Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 28. szám

28. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 363 VII. FEJEZET Kártérítést kizáró okok 15. §. Nem nyújt kártérítést az ÁB abban az esetben, ha a) a kár mezőgazdasági termelőszövetkezetnél, termelőszövetkezeti csoportnál a vezetőség, szövetkezeti tag vagy alkalmazott, egyéb szerveknél azok dolgozóinak, illetőleg az egyéni állattartónak vagy háztartásához tartozó nagykorú személynek szándékos vagy gondatlan cselekménye, illetőleg mulasztása, különösen az állattartási és állategészségügyi szabályok be nem tartása miatt következett be, továbbá akkor sem, ha b) az állat már az ivartalanítás előtt beteg volt, vagy ivarszervei rendellenesek voltak. 16. §. Megtagadhatja, illetve csökkentheti az AB a kártérítést, ha a bejelentési kötelezettség (8., 9. §) elmulasztása vagy késedelmes teljesítése miatt a kár jogalapja vagy összege nem állapítható meg. VIII. FEJEZET Igények érvényesítése 17. §. A biztosításból az ÁB-val szemben támasztható igények egy éven belül évülnek el attól az időtől számítva, amikor azok érvényesíthetők lettek volna. A belkereskedelmi miniszter 4871955. (K. É. 15.) Bk. M. számú utasítása a zöldség, gyümölcs és burgonya állami kiskereskedelmi szervek és intézmények által történő szabadfelvásárlásáról és értékesítéséről. A zöldség-, gyümölcs- és burgonyakerestkedelem 1955. évi feladatairól és szervezetéről szóló 2.007/1955. (I., 5.) számú minisztertanácsi határozat L részében, valamint a 22/1955. (T. K. 13. és K. É. 6.) Bk. M, számú együttes utasítás I. rész 3. bekezdésében foglaltak alapján a begyűjtési, közlekedés- és postaügyi, egészségügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem: I. A felvásárlás szabályozása. 1. Zöldség, gyümölcs és burgonya szabadpiaci felvásárlására — a jelen utasításban foglalt szabályozás szerint — jogosultak: a) élelmiszer forgalombahozatalával foglalkozó állani kiskereskedelmi vállalatok; b) állami vendéglátóipari vállalatok; c) üzemélelmezésá vállalatok; d) sajátkezelésű konyhával rendelkező szervek; e) egészségügyi és szociális intézmények. (Az 1. e)—e) pontban megjelölt szervek továbbiakban: állami kiskereskedelmi szervek és intézmények.) 2. Zöldséget, gyümölcsöt és burgonyát csak közvetlenül egyéni termelőktől, termelőszövetkezetektől, vagy állami gazdaságoktól szabad felvásárolni. A kiskereskedelmi, vendéglátóipari és üzemélelmezési vállalatok csak a helyi eladási forgalmuk és saját kisüzemi tartósító tevékenységük szükségletének meghatározott mértékig, a saját kezelésű konyhával rendelkező szervek, valamint az egészségügyi és szociális intézmények csak konyhai szükségletük mértékéig vásárolhatnak fel. Az állami kiskereskedelmi szervek és intézmények; szabadfelvásárlási tevékenységüket külön felvásárló szervezet (telepek, stb.), közvetítők bekapcsolása és létszámnövekedés nélkül kötelesek megszervezni. 3. Az állami kiskereskedelmi szervek és intézmények az ország területén bárhol vásárolhatnak. Közvetlen, beszerzéseiket elsősorban föidművesszövetkezetex útján bonyolítsák le. Telephelyük szerinti megyén kívüli területen a beszerzés csak beküldéses rendszerben történhet.; abban az esetben is, ha ezt földműve:szövetkezetek útján bonyolítják le. Ilyen esetben a termelő a tőle megvásárolt árut a vevő telephelyére szállítja be. A vevő tehát a felvásárlás szervezési költségein kívül, a felvásárlással kapcsolatban külön költséget nem számolhat el. Egyes cikkekből bizonyos időszakokra zártkörzeíté nyilvánított területeken sem az állami, sem a szövetkezeti kiskereskedelmi szervek és intézmények belföldi értékesítésre, vagy saját célra történő felhasználásra nem vásárolhatnak. Azok az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi szervek és intézmények, amelyeknek telephelye a zárt körzetté nyilvánított területen van, saját szükségletük fedezésére a helyi földművesszövetkezettől exportra alkalmatlan minőségű árut beszerezhetnek. A zártkörzetekböl és a zárttá nyilvánítás időtartamáról a Megyei Tanács VB. Kereskedelmi Osztálya írásban tájékoztatja a felvásárló és felhasználó' szerveket. 4. Az illetékes (fővárosi, megyei, megyei jogú városi) tanács VB. kereskedelmi osztálya jelöli ki azokat a piacokat és egyéb helyeket (pályaudvarok, hajóállomások stb.), ahol az állami, szövetkezeti kiskereskedelmi vállalatok és intézmények felvásárolhatnak. A kereskedelmi osztály szabályozza a megjelölt piacokon a felvásárlás időtartamát. II. A felvásárlás mennyiségi és időbeni szabályozása. 1. A jelen utasítás hatálya aló tartozó szervek a kö-' vetkező cikkekben és feltüntetett időpontokon belül végezhetnek szabadfelvásárlást: burgonya december 1-től augusztus 15-ig, hagyma október 15-től augusztus l-ig, téli alma november 1-től március 31-ig, zöldség, gyümölcs (beleértve: dió, mandula, mogyoró, földi mogyoró, gesztenye, aszalt gyümölcs) egész éven át. 2. Az állami kiskereskedelmi szervek és intézmények burgonyából, zöldségből, téli almából, dióból, mandulából, mogyoróból, földi mogyoróból, gesztenyéből és aszalt gyümölcsből — saját szükségletük fedezésére — tárolás céljára is vásárolhatnak. 3. Az állami kiskereskedelmi szervek és intézmények szabadfelvásárlásaiknál és értékesítéseiknél a M. N. O. Sz. szabványokat a legszigorúbban kötelesek betartani. Azoknál a cikkeknél, ahol nincs jóváhagyott szabvány, a Zöldség-Cyümölcs Értékesítő Országos Szövetkezeti Központ által kiadott háziszabvány szerint kell eljárni. III. Ármegállapítás. 1. A 2.007/1955. (I. 5.) számú minisztertanácsi határozat értelmében 1955. március 31-től kezdve a központi alapból származó zöldség-gyümölcsfélék állami kiskereskedelmi fogyasztói árait — a helyi piaci árak, valamint az ország főbb területein érvényesített szabadifelvásárlási árak figyelembevételével — Q fővárosi, megyei, (megyei jogú városi) tanács vb. kereskedelmi osztálya á"lapítja meg a szövetkezeti felvásárló kereskedelem bevonásával: A kereskedelmi osztály ármegállapító jogköre — burgonya, vöröshagyma, téli alma, héjas dió, mandula, mogyoró, gesztenye, déli gyümölcs, kultúrgomba és a tartósított cikkek kivételével _ az összes zöldség-gyümölcs félékre kiterjed. A kivételként említett cikkek fogyasztói