Tanácsok közlönye, 1955 (3. évfolyam, 1-76. szám)

1955 / 75. szám

75. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1041 A város- és községgazdálkodási miniszter 83/1955. (T. K. 75.) V. K. G. M. számú utasítása a karácsonyt és újévet megelőző napok munkaidejéről, valamint az 1955. évi december havi bérfizetésekről. A Minisztertanács 2.246/1955. (XII. 16.) számú határozata alapján a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium főfelügyelete alá tartozó vállalatoknál a karácsonyt és újévet megelőző napok munkaidejét, valamint az 1955. évi december havi bérfizetéseket az illetékes szakszervezetele elnökeivel egyetértésben az alábbiak szerint szabályozom. 1. Az egy műszakban dolgozó vállalatoknál (hivataloknál, intézményeknél) december 24-én és december 31-én szombaton, a szombati napra megállapított munkaidőbeosztást kell alkalmazni. 2. a) A két és három műszakban dolgozó vállalatoknál a karácsonyt és újév napját megelőző napok munkaidejének csökkentésére vonatkozóan a Mt. V. 61. §-át kell alkalmazni. Ennek megfelelően az első és második műszak munkaidejét hat-hat órára lehet csökkenteni, illetve a harmadik műszakot el lehet hagyni. b) Annak érdekében, hogy a termelésben fennakadás ne legyen, valamint a dolgozók munkaidőkiesés miatti keresetcsökkenése elkerülhetővé váljék, a dolgozók kívánságára az igazgatónak jogában áll a dolgozók kiesett munkaidejét (harmadik műszak esetén lehetőleg vasárnapon) ledoilgoztatni. Azokon a munkanapokon, amikor a kiesett időt ledolgozzák, a napi rendes munkaidőn felüli munkaidőre pótlék nem számolható el. 3. Az 1. és 2. pontokban foglalt rendelkezések a folyamatos termelést folytató üzemekre nem vonatkoznak. 4. Az eltérő munkaidőbeosztás törvényes munkaidő és ennek megfelelően igazolatlan mulasztás esetén a Munka Törvénykönyve idevonatkozó rendelkezéseit1 alkalmazni kell. (Mt. 54. Mt V, 120. § d) pont.) 5. A bérfizetési napok 1955. decemberében az alábbiak szerint módosulnak: december 21-én kell kifizetni a 21-én, valamint a 24-én esedékes; december 22-én kell kifizetni, a 22-én, valamint a 25-én és 26-án esedékes; december 29-én kell kifizetni a 29-én, valamint a 30-án esedékes; december 30-án kell kifizetni a december 31-én és az 1956. január 1-én esedékes fizetéseket. Azoknak a dolgozóknak, akik december 30-án és 31-én leltározás miatt nem dolgoznak, a december 31-én és január 1-én esedékes béreket is december 29-én kell kifizetni. Az egyéb bérfizetési napok változatlanok maradnak. Nezvál Ferenc s. k, a város- és községgazdálkodási miniszter első helyettese. A belkereskedelmi miniszter 175/1955. (K. É. 49.) Bk. M. számú utasítása a vendéglátóipari vállalatok italmérési tevékenységéről. Az állami vállalatok italmérési tevékenységének szabályozásáról szóló 41.600/1950. (IX. 7.) Bk. M. számú rendelet szerint szeszesitaloknak 25 literen felüli mennyiségben történő kicsinybeni eladása szabálysértésnek minősül? Az állami és szövetkezeti vendéglátóipari vállalatok üzemi, vállalati, tömegszervezeti stb. rendezvény ellátását egyes esetekben nem tudják vállalni és így 25 litert meghaladó mennyiségű szeszesital kiszolgáltatása válhat szükségessé. Ezért a rendelet 1. § (4) bekezdését az alábbiakkal egészítem ki: Az állami és szövetkezeti vendéglátóipari vállalatok — ha valamely rendezvény ellátását nem vállalhatják és alkalmi italmérési engedély kiadása válik szükségessé — a rendezvény céljára szolgáló szeszesitalokat a rendezvényt lebonyolító szerv (vállalat, üzem, tömegszervezet stb.) részére az 1. § (4) bekezdésében megállapított menynyiséghatárra való tekintet nélkül, IV. osztályú fogyasztói áron szolgáltathatják ki. Sebes Sándor s. k., belkereskedelmi miniszterhelyettes; Vegyes rendelkezések A tanácsok végrehajtóbizottságainak feladata a sertésvágási engedélyek kiadásával kapcsolatban. A 19/1954. (III. 24.) M. T. számú rendelet szerint a tanácsok végrehajtóbizottságainak feladata a begyűjtési hivatalok, illetve a begyűjtési megbízottak munkájának, a begyűjtési jogszabályok végrehajtásának és betartásának elősegítése, valamint ellenőrzése. A magánvágási főidény alatt a tanácsok végrehajtóbizottságainak igen fontos feladatát, képezi a begyűjtési megbízottak sertés magánvágási engedély kiadásával kapcsolatos munkájának elősegítése és ellenőrzése. Ez szorosan összefügg a hízóbaállítások biztosításának és a sertésbegyűjtési tervek teljesítésének kérdésével. A sertésvágásokat a 2/1955. (II. 10.) Bgy. M. számú rendelet szabályozza, melynek főbb rendelkezései a következők: 1. Magánfogyasztás céljára korlátozás nélkül kaphatnak sertésvágási engedélyt: c) a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok — termelőszövetkezetük sertésbeadási kötelezettségének teljesítésétől függetlenül — háztáji gazdaságukból származó sertések levágására; b) a sertésbeadási kötelezettség alá eső egyénileg gazdálkodó termelők, amennyiben sertésbeadási kötelezettségüket teljesítették; c) a sertésbeadási kötelezettség alá nem eső termelők, továbbá — a sajáthízlalású sertéseikre — a beadási kötelezettség alá nem eső személyek, amennyiben 60 napos sertéstartást tudnak igazolni. 2. A sertésbeadási kötelezettség teljesítése előtt a termelő részére legfeljebb egy sertés levágására lehet vágási engedélyt adni, az alábbi feltételek mellett: a) ha nincs sertésbeadási vagy zsírbeadási hátraléka és b) ha a sertésbeadási kötelezettség teljesítéséhez szükséges sertést — amennyiben sertésbeadási kötelezettségének teljesítése a vágási engedély kérésének időpontjától számított 3 hónapon belül esedékes — hízóbaállítotia. 3. Abban a hónapban, amikor a sertésbeadás esedékes, a sertésvágási engedélyt csak a sertésbeadási kötelezettség teljesítése után szabad kiadni. 4. Azok a beadási kötelezettség alá nem eső személyek, akik sajáthízlalású sertéssel nem rendelkeznek, háztar-