazgató változ­tathatja meg. A kereskedelmi osztály a fogyasztói árakat olyan idő­pontban köteles megállapítani, hogy ezekről az érvénye­sítésük előtti napon az állami és szövetkezeti kiskeres­kedelmi szervek és intézmények tudomást szerezhessenek. 2. A kereskedelmi osztály által megállapított zöldség­gyümölcs fogyasztói árak kötelezőek a fővárosi, megyei (.megyei jogú városi) tanács területén lévő állami kis­kereskedelem útján forgalombahozott cikkekre. Az állami kiskereskedelem fogyasztói árait a szövetkezeti kiskeres­kedelmi boltok is kötelesek betartani mindazokban a helységekben, amelyekben a megszűnő MEZÖKER szak­kiskereskedelmi hálózattól együtt átvették a helyi el­látási feladatokat is. Egyéb helyiségekben, továbbá a szö­vetkezeti piaci árusítóhelyeken a szövetkezeti kiskeres­kedelem az állami áraktól eltérő fogyasztói árakat is alkalmazhat. 3. Az állami kiskereskedelmi szervek és intézmények szabadfelvásárlási áraikat — a vállalat telephelyére ér­vényes mindenkori fogyasztói árak ismeretében — a terü­leten működő szövetkezeti kereskedelem által kialakított felvásárlási árakkal egyeztessék. Az állami kiskereskedelmi (vendéglátóipari és üzem­élelmezési) vállalatok, saját kezelésű konyhával rendel­kező szervek, egészségügyi és szociális intézmények által közvetlenül felvásárolt cikkek bekerülési ára nem lehet magasabb a nagykereskedelemtől kapott áruk 2% for­galmiadó levonásával számított áránál, illetve a vendég­látóipari *és üzernélelmezési vállalatoknál nem lephetik túl az azokra engedélyezett anyar.- és forintnormákat. Az állami keskereskedelmi vállalatok szabadfelvásárlásából eredő áruk fogyasztói árai nem lehetnek magasabbak a központi készletből származó áruk fogyasztói árainál. 4. Az állami kiskereskedelmi vállalatoknak a szabad­felvásárlásból veszteségeik nem keletkezhetnek. A szabadfelvásárlás jövedelmezőségének biztosítása, valamint az árak felhajtásának elkerülése érdekében az állami kiskereskedelmi vállalatok szabadfelvásárlásaik nál, illetőleg a beküldéses rendszernél éves átlagban kö telesek betartani a Belkereskedelmi Minisztérium által előírt haszonkulcsot. IV. Lebonyolítás. 1. Az állami kiskereskedelmi szervek szabadi elvásái lás­ból történő beszerzésükre árufedezeti tervükben — speci­fikálás nélkül—forint tervszámot kapnak. (Helyi áru­alap.) 2. A szabadfelvásárlásból történő beszerzéseket a havi statisztikai adatszolgáltatásnál egy összegben kell jelen­teni. 3. A szabadfelvásárlást a vállalati dolgozókból kijelölt beszerzők végzik. A telephelyen kívüli beszerzésekre ese­tenként ellátmányt lehet adni, amellyel a felvásárlás után a beszerző azonnal köteles elszámolni. 4. A szabadfelvásárlásból származó beszerzésekről a felvásárló köteles bizonylatot kiállítani. A bizonylatnak tartalmaznia keli: a) a felvásárolt cikk megnevezését, b) a felvásárolt cikk mennyiségét (nettó súly) és 5ÜfcÖ­ségét, c) a beszerzési egységárat, d) a kifizetendő összeget, e) a felvásárlás napját, f) a a termelő aláírását (név és lakcím). Ha a felvásárolt árv:t közúti szállítóeszközzel kell to­vább tani, a szállítási díj összegéről kiállított bizonylatot a szállítónak (fuvarozónak) alá kell írnia. 5. A szabadfelvásárlásból és a központi árualapból szár­mazó áruk értékesítését a bolt azonos módon tartja nyil­ván és számolja el. 6. A felvásárlás közvetlen költségeit (utazási költség, napidíj, szállítási költség stb.) a megállapított költségke­ret bei kell fedezni és a forgakni költségek között külön kell nyilvántartani. A felvásárlás során felmerült közvetlen költségek miatt korekció nem alkalmazható. 7. A szabadfelvásár lás vállalati nyilvántartását és számviteli elszámolásának módját a Belkereskedelmi Mi­nisztérium főkönyvelősége külön utasításban szabá­lyozza. V. Pénzügyi bonyolítás. 1. A szabafelvásárlás áruforgalmi tervszámát az állami kiskereskedelmi vállalatok árufedezeti terve tartalmazza. Ennek alapján a tervszerinti hiteleket a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésre bocsátja. 2. A szabadfelvásárlásból származó cikkek értékesítése után 2% forgalmiadat kell leróni. A forgalmiadó alapja az áru beszerzése napján érvényben lévő fogyasitói áron számított érték, mely után havorta a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell a forgalmiadét leróni. 3. Az állami kiskereskedelmi szerveknél a szabadfelvá­sárlás pénzügyi lebonyolítása és elszámolása a következő módon történik: a) A mennyiségi elszámolásra kötelezett vállalati egy­ségek (raktárak, bázisok) a felvásárlás alkalmával a IV. 4. pontban megjelöltek szerint felvásárlási jegyet állíta­nak ki. A felvásárlási jegyek tömbbe fűzött, sorszámo­zott, 2 perforált és 1 fix példányt tartalmazó szigorú számadás alá vont nyomtatványok. A felvásárló egység a felvásárlási jegyen szereplő adatokat áruelszámoló íven összesíti. Az áruelszámoló ív cikkenkénti bontásban tar­talmazza a felvásárlási jegy számát, az átvett mennyisé­ge; és a kifizetett vételárat. Az áruelszámoló ívet a napi felvásárlás befejeztével le kell zárni és mind a mennyi­ségi, mind az éitékrovatokat össze kell adni. Az átruel­számcló íven szereplő mennyiségeket a felvásárlást végző egység —• az áruelszámoló ívre való hivatkozással — mennyiségi nyilvántartásába köteles bevételezni. Az áru­elszámoló ív szerint kifizetett forint összeget az egység pénztári elszámolásában egy tételben kell kiadásba he­lyezni. Az áruelszámoló ív 3 példányban készül, amelyből 1 példány a felvásárló egység házi példány a, 1 példány könyvelési bizonylat (pénztári bizonylat) és 1 példány a mennyiségi nyilvántartás bizonylata. b) A felvásárlást végző egységeket a felvásárlás bo­nyolítására felvásárlási készpénzutalvánnyal (csekk) kell ellátni. Ezzel a felvásárlási készpénzutalvánnyal csak a felvásárlásra ténylegesen kifizetett összegeket lehet el­számolni. A felvásárlónak, egyéb költségei fedezésére (utazási költség, napidíj stb.) külön ellátmányt kell adni és ezzel külön kell elszámoltatni. A felvásárlást végző egységeket be kell kapcsoltatni a M. N. B. felvásárlási készpénzutalvány forgalomba és ilymódon kell gondos­kodni az egységek felvásárlási tevékenységéhez szüksé­ges készpénzösszegek biztosításáról. A felvásárlási kész­pénzutalvánnyal felvett összeget a pénztári elszámolásba be kell vételezni.

Next

/
Thumbnails
Contents