Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 4. szám

40 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám. A terv egyes fejezetei a következő részeket tartalmazzák: J. Növénytermelés a) Szántóföldi növénytermelés, ezen b^lül a szerződéses növénytermelés b) Öntözéses termelés és öntözőtelep építés c) Istállótrágyázás d) Talajjavítás e) Agrotechnikai intézkedések f) Rét-, legelő- és nádtermelés g) Szőlőtermelés és telepítés h) Üzemi gyümölcstermelés és telepítés i) Fatermelés, erdőművelés és fásítás. 2. Állattenyésztés. a) Évvégi tehén- és kocaállomány, valamint a szaporulati mutatók, hozammutatók és a mezőgazdasági tsz-ek közös állatállományának sűrűségi mutatói b) Silózás. c) Zootechnikai intézkedések. d) Törzskönyvezés. e) Apaállat ellátás. f) Kaitermelés és halastó építés. g) Méhészet. 3. Beruházás. ' A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és I., II. típusú termelőszövetkezeti csoportok beruházási keretei. A járási (városi) községi tervek, valamint a tsz-ek, tszcs-ok tervkeretszámainak kidolgozásánál a következő irányelveket kell érvényesíteni: I. Növény t ermel é s. 1. Szántóföldi növénytermelés. a) A végleges vetésterv megyén belüli bontásánál azokat az irányelveket kell alkalmazni, amelyeket a földművelésügyi miniszternek és az OT. elnökének 242/1853. számú együttes utasítása (Mezőgazdasági Értesítő IV. évf. 48. szám) I. fejezetének 1. a)—g) pontjai a vetésterv keretszámainak megyén belüli bontására vonatkozóan tartalmaznak. Tekintettel arra, hogy a végleges vetésterv az előzetes keretszámoktól csak kisebb eltéréseket tartalmaz, a megyén, járáson, (városon) belüli bontásnál alapul kell venni a keretszámoknak már korábban elkészített és kiadott bontását. Attól annyiban kell eltérni, amennyiben a megye, illetve járás (város) végleges vetésterve eltér a korábban kiadott keretszámoktól. Emellett számításba kell venni a keretszámok kiadása óta jelentkezett olyan tényezőket (őszi vetések tényleges alakulása, szerződéskötésnél esetleges túiszerződések, a termelők indokolt kívánságai, stb.), amelyek figyelembevételével a kiadott vetéstervnek megyén, járáson (városon) belüli helyesebb elosztását és ennek megfelelően maradéktalan teljesítését biztosítani lehet. b) A főbb növények és növénycsoportok vetéstervének megyén belüli bontására vonatkozóan a 212' 1853. F. M. és O. T. sz. együttes utasítás I. 1. pontjában meghatározott irányelveket a következőkkel egészítem ki: Kenyérgabona. Kötelező tervfeladat a kenyérgabona összes vetésterülete (őszi búza, rozs, tavaszi búza együtt). Ha a KSH végleges őszi vetésösszeírása azt mutatja, hegy az őszi kenyérgabona tényleges őszi vetésterülete kisebb a tervben megadottnál, akkor a tavaszi búza vetésterületét annyival ke]l növelni, amennyivel az őszi kenyérgabona tényleges vetésterülete a tervszámnál kevesebb. I!yéíj^ esetben a hiányzó őszi kenyérgabona helyett azekbama megyékben is tavaszi búzát kell vetni, amelyek tavaszig búza tervíeladatot nem kaptak, illetve akkora területen} amennyivel az őszi kenyérgabona tényleges vetést erületJT a térvfeladatnál kisebb. Takarmánygabona. Amennyiben az évelő pillangós $H karmányok (lucerna, lóhere, baltacím) tényleges álló vetésterülete a KSH. végleges őszi vetésösszeírása szerint kisebb, mint a tervben megadott, a hiányzó területtel nöí vélni kell az évelő pillangósok tavaszi vetését. Az egynyári szálastakarmányokra növényenként! terv* feladatot adni nem szabad. Ezek közül azokat a takarj mányféléket vessék, amelyek a helyi viszonyokmik és A szükségleteknek legjobban megfelelnek. E mellett töret kedni kell á silózásra alkalmas takarmányfélék vetésteriR létének növelésére. Törekedni kell a takarmánykáposzta vetésterületének növelésére. Elsősorban a tsz-eknek kel^ javasolni, hogy a késő őszi zöldtakarmányozás megjavw tására számosállatonként mintegy 150 négyszögölön ta* karmánykápcsztát vessenek. Fövetésű takarmánymagvak. Amennyiben az őszi vetésíj takarmánymagvak tényleges vetésterülete a tervnél kiS sebb, törekedni kell a magnak vetett tavaszi bükköny terí vének túlteljesítésére, illetve a hiányzó vetésterületnek egyéb tavaszi takarmánynövényekkel való pótlására. Szerződéses növénytermelés. A szerződéses növényei vetéstervét növényenkénti bontásban kell a járási (váf rosi), illetve községi tanácsok vb.-ának megadni. Ugyani csak növényenként kell a szerződéses növények vetéstér*' vének keretszámaira vonatkozóan a tsz-ek és tszcs-ok elnö4 keivel megállapodni, figyelembevéve a már megkötöt|, szerződéseket, illetve megtárgyalva, hogy még milyen n&i vényekre fognak szerződést kötni. Az egyéb zöldság, valamint a kertimag bontása csa$ tájékoztatásul szolgál a megyei tanács vb.'-a számára. Azt megyén belül járásokra (városokra) és községekre szintéi; csak tájékoztatásul kell, illetve szabad bentani. A szerződéses növények megyén, illetve járáson belüli bontásánál egyébként változatlanul a 242/1853- sz. együja tes utasításban kiadott irányelveket kell követni. Küldj • nősen ügyelni kell arra, hogy a tsz-ek a szerződéses nova nyek — főleg a vegyes növények csoportjába tartozó ngjj vények — közül csak 2—3 félét termeljenek, de nagyobb területen, hogy a nagyüzemi termelés feltételei biztosítva legyenek. . /; Májusi másodvetés. Az őszi takarmánykeverék után flj takarmánynövények mellett a májusi másodvetésként előirányzott napraforgó vetéstervének teljesítésére kel)! törekedni. A napraforgó májusi másodvetésként főként a Dunántúlon, jó talajelőkészítés mellett teljes értékű téri mést adhat. ji Tarlóveiések. A tarlóvetéseknél megadott tervnek meg* felelően a takarmánynak vetett növények mellett első-sorban a zöldlrágyának vetett növények vetésterületét" kell emelni. A tarlóvetési tervben szereplő somkórót helyes tavaszi felülvetésként elvetni. Köztes bab. A köztes bab vetéstervét a korábban kii alakult helyi termelési szokásoknak megfelelően kell boni tani, törekedve arra, hogy a nern négyzetesen vetett kuí koricában minél nagyobb területen vessenek köztesként babot. c) A főbb növények termésátlagaira vonatkozóan a mej gyei tanács vb.-a a megyei termésátlagokra és külön d tsz-eknél elérendő termésátlagokra kapott tervet. A megyei termésátlagokat járásokra (városokra), a já« rási (városi) termésátlagokat községekre kell bontahíf alapulvéve a sok évi átlagot, de úgy, hogy a megye, illetvó járás (város) számára előírt átlagnak megfelelő termés-* mennyiség elérése biztosítva legyen. A megye tsz-ei számára előírt termésátlagokat jár^ji sokra (városokra) kell bontani. A tsz-eknek ezeket a tér-