Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)
1955 / 24. szám
24. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 303 munkáinak elvégzésére vegyék igénybe a gépállomásokat és azokkal kössenek szerződést. A földművelésügyi miniszter már az 1955. évre állapítson meg tervet a gépállomások számára a legelőkön végzendő munkákra és gondoskodjék a munkák megszervezéséről, a szerződések megkötéséről 5. A legeltetési bizottság a határozatban megjelölt feladatainak elvégzése során támaszkodjék a jól dolgozó parasztok tapasztalataira. Ezért a legelőjavítás és a karbantartás, az apaállatgazdálkodás, a legeltetés megszervezése vagy más fontos kérdés megtárgyalására az érdekelt termelőket időszakonként hívja össze megbeszélésre. 6. A legeltetési bizottságoknak a legelőgazdálkodással kapcsolatos munkáját a földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági szakigazgatási szervek útján irányítja és ellenőrzi. A legeltetési bizottságok munkájára vonatkozóan a földművelésügyi miniszter — az érdekelt miniszterekkel együtt — adjon ki működési szabályzatot. Ez tartalmazza a legeltetési bizottságok pénzkezelésének módját és annak ellenőrzését. . 7 A legelőgazdálkodásért, az apaállatgazdálkodásért, továbbá a legeltetési bizottság munkájáért a községi (városi) tanács végrehajtóbizottsága felelős. A községi (városi) tanács végrehajtóbizoitsága irányító és ellenőrző munkáját a járási és a megyei tanács végrehajtóbizottsága ellenőrizni köteles. 8. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok üzemi kezelésében lévő legelőterületre a legeltetési bizottságok hatásköre nem terjed ki. Azok a termelőszövetkezetek, amelyeknek használatában az egységes kezelésbe vont legelőktől elkülönített üzemi legelőterület van, készítsenek legelőgazdálkodási tervet, azt tárgyalják meg a közgyűlésen és annak jóváhagyása után az képezze a termelési terv kiegészítő részét, annak megvalósításáról a vezetőség gondoskodjék. 9. A legelők fásításáról a legeltetési bizottságok gondoskodjanak. A fásításhoz szükséges csemetét az Országos Erdészeti Főigazgatóság köteles a legeltetési bizottságok rendelkezésére bocsátani és ezirányú tevékenységüket szaktanácsadással és szervezőmunkával irányítani. A Minisztertanács kötelezi az Országos Erdészeti Főigazgatóságot, hogy a tévesen államerdészeti kezelésbe vett fásított legelőket az áilami erdőgazdaságok haladéktalanul adják a legeltetési bizottság kezelésébe 10. A hátralékos fűbért, illetve az elmulasztóit munka ellenértékét közadók módjára kell behajtani. Ezenfelül a legeltetési bizottság azokat az állattartókat, akik a legelőjavítás és a karbantartartás munkájában az előírt mértékben nem vesznek részt, a legeltetésből kizárhatja. A legeltetésből való kizárás tekintetében végső fokon a községi (városi) tanács dönt. 11. E határozat végrehajtásáról a földmüvelésügyi miniszter — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervekkel egyetértésben — gondoskodik. A jelen határozattal ellentétes rendelkezések halályukat vesztik. Hegedűs András s. k., a Minisztertanács első elnökhelyettese. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1.037/1955. (III. 27.) számú határozata a tavaszi búza 1955. évi vetési kötelezettségének megszüntetéséről. A rendellenes időjárás, a kitavaszodás elhúzódása megakadályozta, hogy a tavaszi búza idejében elvetésre kerüljön. Tekintettel erre a körül-? ményre, a Minisztertanács az alábbi határozatot hozza: 1. 1955. március 27-től kezdve a tavaszi búza vetése nem kötelező. Ezen időpont után tavaszi búzát csak olyan területeken vessenek, ahol az a tapasztalatok szerint még biztos termést ad. 2. Azok a termelők, akik tavaszi búzavetési kötelezettségüknek eleget tenni nem tudtak, helyette elsősorban kukoricát és ipari növényeket vessenek. 3. A vetési kötelezettség elmulasztása miatt az 1.016/1955. (II. 6.) számú minisztertanácsi határozat 4. és 5. pontjában foglalt szankciókat alkalmazni nem lehet, a megindított eljárást meg kell szüntetni. 4. A begyűjtési miniszter gondoskodjék arról, hogy a központi készletből tavaszi búzavetés céljára kölcsön adott olyan vetőmagot, amelyet a termelők nem vetettek el, április 1—15. napja között maradéktalanul gyűjtse be. Ennek érdekében a be-gyűjtési miniszter a termelőket elszámoltathatja. 5. Az 1.016' 1955. (II. 6.) számú minisztertanácsi határozat hatályát veszti. Hegedűs András s. k., a Minisztertanács első elnökhelyettese. Miniszteri rendeletek és utasítások A város- és községgazdálkodási miniszter és a pénzügyminiszter 1/1955. (III. 26.) V. K. G. M. számú együttes rendelete a családi lakóházépítési akciók egységesítéséről. A dolgozók megnövekedett sajátházépítési igényének fokozottabb kielégítése, .az építkezések szervezettebbé tétele és az 1954. évben megindult nagyarányú építkezések során felmerült nehézségek megszüntetése érdekében szükségessé vált az épít-